Lombhullás idején érdemes eltávolítani a fákon maradt összeaszalódott gyümölcsöket, lemetszeni a beteg, erősen fertőzött ágakat, amelyek további fertőzési forrást jelentenek a következő év termésére. A lehullott levélzet eltávolításával, megsemmisítésével vagy a talajba forgatásával is a növényeket védjük, hisz köztudott, hogy egyes kórokozók, például a lisztharmat már akár 4 Celsius fokon is képes fertőzni, de a lehullott beteg leveleken jól áttelelnek a kártevők is, ahonnan tavasszal kedvező feltételek mellett indulhatnak útjukra. Azok a kártevők amelyeket nem sikerült a nyár folyamán elpusztítani, a hideg közeledtével telelőhelyet keresnek maguknak a fák kéregrepedéseiben, ezért azzal segítünk a gyümölcskáinkon és nem utolsó sorban csökkentjük a következő évi permetezések számát, ha nem hagyjuk ki az őszi és a kora tavaszi lemosó permetezéseket.
A lemosó permetezést, amint azt a neve is mutatja, lemosásszerűen, bő lémennyiséggel ajánlott elvégezni, hogy a permetlé jól befedje a fa felületét és lehetőleg bejusson a kéreg repedéseibe is. Ezzel a permetezéssel elpusztíthatók a vázágakon és a kéregrepedésekben meghúzódó kórokozók (varasodás, monilia, levélfodrosodás) szaporítóképletei, a baktériumos fertőzések, de gyéríthetők a különböző atkák, levéltetvek, pajzstetvek és gyümölcsmolyok áttelelő alakjai is. A gyümölcsfák és a szőlő mellett érdemes megpermetezni a díszfákat, cserjéket de még a rózsafáinkat is. Ha egyébként csak ritkán permetezünk, akkor is szükséges elvégezni az őszi és a tél végi lemosó permetezést.
A lemosó permetezéshez használható hatóanyagok száma korlátozott, mível itt csak réz, kén valamint növényi olajok jöhetnek számításba.
A rézről köztudott, hogy a lisztharmat kivételével minden gombás és baktériumos betegség kezelésére alkalmas (például a csonthéjasok moniliás betegsége, őszibarack tafrinás levélfodrosodása, az almavarasodás, az almatermésűek tüzelhalásos betegsége, a különböző ágelhalások). Réz - készítményekből sokféle kapható a kereskedelemben és a lemosó permetezésre ezek közül bármelyik választható. A növényvédő szerként előállított réz tartalmú gyári készítmények a következő hatóanyagokkal kerülnek forgalomba:
A rézkészítmények kontakt hatású szerek, gyakorlatilag nem mérgezőek, velük az almatermésüekben a zöld-bimbós állapot végéig, az őszibarackban rügyfakadásig, kajsziban pedig a pirosbimbós állapot végéig be kell fejezni a permetezést.
A kéntartalmú szerek emberre, környezetre a legkevésbé veszélyesek. Főleg lisztharmat elleni védekezésre használatosak, atkagyérítő mellékhatással. Érzékeny gyümölcsfajtákon 25 Celsius fok felett perzselést okozhatnak (kivéve a mikronizált kén-készítményeket mint a MICRORHIOL SP vagy a THIOVIT JET), de 15-18 Celsius fok alatt általában a kén nem elég hatásos. Kereskedelmi forgalomban a kén por formájában és nedvesíthető kén alakban kapható: CASOVET DF, EUROKÉN 2000 80 WG, KUMULUS DF, MICROTHIOL SPECIAL, THIOVIT JET stb. elnevezéssel, hogy csak a legismertebbeket említsem.
A lemosó permetszer harmadik összetevőjét a növényi olajok alkotják, például a napraforgó olaj vagy a paraffinolaj. A kereskedelemben több olyan készítmény is található, amely a lemosó permetezés mindhárom összetevőjét tartalmazza, így elsősorban ezek használata javasolt:
Az olaj nélküli készítményekre azért van szükség, mert a csonthéjasokat csak háromévente szabad olajos lemosásba részesíteni, de a többi gyümölcsfánál sem ajánlatos minden évben olajos permetszert használni. Amikor úgy döntünk, hogy olaj nélküli lemosó permetezést végzünk, külön (legkevesebb 2-3 nap elteltével) ajánlatos elvégezni egy rovarölős permetezést az áttelelő kártevők ellen, pl. MOSPILAN 20 SG – vel.
Fontos tudni, hogy a kívánt hatás elérése érdekében csak szélcsendes, fagymentes időben szabad permetezni, amikor a levegő hőmérséklete 5 Celsius fok felett van, de a 10 Celsius fok körüli hőmérséklet az ideális ahhoz, hogy a permetszerek kifejthessék a kívánt hatást.
Fodor István
agrármérnök, falugazdász