×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Tudásmorzsa

Borjú- és üszővásár, támogatásból

2020.11.16 - 11:16
A szarvasmarhafarmok valamint kisebb gazdaságok állami támogatást igényelhetnek az állatállományuk bővítésére. A diplomáciai tárgyalások lezárultával pedig a Partiumban is indul a Magyarország által támogatott gazdaságfejlesztési program. Mutatjuk, mire kell figyelni a szarvasmarhaállomány bővítésekor.

 


 

A szarvasmarhafarmok valamint kisebb gazdaságok állami támogatást igényelhetnek az állatállományuk bővítésére. A diplomáciai tárgyalások lezárultával a Partiumban is indul a Magyarország által támogatott gazdaságfejlesztési program, így a Pro Economica Alapítványon keresztül is részesülhetnek a gazdák a támogatásokból.


A gazdaságok állományát a gazdák borjú vagy üsző vásárlása révén gyarapítják, tehenet csak nagyon ritkán vásárolnak. Utóbbiak vásárlását főként a tejtermelő farmok vállalják, a szerződési feltételek betartása vagy javítása érdekében.

 

 

Húsmarha ágazatban kézenfekvőbbnek számít a borjak beszerzése, a meglévő tőkealapból több egyed beszerzési lehetőséges. Ez azonban csalóka, mert ha azt számítjuk, hogy egy üsző, amely körülbelül 4 hónap múlva leellik, azzal már megkétszereződik a vásárolt állomány száma. 20.000 ezer eurós alapból például 10 üszőt lehet vásárolni, amelyek ellése után 20 tagú állomány lesz, vagy meg lehet vásárolni 14 borjút, de így egy év múlva is csak 14 darab marad. A tej-farmok, zömével mindig üszőt vásárolnak, a fejés mielőbbi elkezdése érdekében.


Annak függvényében, hogy már egy létező farm bővítése vagy egy új befektetés indul, különbözhetnek az igények és a feltételek.


A fajtákkal kapcsolatban annyit kell előre tudni, hogy az országban legyen működő fajtaegyesület, hogy az STV (COP) megtörténjen, és a gazda megkapja az állatok után járó támogatást.

Telepbővítésnél ez nem okozhat gondot, mert egyértelműen a meglévő fajtaállományt kell növelni. Vegyes állományt nem érdemes tartani, abban az esetben ugyanis nagyon egyenetlen lesz a termelés. Ha már vegyes az állomány, akkor arra kell törekedni, hogy az úgynevezett kisegítő kis egyedszámú mellékfajta fölött legyen egy domináns fajta, Ezen kívül azt kell figyelembe venni, hogy a karanténozást könnyen, kényelmesen lehessen megoldani.

 

 

Induló telepen a karanténozás nem gond Viszont kérdés a telepítési évszak. Az adott szabályok alapján, szeptember 15-ig az állomány be kell legyen jegyezve. Ekkortól indul ugyanis a támogatási időszak számítása.

Ha borjakat vásárol a gazda, akkor ez az egyetlen szempont. Viszont ha üszők kerülnek telepítésre, akkor azzal is számolni kell venni, hogy ezek szeptember 15-ig lehetőleg elljenek le. Ha ezt sikerül elérni, akkor az induló befektetés sikeresebb indulására, valamint első évben dupla támogatásra számíthatunk.


Az október végén elfogadott közös uniós agrárpolitikáról szóló jogszabálycsomag frissítette ugyan a szarvasmarhatartóknak kínált átmeneti kiegészítő támogatások referenciadátumát. A szarvasmarhákra fizetendő ANT-s támogatásnál az 2018-as állatállományt veszik alapul ugyan az elkövetkező 7 évben, de ez a tenyészállatot eladni szándékozó húsfarmoknak hátrányt jelent.

Ugyanis a támogatás akkor jár, ha a borjakat legalább 8 hónapig tartják. Viszont, ha egy borjúra igényeltek támogatást, arra az új gazda borjú-támogatást nem igényelhet, csak majd ellés után, tehénként jár támogatás. A vásárlástól az ellésig, köztes egy év, támogatáshiányos marad. Ezt az akadályt úgy lehet áthidalni, hogy külföldről vásárolunk tenyészállatokat. Mivel azokra az ország területén nem igényeltek támogatást, kérvényezni lehet.

 


Az állatok behozatala azonban nem egyszerű feladat, importot ugyanis magánszemély nem, csak EU-s adószámmal rendelkező cég végezhet.


A külföldi fajta egyesületek közzéteszik tagjaiknál a hirdetést, a vásár megkötésébe azonban nem avatkoznak bele, csupán a vásárlási szándékot továbbítják az egyesületi tagok felé, de minden gazda magánügye, mikor mit ad el.


A pályázati forrásból való állatvásárlás egyik nagy hátránya, hogy adott időn belül kell leszerződni az állatokat, de a kifizetés pillanata nem pontosan ismert. Akár azt is megtörténhet, hogy ezalatt az idő alatt, a borjúból üsző, vagy az üszőből tehén lesz, így egyrészt változhat az ár, másrészt az eladó tartási költséget kérhet a vásárlótól.


Megoldás lenne a nem adott fülszámra vonatkozó, hanem általános szervezeti szerződés megkötése, arra azonban nincs garancia, hogy kifizetési késés is lenne az eladó gazdának az igényelt kategóriájú állatból eladásra felkínált jószág. Megoldás lehet erre a helyzetre a vásárlók részéről történő szövetkezés, a közös importálás valamint a vásárlási igény fajtaegyesület felé történő jelzése.


Dr. Bartha Károly
állatorvos, falugazdász
0728976993

Magyar: érvágás lenne az élőállat-export betiltása
Magyar Lóránd, a képvise­lőház mező­gazdasági szak­bizott­ságának az alelnöke szerint az élő állatok exportjának betiltása nagy érvágás lenne, jelentős bevétel­kiesést jelentene a hús­marha- és a juh­tenyész­tőknek. Meglátása szerint az állatvédők elvárásai gyakran szembe­mennek a gazdasági érdekekkel.
A szarvasmarha szaporítás tervezéséről
A szarvasmarhatartó gazdák két dologra kell nap, mint nap odafigyeljenek, amelyek jelentősen befolyásolják a munka után járó hasznot. Az állomány szaporítása, a tehenek ellése, illetve a megszületett borjak felnevelése. Ezek állandó munkát és felkészülést igényelnek. Ebben a cikkben a szaporodást befolyásoló okokról lesz szó, a következőben a borjak neveléséről írunk.
Közel százezer szarvasmarhatenyésztő kért Covid-támogatást
Lezárult az úgynevezett Covid-támogatás igénylése a tej- és húshasznú szarvas­marhákat tenyésztők számára. Ezzel tulajdonképpen a COVID – 19 járvány által kiváltott gazdasági válság okozta veszteségeket kompenzálja az állam. A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség közleménye szerint országos szinten 93.593 kérelmet iktattak, 1.307.297 állatra és 81.176 tonna tejre.
Cookie