A szőlőtől a pohárig: kötet jelent meg a szatmári borászokról

A bemutatón Magyar Lóránd, parlamenti képviselő, a Partiumi Falugazdász Hálózat koordinátora megköszönte a kötet létrejöttéhez nyújtott segítséget, mind az egyesület munkatársainak – Kovács Szabolcsnak és Simon Dalmának –, a könyv megjelenését támogató intézményeknek, mind pedig a borászoknak, akik időt és energiát szántak arra, hogy Balázs Attila borszakértőt fogadva őszintén valljanak magukról, boraikról, szőlőfajtáikról, szőlőtermesztési és borkészítési eljárásaikról. Magyar Lóránd a könyvbemutató alkalmával egy idevágó örömhírt is megosztott a hallgatósággal.

„Egy olyan örömhírt szeretnék önökkel megosztani, amiről régóta beszélünk a Szatmár megyei borászokkal. Mégpedig, hogy a magyar kormány támogatásával még az idén sikerül Szatmár megyében is borlaboratóriumot nyitnunk. Ez egy olyan hiánypótló elemző és borbevizsgáló laboratórium lesz, ami nincs a megyében, de nincs a környéken sem. Hiszem, hogy ezen keresztül is segítségére leszünk a borászoknak, abban, hogy minőségi borokat tudjanak előállítani” – hangsúlyozta Magyar Lóránd.

A felszólalók közül örömmel vette kézbe az elkészült kiadványt Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere is. A városvezető nemcsak elöljárói, hanem borkedvelői, borfogyasztói minőségében is gratulált a kötet megszületésén bábáskodó csapatnak, de gratulált a térség borászainak is ahhoz, hogy évről évre egyre kiválóbb minőségű borokkal rukkolnak elő. Hiánypótlónak nevezte a Szatmár megyei borászokat bemutató kötetet Pataki Csaba, a megyei önkormányzat elnöke is, aki a neves borász-szakemberek – Csávossy György és Popa Dorin – szavait idézve emlékeztetett a megye változatos talajadottságaira, kiváló szőlőtermesztési képességeire, amik – a borászok tudásával, irányításával – változatos, minőségi vörös és fehér borokat eredményeznek.

Az igényes kivitelezésű, több mint 220 oldalas, fotókkal gazdagon illusztrált, kétnyelvű – az olvasókhoz román és magyar nyelven egyaránt szóló – kiadvány a megye 17 legjelentősebb pincészetének, családi borászműhelyének történetébe, illetve jelenébe és jövőbeni terveibe nyújt betekintést, a borászok, pincemesterek, szőlőtermesztő boros gazdák személyes vallomásai, elmondásai alapján, akikkel Balázs Attila, borszakértő beszélgetett. A könyvben olyan borászokat ismerhetünk meg, akik habár eltérő birtokméreten, eltérő körülmények között, eltérő szőlőfajtákat eltérő módszerekkel termesztenek és dolgoznak fel, a szakma tisztelete, ismerete és szeretete mégis összeköt. Közös az is, hogy boraikat részben vagy teljes mértékben dugaszolva, palackozva, modern címkékkel, igényes köntösbe öltöztetve kínálnak a fogyasztóknak.

A kötet nem csak a múlt értékeit, régi helyi szőlőfajtáit, a szőlőtermesztés és borkészítés magyar és sváb hagyományait veszi számba, hanem egyfajta pillanatfelvételt is készít a Szatmár megyei borászat jelenlegi helyzetéről, állapotáról. Egy olyan pillanatképet, ami a kötet szerkesztőinek reménye szerint viszonyító pontként egy-két évtized távlatában a helyi borászatok tovább lépésének és fejlődésének a lemérésére is kapaszkodót kínál. A helyi borászokat, pincészeteket egy csokorba összegyűjtő kötetnek ugyanis tudatos célja, hogy egyfajta borász névjegykártyaként a különleges szőlőtermesztési adottságokkal rendelkező szatmári borvidékek itthon és külföldön is népszerűsítse, a halmi, a szatmárhegyi, a krasznabélteki, az erdődi, a túrterebesi, vagy akár a nagykárolyi borászok ismertségét fokozza, fejlődésüket a bormarketing eszközein keresztül is támogassa, segítse. A kötet megjelenését a magyar kormány, a Nemzeti Együttműködési Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt mellett Szatmár Megye Tanácsa és Szatmárnémeti önkormányzata is támogatta.