A kálium és a foszfor jelentőségéről

Olyan ez a tél, mintha ősz lenne. Várjuk, hogy a természet valóban téli álomra hajtsa a fejét, hogy végre hótakaró lepje be a tájat. Kertünk, földterületeink életében a tápanyag gazdálkodás és a tápanyagfeltöltés rendkívül fontos tevékenység ebben az időszakban. A talaj megfelelő szerkezeti és tápanyag-szolgáltató állapota nagymértékben függ attól, hogy ősszel, télen milyen minőségben és mennyiségben tudjuk szerves és/vagy szervetlen trágyával feltölteni talajainkat a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokkal. Ez nagyon összetett és körültekintést igénylő munkafolyamat, mivel a tápanyag szolgáltató képesség talajonként eltér, ráadásul a különböző növényeknek más-más tápanyagigényei vannak, melyet nagymértékben befolyásol a talajról lekerülő vagy éppen rajta élő növényzet!

Minden trágya másként hat a talajra és eltérő az összetételük, más a mechanizmusuk. Az egyik legjobb megoldás a megfelelően kezelt szerves trágya, ezen belül az istállótrágya és a komposzt. Ezek a szerves trágyák a talajélet számára rendkívül fontos szerves anyagokat, humuszt, valamint nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaznak, ilyen például a nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K), magnézium (Mg), vas (Fe), kén (S), bór (B). A növények számára teljesen mindegy, hogy a tápelemeket milyen trágyából kapja. A lényeg, hogy a növény számára felvehető helyen és formában legyen megtalálható. A túladagolás elkerülése végett és a megfelelő mennyiségű tápanyag kiválasztása miatt érdemes időközönként talajtani vizsgálatot végezni, ami környezetvédelmi szempontból is egyaránt fontos.

Miért szükséges a műtrágyázás? Az alacsony állatlétszám következtében nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű szerves trágya a növénytermesztés igényeink kielégítésére. Sajnos manapság a szerves anyagok beszerzése egyre nehezebb és körülményesebb, így a tápanyagokat szervetlen anyagokkal igyekszenek pótolni a gazdák. Kisebb területen, a kertekben, vidéken azért még mindég a szerves trágya bizonyul a legjobb választásnak! Tudni kell, hogy a fahamu sok káliumot tartalmaz. Kerti növényeink közül a burgonya, a gyökérzöldségek, a szamóca és a bogyós gyümölcsűek igényelnek több káliumot! De a kálium mellett ne feledkezzünk el növényeink nitrogén és foszfor szükségletéről sem. Lássuk külön-külön ezek fontosságait.



Nitrogén tekintetében csak a legszükségesebb mennyiséget adagoljuk áttelelő növényeink számára, mivel a kimosódás veszélye nagymértékű, valamint a nitrogén a zöldtömeg növeléséért felelős, ami ebben az időszakban nem indokolt. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk a növénymaradványok lebomlásának elősegítésére adagolt nitrogén műtrágya szerepét, hiszen a talajban élő, lebontást segítő baktériumok használják fel a talaj nitrogén készletét.

A foszfor és a kálium hatóanyag-tartalmú műtrágyák oldódása, feltáródása jóval lassúbb folyamat, ezért az e típusú műtrágyák kiszórása ősszel, télen javasolt! Ezen típusú műtrágyákat nagyon fontos beforgatni a talajba, mivel nehezen mozog a talajban, igyekezni kell, hogy a gyökérzónába kerüljön! Az így kijutatott foszfor és kálium tavasszal a növények számára megfelelő helyen és felvehető formában lesznek.

A megfelelő káliumellátásban számos előny rejlik: javítja a vízfelvételt és a vízmegtartó képességet, fontos szerepe van a szénhidrát képződésben, csökkenti a fagyérzékenységet, javítja a tápanyag raktározást a növényben. Ezen felül a cukorképződésben, a szín- és aroma anyagok kialakulásában játszik fontos szerepet, továbbá segíti a szövetek beérését.

A megfelelő foszforellátás szintén fontos és hasznos. Növeli a növények betegségekkel szembeni ellenálló képességét, a gyökérzetnek pedig erőteljesebb növekedést biztosít. A foszfor fokozza a szárszilárdságot, a virágzás mértéke és a megtermékenyülés szempontjából is fontos, tehát kedvezően hat a termés minőségre.

Nagyon fontos viszont, hogy a növényeink fejlődéséhez csak annyi tápanyagot biztosítsunk, amennyire szükségük van. Kerüljük a talaj túlzott műtrágyázását, mivel bizonyos határ felett már rontják a talaj kondícióját, terhelik a környezetet, ezáltal a növényeinkre is káros hatással lehetnek.

Nagy László, agrármérnök
érmelléki falugazdász