Elkezdődött az aratás - nem mindenütt jó a mérleg

Lázári környékén hektáronként 3-3,5 tonnás hozamra számítanak – mondja Kovács Ottó falu­gazdász. A repce learatása után vagy azzal párhuza­mosan veszi kezdetét a búza aratása. A búza esetén a hozam kisebb lesz, mint amennyi az elmúlt évben volt. A tavalyi átlag­termés búzából megha­ladta a 6-6,5 tonnát hektá­ronként, fajtától függően. Úgy tűnik, idén Lázári környékén alacsonyabb lesz a termés­hozam. Ősszel nagyon sok búzát és repcét vetettek el, de az őszi és a tavaszi esőzések miatt tönkre­ment a vetés, nagyon sok helyen újra kellett szántani a földet. Van olyan gazda, aki hatvan hektár repcét vetett, s ebből huszonöt hektárt ki kellett szántani. Ezt a területet bevetette tavaszi kultúrákkal, de nem biztos, hogy azok elérik majd a várt termés­hozamot. A falu­gazdász elmondta, hogy a tavaszi kukorica, szója és napra­forgó terüle­tenként másként alakul. Vannak olyan kukorica­földek, amelyeken a szárak már meg­haladták az 1,5 métert, viszont vannak olyanok is, amelyeken még csak tíz centi­méteresre nőttek, vagy épp csak most bújtak ki a földből.

Máramaros megyében a tavaszi és a nyár eleji kedve­zőtlen időjárás ellenére jó a termés az árpa-, a sörárpa- és a zab­földeken. A Mára­maros megyei gabona­termesztők egyesülete azt közölte, hogy a hektáron­kénti 3 és 5 tonna közötti a termés, ami valamennyi gabona­termesztő számára kielégítő mennyi­ségnek számít. A termés nagy részét a megyében tenyésztett állatok takar­mányo­zására használják, de a piacra is kerül belőle. Máramaros megyében 83 000 szántó­földön gazdál­kodnak, 1400 hektáron termesztenek zabot, 300 hektáron árpát, 500 hektáron pedig sörárpát. 

A mező­gazdasági miniszter a Román Közszolgálati Televíziónak adott interjúban azt mondta, ha kedvező lesz az időjárás, rekordot dönthet idén a gabona­termés. Adrian Oros szerint 5,9 millió tonna fölött lehet a hazai búza­földekről betakarított kenyér­gabona mennyisége. Tavaly egyébként az aszály miatt 40 százalékkal csökkent a betakarított termés­mennyiség az előző eszten­dőhöz viszonyítva. A tárca­vezető arról is beszélt, hogy a mintegy kétmillió szántóföld egy részén kárt tett ugyan az időjárás, de amelyet megkímélt, kiváló a haszon­növények állapota. A mező­gazdasági minisz­térium összesítése szerint 28 000 hektáron tett kárt az árvíz és az eső, 8000 hektáron pedig a jég tett kárt.