×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
H1

Hírlevél 2021. október 25.

2021.10.25 - 18:24
2021. október 25-e és 2022. január 25-e között lehet benyújtani a 4.1-es alintéz­kedésre vonatkozó igénylési dokumentumokat. 2021. október 29-e és 2022. január 31-e között zajlik a 6.2-es alintézkedésre irányuló kérések benyújtá­sának az első időszaka. Az idei pénzügyi évben az AFIR 582 millió eurót fizetett ki a gazdáknak, feldolgo­zóknak, vállalko­zóknak és helyi hatósá­goknak. Rekordmagas a repce ára, 70 százalékos a növekedés az előző esztendő azonos időszakához képest – abszolút számokban 698,25 eurós árat jegyeztek a párizsi tőzsdén.

 

Támogatások

  • 2021. október 25-e és 2022. január 25-e között lehet benyújtani a 4.1-es alintéz­kedésre (Mező­gazdasági üzemekben végre­hajtott beruhá­zások támo­gatása) vonatkozó igénylési dokumen­tumokat. Erre a Vidéki Beruhá­zások Finanszí­rozási Ügynök­sége 4-es számú, a fizikai eszközök vásárlását lehetővé tevő intézke­désének keretében kerül sor. Erre összesen 760 millió eurót szánnak. Egyszerű mező­gazdasági eszközök és öntöző-, illetve vízelvezető rendszerek vásárlá­sának támoga­tására 125 millió eurót, a betakarítás korszerű­sítésére 55 millió eurót, és ugyan­ennyit szánnak azoknak az állattartó gazdáknak a támoga­tására is, akik feldolgozó­üzemüket korszerű­sítenék vagy marketing­stratégiájukat javítanák. A fiatal gazdák eszköz­beszerzésre 75 millió euróra pályáz­hatnak. Az állat­tartók 240 millió eurós keretből hívhatnak le összegeket, míg a hegy­vidéken gazdálkodók 60 millió eurós keretből. A növény­termesztők (ide tartoznak azok is, akik üveg­házakban vagy fólia­sátrakban termelnek) és a burgonya­termesztők a gazdaságuk kiterjesz­tésére és korszerű­sítésére 100 millió euróra pályázhatnak, a betakarítás moderni­zálására, tárolásra és a reklámozásra 50 millió euróra. A jelent­kezéshez szükséges dokumen­táció itt érhető elRészletek
  • A Mezőgazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium közleménye szerint 2021. október 29-e és 2022. január 31-e között zajlik a vidéken indított nem mező­gazdasági tevékeny­ségek támogatására (6.2-es alintézkedés) irányuló kérések benyújtá­sának az első időszaka. 2021. november 2-a és 2022. február 1-je között a nem mező­gazdasági tevékeny­ségek létreho­zásának és fejlesz­tésének támoga­tására (6.4-es alintézkedés) lehet pályázni. A 6.2-es alintéz­kedés esetében 50 millió eurót lehet lehívni, a 6.4-es alintéz­kedés esetében pedig 100 millió eurót. A támo­gatási igény­léseket online lehet benyúj­tani a Vidéki Beruhá­zások Finanszí­rozási Ügynök­ségének a honlapján. A vissza nem térítendő támogatás mértéke 100%, és legfeljebb 50 000 euró lehet, de nem haladhatja meg a 200 000 euró/kedvez­ményezett összeget három pénzügyi év alatt (a de minimis támogatási szabályok szerint). Részletek
  • A 2020. október 16-a és 2021. október 15-e közötti időszakban a Vidéki Beruhá­zások Finan­szírozási Ügynök­sége 582 millió eurót fizetett ki a gazdáknak, feldolgo­zóknak, vállalko­zóknak és helyi hatósá­goknak az Európai Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Alap keretében Romániának szánt támoga­tásából. A 2019-es pénzügyi évben 524 millió euró volt ez az összeg, 2020-ban pedig rekord mértékű, 656 millió euró. Az idei pénzügyi évben 171,6 millió eurót kaptak azok a gazdák, akik jogosultak voltak az Országos Vidékfejlesztési Program keretében nyújtott támoga­tásokra. A helyi hatóságok az alapvető infra­struktúra fejlesztésére, valamint a vidék kulturális örökségének a megőrzésére 211,3 millió eurót kaptak. A fel­dolgozói ágazatban tevékeny­kedők 68,5 millió eurós támoga­tásban részesültek az idei pénzügyi évben, a vállalkozók pedig 22,2 millió eurót a nem mező­gazdasági tevékeny­ségek indítására. A helyi akció­csoportok a LEADER-program keretében 68,8 millió euró kaptak. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

  • Az idei év első hat hónapjában Románia 348 millió euró értékben importált nyers tejet, tojást és mézet – ez 14 százalékos növekedés az előző esztendő azonos idő­szakához képest. Ezzel szemben az említett termékek exportja 107 millió euró volt, 7,2 százalékkal alacso­nyabb, mint egy évvel korábban. Az első félévben a fenti termékek exportjának értéke több mint háromszor alacsonyabb volt, mint a behozatala – a keres­kedelmi hiány meg­haladta a 241 millió eurót. A jelzett időszakban az agrár­élemiszer­ipari termékek exportja 3,63 milliárd euróra rúgott, míg az import értéke meghaladta a 4,9 milliárd eurót. A Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium adatai szerint január és június között az agár­élemiszer­ipari termékek kereskedelmi deficitje 31 százalékkal nőtt az előző esztendő azonos idő­szakához képest – abszolút számokban 1,27 milliárd euróról beszél­hetünk. Forrás
  • Románia 414,7 millió euró értékben importált húst és belső­ségeket az idei első félévben, ami több mint 7%-os csökkenést jelent 2020 azonos időszakához képest – derül ki az agrár­élelmiszer­ipari termékek kereskedelmi mérlegéből. A tavalyi év első felében az ilyen termékek behoza­talának értéke 446,59 millió euró volt. Ezzel szemben a január–június közötti idő­szakban a hús-belső­ségek exportjának értéke elérte a 113,24 millió eurót, amely 19,5%-al nőtt az előző év azonos idő­szakában elért bevételhez (94,71 millió) képest. A Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisztérium által rögzített statisztikai adatok szerint az idei év első hat hónapjában a hús és belsőségek behoza­talának értéke 3,6-szor haladta meg az EU-ban és harmadik országokban gyártott ilyen termékek exportját. Részletek
  • Rekordmagas a repce ára, 70 százalékos a növekedés az előző esztendő azonos időszakához képest – abszolút számokban 698,25 eurós árat jegyeztek a párizsi tőzsdén. Emiatt várhatóan drágább lesz az étolaj, a margarin és a bio­üzemanyag is. A rend­kívüli áremel­kedés fő oka, hogy Kína felvásárolta az ukrán repcét és az abból készült termékeket is, így nem jutott az európai piacra. A repce árának emelke­dését az is befolyá­solta, hogy a világ leg­nagyobb termelő­jének számító Kanada készletei szűkösek. A tengeren­túlon 937,80 dolláros árról beszél­hetünk, ami 78,5 százalékos növekedés. A repce­hiányt fokozza, hogy a kőolaj drágulása miatt nagy a kereslet olaj­növényekre, amelyek a biodízel előállí­tásának is alap­anyagul szolgálnak. Részletek
  • Az Eurostat adatai szerint tavaly 55,3 millió tonna burgonya termett az Európai Unió országaiban.  Az össz­termés 4,9 százalékát (ami közel 2,7 millió tonnát jelent) Románia adta. Ez ugyan 27,4 százalékkal kevesebb, mint amennyit 2000-ben gyűjtöttek be, a képet azonban nagyban árnyalja, hogy az elmúlt húsz év alatt a korábbinak a felére csökkent az EU-s krumpli­földek nagysága. Romániában például 41,4 százalékkal kisebb felületet jegyeznek. Ez azt jelenti, hogy az 1989-ben nyilvántartott 275 ezerhez képest ma már csak 174 ezer hektáron terem ott kolompér. Ebből mind­össze 27 ezer hektár szerepel a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség nyilván­tartásában, a többi elvileg háztáji gazdaságok részét képezi. Részletek
  • Hatalmas krízist robban­tott ki az európai műtrágya­piacon, hogy az idén elszaba­dultak az iparág fő költség­tényezőjének számító gázárak. A műtrágya­piaci krízis és bizony­talanság mező­gazdasági szempontból azért veszélyes, mert műtrágyák nélkül ma nem lehet hatékonyan termelni. Más oldalról nézve viszont a gazdál­kodók csapda­helyzetbe kerülnek, mert ha beszerzik és kijuttatják az agro­technológiai szempontból szükséges műtrágyákat, termelési költségeik jelentősen nőnek, és ezek veszélybe sodorhatják a gazdál­kodás jöve­delmező­ségét a nagyobb termés ellenére is. Az igazán rossz hírt azonban mindenki számára azt jelentheti, hogy bármelyik verzió valósul is meg, a mező­gazdasági és élelmiszer­ipari vég­termékek áremel­kedését vonhatja maga után. Ha a jövő évi termés­átlagok kisebbek lesznek, az árukínálat csökkenhet jelentősen, ha viszont a termelői költségek növekednek, ez lehet árfelhajtó tényező a világpiacon. A nagyobb termény­árak a takar­mányok további drágulá­sával az állati termé­keknél is áremel­kedést okozhatnak, így a mostani energia- és műtrágya­válság az egész élelmiszer­szektoron végig gyűrűzhet, kedvezőtlen hatásait pedig végső soron a fogyasztóknak kell majd elszenved­niük. Részletek
  • Az Egyesült Államok Mező­gazdasági Minisz­tériuma (USDA) Mező­gazdasági Kutatási Szolgálata (ARS) bejelen­tette, hogy az egyik afrikai sertés­pestis-vírus (ASFV) vakcina-jelöltje bizonyí­tottan védi a sertéseket a vírus jelenleg keringő törzsei ellen. Az immu­nitás a sertések körülbelül egyharma­dában a vakci­názást követő második héten alakult ki, de a negyedik hétig minden sertés teljes védelmet kapott. Az ered­mények azt is mutatják, hogy a vakcina alkalmas lehet a járvány terjedé­sének megféke­zésére. Az USDA kutatói úgy fejlesz­tették ki a vakcina­jelöltet, hogy egy gént töröltek az ASF vírus genom­jából. A kutatók szerint hat hónapon belül befeje­ződnek a gyártási és kulcs­fontosságú klinikai vizsgálatok, valamint a szabályozási dokumen­táció benyújtása a vietnámi Nemzeti Gyógyszer- és Vakcina Minőség-ellenőrzési Központhoz. A Navetco jóvá­hagyást kapott a helyi egészség­ügyi osztálytól a terepi kísérletek megkez­déséhez. Részletek
  • Az Európai Bizottság szigorította a paradi­csomot és a paprikát károsító barna termés-ránco­sodás vírussal (ToBRFV) kapcsolatos intézke­déseket. A jelenleg érvényben levő (EU) 2020/1191 végrehajtási rendelet csak az intézke­désekre vonatkozó elveket határozza meg. Az Európai Bizottság által most közzétett módosí­tásra annak érdekében volt szükség, hogy a tag­államok hatéko­nyabban és az Európai Unióra nézve egységesen járhassanak el a károsító tovább terjedésének meg­akadályo­zására. A fer­tőzés esetén pontosan meg kell határozni a fertőzött és körül határolt terület nagyságát a termesztési céltól és körül­ményektől függően, a fertőzött tételt/tételeket úgy kell eltávolítani hatósági felügyelet mellett, hogy a kórokozó terjedé­sének kockázata a legkisebb legyen, a teljes termesztő berendezés, a gépek, eszközök, szállító járművek és göngyölegek alapos, megfelelő fertőt­lenítése olyan technoló­giával és fertőtlenítő szerrel kell történjen, amelyek bizonyítottan hatásosak a károsító ellen. A ToBRFV vírus rendkívül könnyen terjed, nincs ellene hatékony növény­védelmi technológia, az általa okozott elváltozások pedig eladha­tatlanná teszik a termést, így a termelők Európa-szerte egyre kevésbé merik vállalni a paradicsom termesz­tésével járó kocká­zatokat. Részletek
  • Eredményre vezettek az elmúlt két év erő­feszítései, a Mező­gazdasági és Halászati Tanács legutóbbi ülésén az Európai Bizottság ígéretet tett a méz­keverékek származás jelölési elő­írásának felül­vizsgálatára. Ez meg­teremti a lehetőségét a származási országok pontos feltünte­tésének, amely alapján a vásárlók könnyen felismerhetik a silányabb minőségű keverékeket. A jelenlegi gyakorlat nem alkalmas a fogyasztók megfelelő tájékoz­tatására, hiszen az csak az EU-s, illetve EU-n kívüli eredet feltün­tetését írja elő. Ez az információ pedig nem elegendő a tudatos fogyasztói döntés meghoza­talához. Részletek
  • Az ENSZ Élelmezés­ügyi és Mező­gazdasági Szervezete (FAO) bemutatta a szikes talajok világ­térképét – egy kulcs­fontosságú eszközt a szikesedés megállí­tására és a termelé­kenység javítására. A térkép szerint mintegy 1 milliárd hektár elszike­sedett talaj van szerte a világon. Nagy részük a sivatagos vagy fél­sivatagos terüle­teken található Afrikában, Ázsiában és Latin-Ameri­kában. Minde­mellett a térképről leolvasható, hogy világszerte az öntözés alatt lévő talajok 20-50%-nak magas a sótartalma, ezzel globálisan több mint 1,5 milliárd embert akadályozva az élelmiszer­termelésben. A több mint 110 ország és partnerek együtt­működé­sében létrejött térkép révén szakértők képesek lesznek beazonosítani azon helyeket, ahol fenn­tartható talaj­gazdálko­dásra van szükség és erről tájékoztatni az érintett döntés­hozókat. Részletek
  • Október 27-e ás 31-e között zajlik a fővárosi Romexpo kiállító­központban Középkelet-Európa legnagyobb mező­gazdasági és élelmiszer­ipari kiállítása, az IndagraA vásár honlapján elérhető kiállítói katalógus szerint a nemzetközi agrár­sereg­szemlére – Európa szinte valamennyi országából elhozzák mező­gazdasági – növény­termesztési, kertészeti, borászati és állat­tenyésztési – gép- és technológiai újdonsá­gaikat a cégek. A leg­nagyobb látogatói érdeklődés rend­szerint a traktorokat és a precíziós gazdál­kodást segítő mező­gépeket övezi. Részletek
Hírlevél 2024. július 24.
Gázolaj-támogatást igényelhetnek a gazdák, de aszálybiztosítás is segítheti a gazdákat. Vertikálisan "ültetett" eperfarmokkal kísérleteznek a nagyvilágban, az olasz bor pedig egyre nagyobb teret hódít. Pedig a Kárpát-Medence borai kitűnőek, erről bárki megbizonyosodhat a Bor a kastélyban rendezvényen, Nagykárolyban, július 27-28-án.
Hírlevél 2024. június 18.
Támogatást kaphatnak az erdőtulajdonosok. Nagyon alacsony a paradicsom nagybani ára, nem is érdemes betakarítani. Úgy tűnik jó lesz a mezőgazdasági év Romániában, még a várható aszálykárok ellenére is.
Hírlevél 2024. május 10.
Május 11-én a Szatmár megyei avasi borvidék borait népszerűsítő eseményt szervezünk. Lassan emelkedik a búza ára, a romániai nagy üzletláncok pedig a helyi termelők felé fordulnak.
Cookie