- Október 18-án az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén bemutatja terveit arról, hogy Európa hogyan termelhet egészségesebb élelmiszert, miközben fenntartja az ellátásbiztonságot és a bérszínvonalat, és csökkenti a környezeti hatásokat. A képviselők várhatóan üdvözlik a Bizottság által 2020 májusában bemutatott, „a termelőtől a fogyasztóig" stratégiát, ugyanakkor kiemelik: fontos olyan élelmiszert előállítani, amely illeszkedik az egészséges, jó minőségű és megfizethető étrendbe. Várhatóan az is a parlamenti kérések között szerepel, hogy a gazdálkodók méltányos haszonra tehessenek szert a fenntartható módon megtermelt élelmiszerből, amelynek előállítása során humánusan bánnak az állatokkal. A termelőtől a fogyasztóig stratégiáról készített jelentés itt tanulmányozható. Az európai parlamenti képviselők korábban amellett foglaltak állást, hogy élelmiszer-ellátási lánc minden elemének fenntarthatóbban kellene működnie, több termőföldet kellene elkülöníteni organikus gazdálkodásra, és kötelezően csökkenteni kellene a növényvédőszerek használatát. A vita október 18-án, az állásfoglalás-tervezetről szóló szavazás kedden lesz, az eredményt szerda reggel jelentik be. Részletek
- Tavaly 15,4 százalékkal csökkent a mezőgazdasági termelés az előző évhez képest az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint. A növénytermesztésben 21,5 százalékos, az állattenyésztésben és a mezőgazdasági szolgáltatások terén egyaránt 1,2 százalékos csökkenést jegyeztek. Jelenlegi árakkal számolva a mezőgazdasági kibocsátás 2020-ban elérte 81,4 milliárd lejt, ebből a növénytermesztés 58,2 milliárd lejjel, az állattenyésztés 26,7 milliárd lejjel részesedett. A mezőgazdasági szolgáltatások értéke 1,8 milliárd lej volt. A növénytermesztés részaránya 64,9 százalékos volt, 5,1 százalékponttal kisebb, mint 2019-ben; az állattenyésztés részaránya 4,9 százalékponttal, 32,9 százalékra nőtt, a szolgáltatások részaránya pedig 2,2 százalékos volt. Részletek
- Műtrágyaválságot vizionál a nyugati sajtó, miután a világjárvány utáni keresletnövekedés, az alacsony készletek és a szokásosnál szűkösebb oroszországi gázellátás fényében meredeken emelkedett a földgáz ára, amely a nitrogén-alapú műtrágyák legfontosabb alapanyaga. A Reuters hírügynökség elemzése szerint a műtrágyaárak több mint megháromszorozódtak az elmúlt évben, ami 300 euró és 350 euró közötti költséget jelent a mezőgazdasági termelőknek hektáronként, szemben a elmúlt időszak 150 eurós kiadásaival. Ez arra késztethet egyes gazdákat, hogy jövő tavasszal kukoricáról a kevésbé műtrágya-függő növényekre váltsanak. Franciaország az Európai Unió legnagyobb gabonatermelője és exportőre – itt már véget ért a repcevetés és már késő ahhoz, hogy a gazdák meggondolják magukat az olyan őszi gabonafélékről, mint a most vetett búza, de gondok merülhetnek fel a tavaszi vetésű növényekkel kapcsolatban. Németország legnagyobb műtrágya-alapanyag gyártója, az SKW Piesteritz politikai beavatkozást követel a magas energiaárak miatt. Részletek
- 3 százalékkal nőtt a gabonaexport volumene az idei év első felében, szemben a tavalyi esztendő azonos időszakával – ez abszolút számokban 1 300 000 000 eurót jelent. A legnagyobb értékben az Európai Unión kívüli országokba exportált Románia, összesen 789 millió euró értékben, a közösség országaiban eladott gabona 511 millió eurót hozott Romániának. Az év első hat hónapjában az ország importált is gabonát, amelynek nagy részét aztán exportálta – 370 millió euró értékben érkezett gabona az országhatáron túlról, szemben a tavalyi, azonos időszakban jegyzett 332,9 millióval. Románia 2021 január-június között 3 630 000 000 euró értékben exportált élelmiszeripari termékeket, nagyobb értékben, mint az előző év azonos időszakában, amikor ez az összeg 3 420 000 000 euró volt. Az importált élelmiszeripari termékek értéke ezzel szemben az idei év első hat hónapjában 4 900 000 000 euró volt, míg 2020 azonos időszakában 4 390 000 000 euró. Részletek
- Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban a szilva termőterülete csökkenő tendenciát mutat, 154 ezer hektár volt 2020-ban, míg az ezredforduló idején 220 ezer hektár. A betakarított termés mennyisége 2020-ban 25 százalékkal 1,29 millió tonnára csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az unió legnagyobb szilvatermelő tagországa Románia (464 ezer tonna, az itt termett szilva többsége ipari célú feldolgozásra kerül), valamint Franciaország (190 ezer tonna), Olaszország (156 ezer tonna) és Spanyolország (153 ezer tonna) voltak 2020-ban. Az Eurostat adatai szerint az EU belső piacán a friss szilva legnagyobb exportőre Spanyolország volt 2020-ban, majd Hollandia és Olaszország következett a sorban, míg a vezető importőr Németország volt. Az unió külkereskedelmi egyenlege friss szilva tekintetében negatívra változott 2020-ban: 55,7 ezer tonna export állt szemben 92,9 ezer tonna importtal. Az Európai Unióba szállított friss szilva mennyisége 36 százalékkal 48,6 ezer tonnára bővült 2021 első fél évében az egy évvel korábbihoz képest. A közösség határain kívülről a Délafrikai Köztársaságból 83 százalékkal több (37,1 ezer tonna), míg Chiléből 29 százalékkal kevesebb (9,3 ezer tonna) szilva érkezett. Részletek
- Az eca.unwomen.org cikke a moldáviai agrárium nagyon érdekes és meglepő problémáira világít rá. Egyebek mellett közli, hogy a Moldávia mezőgazdaságában foglalkoztatottak több mint 50 százalékát a nők teszik ki, de a vezető pozíciók, a földtulajdon nagy részével együtt férfiak kezében vannak, akik a nőket nem engedik érvényesülni. Egy fiatal moldáviai hölgy, Diana Crudu szerint – aki hazáján kívül Romániában és az USA-ban posztgraduális közgazdasági képzésen vett részt – a helyi nők szorgalmát és vállalkozói hajlamát kihasználva, fel lehetne virágoztatni az ország mezőgazdaságát. Ő maga egy szőlő- és bortermelési vállalkozásba kezdett, ahol csak részsikereket tudott elérni. Bár a saját maga által beszervezett termelőkkel együtt 60 tonna szőlőt értékesített kilónként az 1,0 eurós átlagárral szemben 0,2-0,3 eurós áron, időközben a moldáviai borszektor túltelítődött, és a férfi vezetők gátolták az előrejutását. Azt állítja, hogy ha a moldáviai mezőgazdaságban dolgozó valamennyi nő egyszerre azt mondaná, hogy többet nem vesz részt a növényápolásban, az aratásban és az állattartásban, akkor Moldávia mezőgazdasága megbénulna. Részletek
- Pálinkaversenyt, illetve a pálinka készítéséről, fogyasztásáról szóló estet tartanak Kaplonyban 2021. október 30-án, szombaton. A mintákat október 28-áig el kell juttatni a szervezőkhöz – a Kaplonyi Polgármesteri Hivatalba, jelöletlen, félliteres üvegben. Aznap este 7 órai kezdéssel vacsorával egybekötött kiértékelőt is tartanak – ennek keretében Nagy Botond pálinkaítész mond véleményt a nevezett italokról, illetőleg beszél a pálinkakészítésről. Nagy Botond nem rég kezdett a minőségi pálinkafőzés tudományával foglalkozni, magasfokú igényességgel és alázattal, ami meghozta számára a sikert, például azzal, hogy zsűritagnak választották az Ákovita pálinkaversenyre, amely Csíkszeredában került megrendezésre. Beszélni fog a zsűrizés kulisszatitkairól, miként működik a párlatok elbírálása. A díjakat is aznap adják át. A vacsorára fejenként 20 lej ellenében lehet jegyet váltani (már előzőleg jelezni kell a részvételi szándékot). Részletek
- Noha az uniós nitrátirányelv 1991-es elfogadását megelőző helyzethez képest mind a felszíni, mind a felszín alatti vizekben csökkent a nitrátkoncentráció, a tagállamoknak határozottabban fel kell lépniük a vizek főként mezőgazdaságból származó nitrátszennyezettsége ellen – közölte az Európai Bizottság. Az uniós bizottság jelentése szerint a tagállamokban a felszín alatti vizek 14,1 százaléka a 2016–2019-es időszakban túllépte az ivóvízre meghatározott nitrátkoncentrációs határértéket. Az EU-ban a tengervizek 81 százaléka, a parti tengervizek 31 százaléka, a folyók 36 százaléka, illetve a tavak 32 százaléka eutrofikus, azaz elalgásodásra hajlamos. Ahol megtisztították a vizeket, javult az ivóvízellátás és gazdagabb lett a biológiai sokféleség, valamint kedvező változások mentek végbe a biodiverzitástól függő ágazatokban, például a halászatban és az idegenforgalomban is. Az uniós bizottság közleményében hozzátette: lépéseket fog tenni, hogy a tagállamok jobban megfeleljenek a nitrátirányelvnek, ez ugyanis elengedhetetlen az európai zöld megállapodás azon célkitűzésének teljesítéséhez, hogy 2030-ra legalább 50 százalékkal csökkenjen a tápanyagveszteség. Romániában is vannak olyan területek, ahol sürgősen csökkenteni kell a szennyezés mértékét. Részletek
- Egy új tanulmány összehasonlította a hatvanas évek szülötteit a most születő gyerekekkel abból a szempontból, hogy melyikük mennyi időjárási szélsőséggel találkozik élete során. A kutatók számításai azt mutatták, hogy az 1960-ban születettek átlagosan 2-6 hőhullámot tapasztalnak meg életük során. A 2020-as születésűk, függően attól, hogy a felmelegedés mértékét meg tudja-e az emberiség állítani 1,5 C°-nál, más arányban találkozhatnak szélsőségesen meleg, kánikulai időjárással. A kutatási eredmények figyelmeztetnek, hogy a most fiatalok későbbi biztonságát jelentős veszély fenyegeti. A kutatók hangsúlyozzák, a kibocsátás nagymértékű csökkentése szükséges – a fosszilis energiahordozók használatáról fenntartható forrásokra átállva van esélyünk 1,5 C°-ban megállítani a Föld felmelegedésének mértékét. A jelenlegi kukoricatermés már napjainban is mutatja, milyen kiszolgáltatott a mezőgazdaság a klímaváltozásnak. Láthatjuk, hogy akár egy táblán belül is előfordult, hogy más-más mennyiségű csapadék érte, vagy az egyik részét egyáltalán nem érte eső, de nagyobb területeket figyelembe véve különösen megállapíthatóak a változékony idő hatásai. Több helyen teljesen megsemmisült a kukoricatermés, és a szakértők nem túl reménykeltő jelentései szerint az még csak a folyamat elejét jelenti. Részletek
|
|
