A közép-mélylazítás előnyei

Fotó: horsch.hu

A lazítás nélkülözhetetlen a talaj kultúrállapotának megőrzésében és javításában. Attól függően, hogy a talaj mely rétegében szükséges a tömör talajállapot megszüntetése a talajlazításnak három típusa különíthető el:

1. Sekély lazítás – a talaj tarlóhántáskor, magágykészítéskor és kelés után, növényápoláskor. Sekély lazításra a kultivátorok, a tárcsák, az ásó- és fogasboronák, a kombinátorok alkalmasak.

2. Középmély lazítás – a talaj 0-45 cm rétegének fizikai állapota javítható. Hatása jobb esetben 2-3 tenyészidőn át érvényesül, ezért alapművelési módszer. Eszközei a középmélylazítók.

3. Mély lazítás – a rendszeresen művelt réteg alatt elhelyezkedő talaj fizikai állapota javítható. A funkciója szerint alapozó, elsődlegesen pedig melioratív mélyművelés mélylazítókkal végezhető.

Fotó: horsch.hu

A lazítók alkalmazását a termőtalajokban kialakuló tömör rétegek, a sablonos talajművelés kényszerítették ki. A növénytermesztés intenzívvé válásával, a menetszámok növekedésével, a több éven keresztül azonos mélységben végzett tárcsázással és szántással egyidejűleg jelentősen megnőtt a középmély- és mélylazítás alkalmazásának szükségessége.

A talajtömörödés elleni védelemnek számos technológiai, termesztési módszere van, azonban a művelési eljárások közül a lazítás az egyetlen, amely hatékony védelmet jelent ellene, közvetlen szerepet játszik a fel- és altalaj közötti zavartalan kapcsolat helyreállításában.

Az elmúlt években, évtizedekben a talajállapot leromlásában a sok esetben hiányos technológiai fegyelem mellett jelentős mértékben okolható a talajlazítás nem kellő hangsúllyal történő kezelése.

A középmély- és mélylazítók alkalmazásának előnyei, hogy kémiai talajhibás területeken is alkalmazhatók (sós vagy terméketlen réteget nem kevernek a felső talajrétegbe), javul a talaj fizikai és biológiai állapota (vízáteresztés, levegőzöttség, biológiai aktivitás), nem alakul ki művelőtalp-tömörödés, osztóbarázda és bakhát. A talajtömörödés megszüntetésével csökken a belvízveszély, kisebb a talajnedvesség-veszteség (mint például szántáskor).

A talajlazítás szerepe lejtős termőhelyeken az erózió elleni védelmet is szolgálja. Ha a talajban tömör réteg található a felszínre kerülő csapadék lassabban tud a mélyebb rétegekbe szivárogni, több időt tölt a felszínen, amely a talaj lehordását indíthatja meg. Talajlazításnál kisebb az egységnyi területre vonatkoztatott energiaigény: 40–45 cm mélységben elvégzett talajlazítás energiaigénye 15–20%-kal kisebb, mint a 28–30 cm mélységben elvégzett szántásé.

A gyakorlat szempontjából nagyon fontos kérdés, hogy milyen mélységben végezzük a lazítást, és ez hogyan határozható meg? A megfelelő döntés egyrészt a munkamûvelet hatékonyságát növeli, másrészt jelentős energiapazarlástól menti meg a gazdálkodót. A lazítás mélységét a tömör réteg elhelyezkedése határozza meg. Mindig ügyelni kell arra, hogy a művelet után a fel- és altalaj között kedvező kapcsolat alakuljon ki.

Fotó: horsch.hu

Az Ausztrál Mezőgazdasági Minisztérium a 2015-2016-os időszakban szántóföldi kísérleteket végzett a CTF (Csökkentett Talajtaposásos Gazdálkodás) rendszerű gazdálkodás terméshozam-növelő hatásairól. A CTF gazdálkodás lényege, hogy minden munka- és erőgép egyazon, előre meghatározott nyomvonalon halad a szántóföldön. A kísérlet elvégzése után egyértelműen kijelenthető: a mély, illetve középmély lazítás alkalmazásának már két éves időszak után is hozamnövelő hatása van.

A CTF rendszerrel kombiált talajlazítást vizsgáló kísérlet 8 különböző tesztparcellán lett megvalósítva, amelyeken 6 különböző talajtípus volt megtalálható. A következő talajtípusok találhatók meg ezen a területen: homokos, agyagos, hajszálcsöves szerkezetű, kilúgozódott vörös és sárga talajok, meszes és nehéz talajok.

A kísérlet bebizonyította, hogy a mély talajlazítás csökkenti a terméscsökkenés kockázatát extrém körülmények között. Ezen extrém hatások közé sorolható a hősokk, fagyok, illetve az ártereken jelentkező áradás. Talajlazítás hatására a gyökerek a mélyebb talajrétegekből is fel tudják venni a nedvességet, illetve javul a talaj vízáteresztő-képessége.

Dr. Kovács Ottó falugazdász