×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírek

Hírlevél, 2021.október 18.

2021.10.18 - 16:40
Október 29-től igénylehető a vidéken indított nem mező­­gazdasági tevékeny­­ségek támogatása (6.2. alintéz­­kedés). Október 25-től lehet benyújtani a mező­gazdasági üzemekben végre­hajtott beruházások támogatására vonatkozó igényléseket (4.1-es alintéz­kedés). A héten dönt az Európai parlament „a termelőtől a fogyasz­tóig" stratégiáról. Műtrágya­válságot vizionál a nyugati sajtó. Az Európai Unióban a szilva termő­területe csökkenő tendenciát mutat, az öreg kontinensen Románia a legnagyobb szilvatermelő.

Támogatások

  • Ma kezdi a Mezőgazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség az egységes terület­alapú támogatás, a redisztri­butív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás első részletének a folyósítását. A szep­tember közepén megszavazott kormány­határozat szerint a támogatás 2021-re 95,47 euró lesz hektá­ronként, szemben a tavalyi 98,73 euró/ha támogatással. A re­disztri­butív támogatás 1-5 hektár esetében  5euró/ha, 5 és 30 hektár esetében 48,14 euró/ha. A zöl­dítési támogatás hektá­ronként 57,89 euró, a fiatal gazdálkodók 40,45 euró hektá­ronként. A juh- és kecske­tenyésztők legtöbb 71 300 eurós támogatást kapnak az idei évre, a birto­kukban lévő állatok számának függvé­nyében. A kormány által elfogadott dokumen­tumban meghatá­rozott összeg állaton­ként 16,55 euró. Az APIA-előleg kifizetése október 18-án kezdődik, ettől az időponttól utalják a gazdáknak a nekik megítélt összegek 70 százalékát. Részletek
  • Október 29-én indul a vidéken indított nem mező­­gazdasági tevékeny­­ségek támogatása (6.2. alintéz­­kedés) – jelentette be a Vidéki Beruhá­zások Finan­szírozási Ügynök­sége. A vissza nem térítendő támogatás mértéke 100%, és legfeljebb 50 000 euró lehet, de nem halad­hatja meg a 200 000 euró/kedvez­ménye­zett összeget három pénzügyi év alatt (a de minimis támogatási szabályok szerint). A meg­pályáz­ható keret­összeg 50 millió euró. A 6.2. alintéz­kedésről itt írtunk részletesen. A nem mező­gazdasági tevékeny­ségek létre­hozá­sának és fejleszté­sének támoga­tására irányuló 6.4. alintéz­kedésre november 2-től lehet pályázni. Ennek az alintéz­kedésnek a célja a vidéki területeken működő mikro- és kis­vállalko­zások támogatása, amelyek nem mező­gazdasági tevékeny­ségeket hoznak létre vagy fejlesz­tenek. A meg­pályázható keretösszeg 100 millió euró. A 6.4. alintéz­kedésről itt írtunk részletesenRészletek
  • 2021. október 25-e és 2022. január 25-e között lehet benyújtani a 4.1-es alintéz­kedésre (Mező­gazdasági üzemekben végre­hajtott beruházások támogatása) vonatkozó igénylési dokumen­tumokat. Erre a Vidéki Beruházások Finan­szírozási Ügynöksége 4-es számú, a fizikai eszközök vásárlását lehetővé tevő intézke­désének keretében kerül sor. Erre összesen 760 millió eurót szánnak. Egyszerű mező­gazdasági eszközök és öntöző-, illetve vízel­vezető rendszerek vásár­lásának támoga­tására 125 millió eurót, a betakarítás korszerű­sítésére 55 millió eurót, és ugyennyit szánnak azoknak az állattartó gazdáknak a támoga­tására is, akik feldolgozó­üzemüket korszerű­sítenék vagy marketing­stratégiá­jukat javítanák. A fiatal gazdák eszköz­beszer­zésre 75 millió euróra pályáz­hatnak. Az állat­tartók 240 millió eurós keretből hívhatnak le összegeket, míg a hegy­vidéken gazdál­kodók 60 millió eurós keretből. A növény­termesztők (ide tartoznak azok is, akik üveg­házakban vagy fólia­sátrakban termelnek) és a burgonya­termesztők a gazdaságuk kiterjesz­tésére és korszerű­sítésére 100 millió euróra pályáz­hatnak, a betaka­rítás moderni­zálására, tárolásra és a reklámo­zásra 50 millió euróra. A jelent­kezéshez szükséges dokumen­táció itt érhető elRészletek
  • November 1-jéig kérvé­nyezhetik a méhészek a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynök­ségen keresztül a harmadik negyed­évre járó gáz­olajár-támogatást. Az érintett méhé­szeknek az igénylési dossziéhoz csatolniuk kell a helyi tanácshoz benyújtott, ideiglenes vagy állandó kaptárok biztosí­tására vonatkozó kérelem másolatát. A támo­gatás összege lite­renként 1 lej 57 bani. A kéré­seket postán, elektro­nikus úton vagy szemé­lyesen lehet leadni az APIA megyei kirendelt­ségeinél. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

  • Október 18-án az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén bemutatja terveit arról, hogy Európa hogyan termelhet egész­ségesebb élelmiszert, miközben fenntartja az ellátás­bizton­ságot és a bér­szín­vonalat, és csökkenti a környezeti hatásokat. A kép­viselők várhatóan üdvözlik a Bizottság által 2020 májusában bemutatott, „a termelőtől a fogyasz­tóig" stratégiát, ugyan­akkor kiemelik: fontos olyan élelmi­szert előállítani, amely illeszkedik az egész­séges, jó minőségű és meg­fizethető étrendbe. Várhatóan az is a parlamenti kérések között szerepel, hogy a gazdál­kodók méltányos haszonra tehes­senek szert a fenn­tartható módon megtermelt élelmi­szerből, amelynek előállítása során humánusan bánnak az állatokkal. A termelőtől a fogyasztóig stratégiáról készített jelentés itt tanulmá­nyozható. Az európai parla­menti képviselők korábban amellett foglaltak állást, hogy élelmiszer-ellátási lánc minden elemének fenn­tartha­tóbban kellene működnie, több termő­földet kellene elkülöníteni organikus gazdál­kodásra, és kötelezően csökkenteni kellene a növény­védő­szerek használatát. A vita október 18-án, az állás­foglalás-tervezetről szóló szavazás kedden lesz, az eredményt szerda reggel jelentik be. Részletek
  • Tavaly 15,4 százalékkal csökkent a mező­gazdasági termelés az előző évhez képest az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint. A növény­termesztésben 21,5 százalékos, az állat­tenyész­tésben és a mező­gazdasági szolgál­tatások terén egyaránt 1,2 százalékos csökkenést jegyeztek. Jelenlegi árakkal számolva a mező­gazdasági kibocsátás 2020-ban elérte 81,4 milliárd lejt, ebből a növény­termesztés 58,2 milliárd lejjel, az állat­tenyésztés 26,7 milliárd lejjel részesedett. A mező­gazdasági szolgál­tatások értéke 1,8 milliárd lej volt. A növény­termesztés részaránya 64,9 százalékos volt, 5,1 százalék­ponttal kisebb, mint 2019-ben; az állat­tenyésztés részaránya 4,9 százalék­ponttal, 32,9 százalékra nőtt, a szolgál­tatások rész­aránya pedig 2,2 százalékos volt. Részletek
  • Műtrágya­válságot vizionál a nyugati sajtó, miután a világ­járvány utáni kereslet­növekedés, az alacsony készletek és a szokásosnál szűkösebb orosz­országi gázellátás fényében meredeken emelkedett a földgáz ára, amely a nitrogén-alapú műtrágyák leg­fontosabb alap­anyaga. A Reuters hír­ügynökség elemzése szerint a műtrágya­árak több mint meg­három­szorozód­tak az elmúlt évben, ami 300 euró és 350 euró közötti költséget jelent a mező­gazdasági termelőknek hektá­ronként, szemben a elmúlt időszak 150 eurós kiadásaival. Ez arra késztethet egyes gazdákat, hogy jövő tavasszal kukoricáról a kevésbé műtrágya-függő növényekre váltsanak. Francia­ország az Európai Unió leg­nagyobb gabona­termelője és exportőre – itt már véget ért a repce­vetés és már késő ahhoz, hogy a gazdák meg­gondolják magukat az olyan őszi gabona­félékről, mint a most vetett búza, de gondok merül­hetnek fel a tavaszi vetésű növényekkel kapcsolatban. Német­ország leg­nagyobb műtrágya-alapanyag gyártója, az SKW Piesteritz politikai beavatkozást követel a magas energiaárak miatt. Részletek
  • 3 százalékkal nőtt a gabona­export volumene az idei év első felében, szemben a tavalyi esztendő azonos idő­szakával – ez abszolút számokban 1 300 000 000 eurót jelent. A leg­nagyobb értékben az Európai Unión kívüli országokba exportált Románia, összesen 789 millió euró értékben, a közösség országaiban eladott gabona 511 millió eurót hozott Romániának. Az év első hat hónapjában az ország importált is gabonát, amelynek nagy részét aztán exportálta – 370 millió euró értékben érkezett gabona az ország­határon túlról, szemben a tavalyi, azonos időszakban jegyzett 332,9 millióval. Románia 2021 január-június között 3 630 000 000 euró értékben exportált élelmiszer­ipari termé­keket, nagyobb értékben, mint az előző év azonos időszakában, amikor ez az összeg 3 420 000 000 euró volt. Az importált élelmiszer­ipari termékek értéke ezzel szemben az idei év első hat hónap­jában 4 900 000 000 euró volt, míg 2020 azonos idő­szakában 4 390 000 000 euró. Részletek
  • Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban a szilva termő­területe csökkenő tendenciát mutat, 154 ezer hektár volt 2020-ban, míg az ezred­forduló idején 220 ezer hektár. A betaka­rított termés mennyi­sége 2020-ban 25 százalékkal 1,29 millió tonnára csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az unió legnagyobb szilva­termelő tagországa Románia (464 ezer tonna, az itt termett szilva többsége ipari célú feldol­gozásra kerül), valamint Francia­ország (190 ezer tonna), Olasz­ország (156 ezer tonna) és Spanyol­ország (153 ezer tonna) voltak 2020-ban. Az Eurostat adatai szerint az EU belső piacán a friss szilva legnagyobb exportőre Spanyol­ország volt 2020-ban, majd Hollandia és Olaszország következett a sorban, míg a vezető importőr Német­ország volt. Az unió külkeres­kedelmi egyenlege friss szilva tekintetében negatívra változott 2020-ban: 55,7 ezer tonna export állt szemben 92,9 ezer tonna importtal. Az Európai Unióba szállított friss szilva mennyi­sége 36 százalékkal 48,6 ezer tonnára bővült 2021 első fél évében az egy évvel korábbihoz képest. A közösség határain kívülről a Délafrikai Köztársa­ságból 83 száza­lékkal több (37,1 ezer tonna), míg Chiléből 29 százalékkal kevesebb (9,3 ezer tonna) szilva érkezett. Részletek
  • Az eca.unwomen.org cikke a moldáviai agrárium nagyon érdekes és meglepő problémáira világít rá. Egyebek mellett közli, hogy a Moldávia mező­gazda­ságában foglalkoz­tatottak több mint 50 százalékát a nők teszik ki, de a vezető pozíciók, a föld­tulajdon nagy részével együtt férfiak kezében vannak, akik a nőket nem engedik érvényesülni. Egy fiatal moldáviai hölgy, Diana Crudu szerint – aki hazáján kívül Romániában és az USA-ban poszt­graduális közgaz­dasági képzésen vett részt – a helyi nők szorgalmát és vállalkozói hajlamát kihasz­nálva, fel lehetne virágoz­tatni az ország mező­gazdaságát. Ő maga egy szőlő- és bor­termelési vállalko­zásba kezdett, ahol csak rész­sikereket tudott elérni. Bár a saját maga által beszer­vezett termelőkkel együtt 60 tonna szőlőt értéke­sített kilónként az 1,0 eurós átlagárral szemben 0,2-0,3 eurós áron, időközben a moldáviai borszektor túltelítődött, és a férfi vezetők gátolták az előre­jutását. Azt állítja, hogy ha a moldáviai mező­gazda­ságban dolgozó valamennyi nő egyszerre azt mondaná, hogy többet nem vesz részt a növény­ápolásban, az aratásban és az állat­tartásban, akkor Moldávia mező­gazdasága meg­bénulna. Részletek
  • Pálinka­versenyt, illetve a pálinka készítéséről, fogyasz­tásáról szóló estet tartanak Kaplonyban 2021. október 30-án, szombaton. A mintákat október 28-áig el kell juttatni a szervezőkhöz – a Kaplonyi Polgármesteri Hivatalba, jelöletlen, félliteres üvegben. Aznap este 7 órai kezdéssel vacsorával egybe­kötött kiértékelőt is tartanak – ennek keretében Nagy Botond pálinka­ítész mond véleményt a nevezett italokról, illetőleg beszél a pálinka­készí­tésről. Nagy Botond nem rég kezdett a minőségi pálinka­főzés tudo­mányával foglalkozni, magas­fokú igényes­séggel és alázattal, ami meghozta számára a sikert, például azzal, hogy zsűritagnak választották az Ákovita pálinka­versenyre, amely Csík­szeredában került meg­rende­zésre. Beszélni fog a zsűrizés kulissza­titkairól, miként működik a párlatok elbírálása. A díjakat is aznap adják át. A vacsorára fejenként 20 lej ellenében lehet jegyet váltani (már előzőleg jelezni kell a részvételi szándékot). Részletek
  • Noha az uniós nitrát­irányelv 1991-es elfogadását megelőző helyzethez képest mind a felszíni, mind a felszín alatti vizekben csökkent a nitrát­koncentráció, a tagálla­moknak határo­zottabban fel kell lépniük a vizek főként mező­gazdaságból származó nitrát­szennyezett­sége ellen – közölte az Európai Bizottság. Az uniós bizottság jelentése szerint a tagálla­mokban a felszín alatti vizek 14,1 százaléka a 2016–2019-es idő­szakban túllépte az ivóvízre meg­határozott nitrát­koncentrációs határ­értéket. Az EU-ban a tenger­vizek 81 százaléka, a parti tenger­vizek 31 százaléka, a folyók 36 százaléka, illetve a tavak 32 százaléka eutrofikus, azaz elalgá­sodásra hajlamos. Ahol megtisztí­tották a vizeket, javult az ivóvíz­ellátás és gazdagabb lett a biológiai sokféleség, valamint kedvező változások mentek végbe a biodiver­zitástól függő ágazatokban, például a halászatban és az idegen­forgalomban is. Az uniós bizottság közlemé­nyében hozzátette: lépéseket fog tenni, hogy a tagállamok jobban meg­felel­jenek a nitrát­irány­elvnek, ez ugyanis elenged­hetetlen az európai zöld megálla­podás azon célkitű­zésének teljesí­téséhez, hogy 2030-ra legalább 50 százalékkal csökkenjen a tápanyag­veszteség. Romániában is vannak olyan területek, ahol sürgősen csökkenteni kell a szennyezés mértékét. Részletek
  • Egy új tanulmány össze­hasonlí­totta a hatvanas évek szülötteit a most születő gyere­kekkel abból a szem­pontból, hogy melyikük mennyi időjárási szélsőséggel találkozik élete során. A kutatók számításai azt mutatták, hogy az 1960-ban születettek átlagosan 2-6 hő­hullámot tapasztalnak meg életük során. A 2020-as születésűk, függően attól, hogy a felmele­gedés mértékét meg tudja-e az emberiség állítani 1,5 C°-nál, más arányban találkoz­hatnak szélső­ségesen meleg, kánikulai időjárással. A kutatási eredmények figyelmez­tetnek, hogy a most fiatalok későbbi biztonságát jelentős veszély fenyegeti. A kutatók hang­súlyozzák, a kibocsátás nagy­mértékű csök­kentése szükséges – a fosszilis energia­hordozók haszná­latáról fenn­tartható forrásokra átállva van esélyünk 1,5 C°-ban megállítani a Föld fel­melege­désének mértékét. A jelenlegi kukorica­termés már napjainban is mutatja, milyen kiszolgál­tatott a mező­gazdaság a klíma­változásnak. Láthatjuk, hogy akár egy táblán belül is előfordult, hogy más-más mennyiségű csapadék érte, vagy az egyik részét egyáltalán nem érte eső, de nagyobb területeket figyelembe véve különösen meg­állapít­hatóak a változékony idő hatásai. Több helyen teljesen megsem­misült a kukorica­termés, és a szakértők nem túl remény­keltő jelentései szerint az még csak a folyamat elejét jelenti. Részletek
Cookie