Gyümölcsültetvények támrendszerének kialakítása

A nagy sor és tőtávolságú ültetvényeket felváltják a modern intenzív vagy szuper intenzív ültetvények, amelyek esetében ugyanazon hektármennyiség mellet a termésátlag és hozam jóval kiemelkedőbb. Tehát egyazon hektáron mérföldekkel nagyobb mennyiségben lehet gyümölcsöt termelni, ha kisebb tőtávot alkalmazunk, vannak esetek ahol ez akár 50 cm is lehet! Egy szuper intenzív alma ültetvényben nem ritka a 80 tonna/hektáros termés sem egy optimális évben. Megfelelő oltvány választással és termesztés technológiával már képesek megközelíteni a termésmaximumot a hatodik évben. A nagyobb termésmennyiséget viszont a fa egyedül nem képes megtartani ezért mindenképp szükséges a fák kitámasztása, amelynek legésszerűbb megoldása, a tám rendszer kialakítása. Erre többféle módszer és technológia létezik. Jelen cikkben egy betonoszlopos jéghálóval ellátott támrendszer kialakítását mutatjuk be.

Melyek az elsődleges lépések?

Az első és legfontosabb mozzanat a tervezés. Megkell határoznunk, hogy milyen oszloptávolságot alkalmazunk az ültetvényben, ez alapján kell a tervet elkészítenünk. Az ajánlott oszloptávolság általánosságban 7-10 méter ettől nagyobb eltérés nem igazán ajánlott. Ha nagyobb távolságot hagyunk, azzal veszélyeztetjük a rendszer teherbírását.

Egy jéghálóval is ellátott támrendszeres ültetvény kialakításakor az elsődleges szempont a pontosság. Ha valamit nem megfelelően végzünk az terheléskor igencsak nagy gondokat tud okozni. Ezért az oszlopok helyének meghatározásakor elengedhetetlen egy topográfus aki gps helymeghatározóval egyenként kijelöli az oszlopok helyét.

A tervek elkészítése után fontos a minőségi alapanyag beszerzése. Fontos a minőségi oszlop, amelynek mindenképpen vibrált betonnak kell lennie, amelyben több szál vas is megtalálható.

Fontosabb munkafolyamatok

A következőkben megpróbálom ismertetni egy ilyen rendszer kialakításakor szükséges munkafolyamatokat, valamint azt is, hogy konkrétan milyen összetevőkből áll egy ilyen rendszer.

Nyilvánvalóan kétféle módszert különítünk el, egy ültetés előtti és ültetés utáni támrendszer kialakítást. Mindkét esetben kivitelezhető, de ajánlott gyümölcsfaültetés előtt kiépíteni a rendszert. Ennek oka egyszerű.  Jóval könnyebb az oszlopok behelyezése, könnyebb a munkagépekkel kihordani a területre az oszlopokat valamint elkerülhetjük a fák sérülését is, vagy esetleges átültetését is, hiszen előfordulhat, hogy bizonyos oszlopok, a már elültetett fa helyére kell behelyeznünk.

Az első és legfontosabb lépés a talaj megmegmunkálása. A megfelelő talajelőkésztést nagyon fontos szempont, hiszen ha a talaj tiszta és fellazított, könnyebb az oszlopok behelyezése. 

Ezt követi a már említett terület kimérése, ahol minden egyes oszlop helyét pontosan meghatározzuk. A közoszlopok minden esetben 90 fokos szöget kell, bezárjanak. Erre az egyenletes terhelés miatt van szükség.

Tehát a talaj előkészítést a terület kimérése követi majd az oszlopok területre való kihordása.

Az oszlopokat kétféleképpen lehet a talajba juttatni, egyik esetben lyukak furásával, másik esetben pedig direkt erre a célra kialakított géppel, ami belenyomja a földbe az oszlopokat így nem szükséges a furás. Ezzel a módszerrel, sokkal gyorsabban lehet a munkafázist elvégezni viszont hátránya, hogy kötött talajok esetében nem lehet ezt a módszert alkalmazni.

Az ültetvényekben általánosan három fajta oszlopméretet szükséges használni. Így megkülönböztetünk közoszlopokat, oldal oszlopokat valamint sarokoszlopokat. Ezek mérete az ültetvény nagyságától valamint a terület szintkülönbségétől függ. Minél dombosabb a terület annál vastagabb köz és széloszlopokra van szükség.

Egy egyenes talajon ezek mérete általánosan a következő: 7x7 cm átmérő közoszlopoknál, 9x9 cm átmérő oldaloszlopok esetében, és 14x10 cm sarokoszlopok esetében ezekből csak az ültetvény négy sarkába kell elhelyeznünk.

Az oszlopok hosszúsága változó. Általános 4,5 m 4,0 m hosszúak amelyből 60 cm kell majd a földben legyen.

Ha az oszlopok a helyükön vannak, a következő fázisban felhelyezhetjük az oszlopsapkákat az oszlopok tetejére. Ha viszont a fúrásos módszert alkalmazzuk, ez a folyamat már a földön is elvégezhető, így megspórolunk egy munkafázist.

A kupakok felhelyezése után a oldaloszlopokat süllyedés gátlóval látjuk el. Ez meggátolja az oszlopok mélyebbre süllyedését a kábelek és tartósodronyok kifeszítésekor.  

A süllyedés gátlók után az oszloptartozékok felhelyezése következik. Azaz a huzalfeszítők és a rögzítő kengyelek valamint a bilincsek. 

Ezt követi a tányérankerek földbe fúrása, amelyekhez majd a kábelek lekötése, kifeszítése történik a racsnis ankerfeszítők segítségével. Ezt is körben az ültetvény minden egyes oldaloszlopához fúrjuk le sarkok esetében hármat, mivel a sarkok több oldalból feszítődnek ki. Ezek távolsága a széloszloptól legalább 1,5-2 méterre kell, legyen.

Ezen folyamatokat aztán a kábelek, sodronyok felszerelése követi. Elsősorban a oldaloszlopok 7  mm-es átmérőjű sodrony felszerelése, amellyel egy 10 fokos dőlést adva a oldaloszlopoknak ankorokhoz feszítünk.

Ezt követi a sorirányú drótok kifeszítése.

A hosszanti kábelek feszítése után a oldaloszlopokhoz szükségeltetik egy 5-6 mm átmérőjű keresztsodrony felszerelése, amelyet a már előzőleg a kengyelhez erősített bilincsekkel rögzítünk. Ez megakadályozza a oldaloszlopok oldalirányú elmozdulást.

Keresztsodrony kábelek kikötése következik.

Ezek után a következik az úgynevezett háztető kialakítás, amelyhez egy műanyag bevonatú huzal szükséges. Ez is csak a sorok végén szükségeltetik. Ennek köszönhetően lehet majd a jéghálót megfelelően rögzíteni.

Ha a fő szerkezettartó kábeleket megfelelően kifeszítettük a következő lépésként már csak a növény tartó huzalok felszerelése maradt a jégháló felhelyezése előtt.

A jégháló felszerelése a következő módon történik:

Elsősorban a vásárolt háló általában nagyobb tekercseken érkezik így szükséges egy eszköz, amellyel könnyen kivitelezhető a letekerése. A letekerés során az oszloptól számított 5 métert hagyjunk el soronként a széleken.

A földre kihelyezett majd méretre vágott hálót soronként haladva helyezünk fel úgy, hogy a háló a hosszanti huzal és a keresztsodrony közé kerüljön.

A felhelyezés során a hálót több tartozékkal kell a drótokhoz és magához az oszlophoz rögzíteni.

A rögzítést az oszlopoknál is el kell végezni, amelyet a sapkáknál kell lecsavarozni. A lecsavarozás következtében a kábelek nem engedik többet az oszlopot mozogni.

A lecsavarozás előtt minden oszlopot vízmértékkel ellenőrizünk, mielőtt lecsavaroznánk őket.

Ha az oszlopnál a háló leszorításra került utána már csak a háló összekötése vagy kinyitása van hátra. A hálót azonban ajánlott csak a gyümölcsfák virágzásakor kinyitni, hiszen a tavaszi hóhullás tönkreteheti az egész rendszert. Hiszen a jégháló nem képes a hó súlyát elviselni.

Jelen cikk csak egy általános, rövid ismertetőként szolgál. Ha bármi bővebb kérdése van, keresse bizalommal Nagy Mátyás partiumi falugazdászt.

Nagy Mátyás falugazdász