×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírlevél

Hírlevél 2020. október 10.

2020.10.10 - 12:33

Támogatások
  • Október 23-ig igényel­hetik a 30 árnál nagyobb parcellával, az 5 és 90 egyed közti tehén­állománnyal, vagy 50 anya­juhnál és kecskénél nagyobb állo­mánnyal rendel­kező gazdák az egész­ségügyi világ­járvány okozta károk enyhítését szolgáló válság­támogatást. Az egyszeri és rendkívüli, COVID-19-támogatást a fólia­sátorban vagy üveg­házban termelő zöldség- és gyümölcs­termesztők legkevesebb 10 áras területeikre vehetik igénybe. A Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség október második módosított a kiíráson, a változ­tatásokról itt olvashat bővebben. A COVID-19 támogatási felső határt a zöldség- és gyümölcs­termesztők esetében 5000 euróban szabták meg, míg a juh- és kecske­tartóknál 2500, a szarvas­marha­tartóknál 7000 euró a farmonként elérhető maximális támogatás. A maxi­málisan igényel­hető 7 ezer eurós támogatást azok a jószág­tartók kérhetik, akiknek a támogatási feltételeket teljesítő szarvas­marha-állománya 61 és 90 számosállat között mozog. Részletek
  • Módosította a kormány az 1179/2014 számú rendelet 19. pontjának 7. bekezdését, kiegészítve ezzel az állat­tartóknak járó támogatás összegét. 540 millió 48 ezer lejről 650 millióra növelte a kabinet a keret­összeget, 300 millió lejt a szarvas­marha-, bivaly-, sertés- és lótenyésztők, 350 millió lejt pedig a juh- és kecske­tartók között osztanak szét. Részletek
  • Október 16-án megkezdik a terület­alapú támogatás előlegének folyó­sítását – tájékoztat a Mező­gazdasági Inter­venciós és Kifizetési Ügynökség. A támogatás összege 1 milliárd 940 millió euróra rúg. Adrian Pintea, az intézmény vezér­igazgatója azt nyilatkozta, hogy mindent megtesznek azért, hogy „ez a pénz időben eljusson a gazdákhoz”. Az előleg, amelyet az Európai Központi Bank október 1-je előtti legutolsó árfolyamán, lejben fizetnek, a támogatási összeg 70%-át teszi ki. A kor­mány október elsejei ülésén szabda meg a támogatások felső határ­értékét. A határozat értelmében a mező­gazdasági termelők az egységes terület­alapú támogatási rendszer keretében 98 euró 71 centet kapnak hektáronként. Szintén jóvá­hagyták a redisztri­butív támogatások összegét: 5 euró hektá­ronként azok számára, akik 1 és 5 hektár közötti területen gazdálkodnak, 48 euró 10 cent hektá­ronként az 5 és legfeljebb 30 hektár közötti területen gazdálkodók számára. A zöldítésre vonatkozó támogatást 57 euró 82 centben, a fiatal gazdál­kodók esetében pedig 36 euró 61 centben állapították meg hektá­ronként. A jogszabály értelmében 71 millió 300 ezer euró a juh- és kecske­fajok kapcsolt támogatási rendszerében történő közvetlen kifizetések keret­összegének felső határa. Az egységnyi összegeket az APIA számítja ki, a becsült összeg 17 euró 90 cent lesz állatonként. A mező­gazdasági és vidék­fejlesztési minisztérium szerint 800 000 gazda fog részesülni a felsorolt támogatások valame­lyikéből. Részletek

Sajtószemle • Aktuális
  • A tavaszi vetések mintegy 1 millió hektáron szenvednek kárt az aszály miatt, miután az őszi vetésben 1,1 millió hektáron okozott károkat a vízhiány – jelentette ki a mező­gazdasági miniszter. Adrian Oros hozzátette, főként a kukorica és a napraforgó károsodott az aszály miatt. A tárca­vezető szerint a kormány megpróbált segíteni a gazdákon, de távolról sem sikerült fedezni a valós veszte­ségeket. Annyi pénzt utaltak ki, amennyit az állami költség­vetés lehetővé tett – mondta a mező­gazdasági miniszter. Részletek
  • Az év első hat hónapjában 3,377 millió tonna szemes kukoricát exportált Románia, több mint 28 százalékkal többet, mint 2019 ugyanezen időszakában. A mező­gazdasági minisztérium által szolgál­tatott adatok szerint a tavalyi első félévben 2,63 millió tonna kukoricát exportált az ország, 531 millió euró értékben. A január és június közötti időszakban Románia importált is kukoricát, amelynek nagy részét aztán más piacokra exportálta. Az országba behozott mennyiség 858 020 tonnát tesz ki, értéke 201,03 millió euró. Romá­niában 16,99 millió tonna kukorica termett 2019-ben, csaknem 9 százalékkal (1,67 millió tonnával) kevesebb, mint egy évvel korábban, amikor 18,66 millió tonna termést takarí­tottak be. Idén több mint 3 millió hektár mező­gazdasági területen okozott károkat a szárazság, és a kukorica az aszály által leginkább sújtott növények közé tartozik. Részletek
  • A liberális kormányzás „koldus­botra juttatta” a romániai mező­gazdaságot – mondta Sorin Grindeanu. A PSD első alelnöke bemutatta pártja 2021-2024-re vonatkozó kormány­programjának első vázlatát, azt a részt, amely a mező­gazdasággal és élelmi­szeriparral foglalkozik. Kijelentette, a PSD-kormányzás alatt támogatott több mint 100 mező­gazdasági programnak több mint fele már nem működik, mert a jelenlegi PNL-kormány vagy leállította, vagy alul­finanszírozta ezeket. Sorin Grindeanu sajtó­tájékoz­tatóján elmondta, az a céljuk, hogy minden elérhető pénzügyi erőforrást felhasz­náljanak, legyen az európai alap, országos költség­vetés, hitel vagy egyéb forrás. Az élelmi­szer­biztonságra, a helyi termelés támoga­tására, a „made in Romania” termékekre és szolgál­tatásokra is hangsúlyt akarnak fektetni – mondta a szociál­demokraták alelnöke. Részletek
  • Jóváhagyta a parlement Adrian Oros mező­gazdasági miniszter javaslatát, amelynek révén monopol­helyzetbe hozzák az állat­orvosokat a gyógyszerek piacán. A jog­szabály arról rendelkezik ugyanis, hogy csakis olyan körül­mények között működhet egy állatpatika, ha a többségi tulajdonosa egy állatorvos. A g4media.ro úgy tudja, országos szinten az állat­gyógyszertárak kb. 40%-a nem teljesíti ezt a feltételt. Az új szabályzat értelmében tilos állatot kezelni amennyiben nincs jelen állatorvos, ami azt jelenti, hogy például a gazdák sem kezelhetik saját állataikat. Ország­szerte egyébként kb. 7 ezer állatorvos praktizál, és egyelőre kérdéses, hogy miként tudnak majd megfelelni a meg­növe­kedett elvárásoknak. Részletek
  • Az Országos Állat­egészség­ügyi és Élelmi­szer­biztonsági Hatóság tájékoz­tatása szerint jelenleg az ország 40 megyéjében tartanak nyilván sertés­pestis­gócot. 36 megyében mind vad­disznóknál, mind pedig házi­sertéseknél kimutatták a kórt, két megyében csak vad­disznóknál, két megyében pedig csak a háztáji gazda­ságokban. Október 1-je és 7-e között Szatmár megyében 2, Bihar megyében 2 gócpontot tartanak nyilván. Szatmár megyében egyébként 201 elhullott vad­disznót találtak, 110 állatot a vadászok lőttek le. Bihar megyében 199 állatt hullott el, 33-at pedig lelőttek. Szilágy megyében 129 vad­disznó­tetemet találtak, 52 állatot pedig levadásztak. A ható­ságok hang­súlyozzák, hogy a háztáji gazdaságok tulaj­dono­sainak kötelező módon be kell jelenteniük az állatokat az országos adat­bázisba, annál is inkább, mert a nem regisztrált állatok után nem fizetnek kártérítést. Az állat­vásárok a fertőzésre való tekintettel továbbra is zárva maradnak. Részletek
  • A romániai vágóhidak 80 százaléka a jöve­delmezőségi küszön alatt van, véli George Scarlat, a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisztérium államtitkára. A szak­politikus azt állítja, az országban kaotikus a fejlődés: túl sok vágóhíd van az ország északi részén, és sok gazdaság alakult ki délen, ahol egész megyék vannak az állatok levágására szolgáló egységek nélkül. Az idei év negatívuma, hoogy sok gazda nem rendelkezik az állatok etetéséhez szükséges takar­mánnyal, ezért le kell ölniük az állataikat. Sokan bejelentették, felhagynak a szarvas­marha-tenyésztéssel, az állatok szállítási költsége ugyanis nagyon magas, így nem éri meg az ország északi részén levő vágóhidakra menniük. Részletek
  • A Partium Vidék­fejlesztéséért és Mező­gazdaságáért Egyesület ösztöndíj-pályázatot hirdet a 2020–21-as tanévben a Debreceni Egyetem Mező­gazdaság-, Élelmi­szer­tudományi és Környezet­gazdálkodási Kar nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemre kihelyezett mező­gazdasági mérnök szak első-, másod- és harmadéves, 30. életévüket be nem töltött hallgatói számára. A pályázatot pont­rendszerben hirdetjük meg, célja a kiemelkedő teljesítménnyel, megfelelő tanulmányi előmenetellel rendelkező hallgatók támogatása, szem előtt tartva a szociális hátterüket. Az ösztöndíj összege havi 30 000 Ft, ezt az egyesület lejben folyósítja a kedvez­ménye­zetteknek. A pályá­zatok egységes elbírálásának szempontjai itt olvashatók. Jelentkezési határidő október 23-a.
  • Már a negyedik egymást követő hónapban nőtt az élelmi­szerek globális árindexe a gabona és a növényi olajok drágu­lásának ered­ményeként – közölte a Reuters az ENSZ Élelmezési és Mező­gazdasági Szerve­zetének jelentésére hivatkozva. A FAO élelmiszerár-indexe egy keres­kede­lemmel súlyozott mutató, amely az öt legfontosabb élelmiszer-alapanyag – növényi olajok, gabona, húsfélék, tejtermékek és cukor – nemzet­közi piaci árát veszi figyelembe. Szeptem­berben ez az index elérte a 97,9 pontot, miután 2,1%-kal nőtt az augusztusi értékhez képest, és 5%-kal 2019 szeptem­beréhez képest. Részletek
  • Meghaladja a 968 millió eurót Románia élelmi­szeripari mérleg­hiánya 2020 első negyed­évében. Ez 11 százalékos csökkenést jelent a tavalyi év első negyedévéhez viszonyítva, amikor 1 milliárd 87 millió euró volt a deficit, derül ki a Mező­gazdasági Minisztérium adataiból. Az Európai Unióval kapcsolatban Románia 1,74 milliárd euró negatív egyenleget könyvelhetett el az év első hat hónapjában, de az EU-n kívüli országokkal folytatott keres­kedelemben 781,4 millió euró többlet volt. Részletek
  • Az alma­ültetvények nagyságát tekintve Románia az Európai Unió élvonalba tartozik, de a termés mennyiségét illetően a közép­mezőnybe szorul. Az EU-tagállamok között Romániában a termesztenek a harmadik legnagyobb területen almát. A hatalmas terület ellenére azonban csak a hetedik helyet foglalja el a termesztett mennyiséget illetően. Ebből arra lehet követ­keztetni, hogy az ültetvények átlag termés­mennyisége jóval alacsonyabb, mint más európai országokban. Kijelenthető tehát, hogy az alma­ültetvények nagyságát tekintve az élvonalba tartozunk, de a termés mennyiségét illetően a közép­mezőnybe szorulunk. Volt olyan esztendő azonban, legutóbb 2018-ban, amikor nagyon jó termés volt a hazai gyümöl­csösökben, a termést azonban az alacsony ár miatt nem értéke­sítették a gazdák, így a gyümölcs a fák alatt ment tönkre. A boltok polcai pedig roskadoztak az import alma súlya alatt. Emellett még mindig jellemző a hazai gyömöl­csösökre az elavult művelési rendszer és fajta­szerkezet, valamint az alacsony technológiai és ráfordítási színvonal, azaz még mindig nagyon kevés a profi ültetvény Romániában. Részletek
Cookie