Az almatermesztés helyzete Romániában – számokban

Romániában a  2018-as statisztikai adatok szerint 137.300 hektáron termesztenek gyümölcsöt – a különböző gyümölcsök százalékos megoszlása azonban igencsak aránytalan. Az össz gyümölcstermés 47 százalékát a szilva, 40 százalékát pedig az alma teszi ki. Tehát az össztermés 87 százaléka szilva és alma, a fennmaradó 13 százalékba esnek bele az olyan gyümölcsök, mint a cseresznye, a meggy, a barack, a dió vagy a bogyós gyümölcsök.

Beszéljenek a számok

Ezek a gyümölcsfélék országos szinten nem haladták meg az évi 100.000 tonnánál nagyobb termésmennyiséget. Érdekességképpen 2018-ban ezek mennyiségbeli megoszlása a következő volt:

• cseresznye és meggy 90.800 tonna
• körte 60.400 tonna
• dió 56.600 tonna
• sárgabarack 35.700 tonna
• eper 26.500 tonna
• őszibarack 22.200 tonna

Az ország összgyümölcstermése 1.8 millió tonna, ami 2009-ben csupán 1.32 millió tonna volt.
Mivel az évnek ebben a szakaszában kezdődik az almatermésűek szürete  érdemes kitérni a romániai almatermesztés jelenlegi helyzetére.

A WAPA- World Apple and Pear Association adatai szerint Lengyelország még mindig toronymagasan vezeti az uniós rangsort. A 2019-es adatok szerint az évi 271 ezer tonna alma termett itt. De nemcsak a termesztett alma mennyiségében, hanem az ültetvények területi nagyságát tekintve is első helyen szerepel, a teljes európai almaültevények egyharmada Lengyelországban található. Második helyen Olaszország áll, a teljes Európai termőterület 11 százalékával, nem sokkal lemaradva pedig harmadikként Románia kerül fel a dobogóra az összterület 10 százalékával.

A romániai almatermesztés sok szempontból kiemelkedő, de beszéljenek a számok.
2018-ban 643.900 tonna almát termeltünk meg, de ez az uniós termelés mindössze 3.65 százaléka. Ezzeel a számmal, ha összeurópai szinten tekintjük Románia a hetedik-nyolcadik helyet foglalja el. Azt gondolnánk, hogy ekkora mennyiség mellett Románia csekély százalékban importál almát, hiszen bőven képes ellátni a hazai piacot. Ez számos más importáruhoz hasonlóan az alma esetében sem igaz, mivel 2017-ben 44 millió euró értékben összesen 107.024 tonna almát vásároltunk külföldről, leginkább Lengyelországból (59.705 tonna).
Az első kérdés, ami ilyenkor feltevődik, hogy miért importál Románia ekkora mennyiségben a gyümölcsből? Nem termelünk eleget vagy a külföldi minőség jobb a hazainál?

Időjárás és technológia

Erre a kérdésre a válasz sokkal összetettebb, mint azt elsőre gondolnánk. A nagyarányú importalma jelenléte a hazai piacokon elsősorban az időjárásnak tudható be. Az elmúlt években a tavaszi fagyok komoly károkat okoztak a termésben (30-40%-os kiesés) ami értelemszerűen hiányhoz vezetett a piacon így indokolt volt a gyümölcs importálása.

2018-ban például nem volt jelentős fagykár ezért a termésátlag is igen magas volt, ami hatalmas árcsökkenést eredményezett, a 30 banis kilónkénti ár miatt sok gyömölcsösben le sem szedték az almát, betakarítatlanul, a fa alatt ment tönkre a hazai termés, így ugyancsak az import alma került a középpontba.

Tehát hiába volt rekordtermés a 2018-as esztendőben és tudta kielégíteni elméletileg a hazai piac igényeit, az alacsony ár miatt a temelők nem tudták értékesíteni a gyümölcsöt, így az ország importa szorult.

A romániai almatermesztés tehát sok problémával küzd, de a legnagyobbat úgy gondolom, mégsem az időjárás jelenti. Nem feltétlen a piaci igényben keresendő a baj forrása, hiszen a romániai vásárló szívesen fizet a helyi termékért. A termesztési technológia fejletlensége és a megfelelő szakértelem hiánya az egyik legfőbb gond.

Hadd igazoljuk ezt statisztikai adatokkal. Románia az elmúlt 10 évben több mint 15.000 hektárnyi új gyümölcsültevénnyel gazdagodott, mindezek mellett azonban 10 év leforgása alatt Románia összgyümölcsterülete több mint 8000 hektárral fogyatkozott meg. Ez is mutatja a gyümölcsösök elöregedésének és korszerűtlenségének mértékét. Még mindig lényegesen kevés azon ültetvények száma, amelyek a mai modern technológiai újításokat követve, szakértelemmel, ellenőrzött körülmények között és odafigyelve törekednek a termény maximális elérésére és a kiváló minőségre. Tehát még mindig jellemző az elavult művelési rendszer és fajtaszerkezet, valamint az alacsony technológiai és ráfordítási színvonal. Leegyszerűsítve: még mindig nagyon kevés a profi ültetvény Romániában.

Ezen jelenség bizonyítására ismét a statisztikai adatok felé fordulunk. Amint arról már szó volt, az EU-tagállamok között Romániában a termesztenek a harmadik legnagyobb területen almát. A hatalmas terület ellenére azonban csak hetedik helyet foglalja el a termesztett mennyiséget illetően. Ebből arra lehet következtetni, hogy az ültetvények átlag termésmennyisége jóval alacsonyabb, mint más európai országokban. Kijelenthető tehát, hogy az almaültetvények nagyságát tekintve az élvonalba tartozunk, de a termés mennyiségét illetően a középmezőnybe szorulunk.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy romániai szinten a gyümölcstermesztés valamelyest fejlődő tendenciát mutat, ám ez a fejlődés sok esetben nem tükrözi a valóságot. Remélem, hogy ez a növekedési ütem az Európai Uniós támogatások segítségével változást hoz majd a mezőgazdaság ezen ágazatában és az elkövetkezendő években sokkal versenyképesebb almapiacot tudunk majd felmutatni.

Végül, pedig ha szeretné tudni, hogy a gyümölcs vagy termék, amelyet vásárolni szeretne, melyik országból származik, elég a vonalkód első három számát megnéznie.

Nagy Mátyás, falugazdász