Pest megyei termelők látogattak a Partiumba

A szakmai kapcsolatépítés, illetve a térség gazdag mezőgazdasági és kultúrális értékeinek alaposabb megismerése céljából három napig Szatmár és Máramaros megyében nézelődtek a Pest vármegyei mezőgazdasági termelők, illetve termelő, értékesítő és szolgáltató szövetkezetek iparági képviselői. A június 6. és 9. közötti látogatás időtartama alatt a 15 fős küldöttséget – kísérőként, program-szervezőként – Kovács Szabolcs, a négy megyére kiterjedő Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetője fogadta, illetve kalauzolta.

A Pest megyei vendégek a három nap alatt több Szatmár megyei farmot is felkerestek. Tasnádszántón dr. Czir Tiborék gazdaságába látogattak, ahol 2 ezer hektárt művelve szántóföldi nagykultúrák termesztésével foglalkoznak. A gazdaság vezetője bemutatta a telephely működését és az 1973-as alapítástól a napjainkig zajló fejlesztések, átalakulások lépéseit, állomásait.

Kismajtényban Böszörményi Istvánék állattartó gazdasága volt a cél, ahol a házigazda két fiával közösen tej és húshasznú szarvasmarhákat nevel. Ráadásul nem is akárhogy: a minőségi munka elismeréseként fia, Böszörményi Attilát 2021-ben Szatmár megye legkiválóbb állattenyésztőjének járó díját vehette át a Partiumi Falugazdász Hálózat évértékelő gáláján. A Böszörményi-család tejtermelési tevékenysége jelenleg 290 egyedet számláló fríz állományra épül, amiből 110 fejőstehén. A hústermelési ágazat alapját 51 charolais tehén jelenti, ami szaporulatával együtt mára 110 egyedes állományt alkot. A kismajtényi családi farmhoz 280 hektár szántó és 150 hektár legelő is tartozik, tehát bőven akadt közös téma az anyaországi vendégekkel, akik között növénytermesztők és állattenyésztők egyaránt voltak.

Csanáloson megtekintették a Schontal Innovative Mezőgazdasági Szövetkezet húsmarha-farmját, uniós pályázatból kialakított vágóhídját és húsfeldolgozóját, és persze a legelőn pihenő 250 egyedes limuzin állományát.

Természetesen a szőlészet, borászat és a pálinka készítés sem maradhatott ki a sorból: a szatmári borrégió jellegzetességeit és a régi tájfajtákból készített borok egyedi ízvilágát Krasznabélteken a Nachbil pincészetében gusztálhatták, a szatmári gyümölcsökből készült pálinkákat, párlatokat – a helyi termékekkel, sajtokkal kiegészíteve – pedig Sajó Zoltán, a tavalyi év legkiválóbb pálinkafőzőse mutatt be a vendégeknek. A pálinka-kóstolót kísérő kézműves sajtokat a kaplonyi Kind Mária, a húskészítményeket pedig a Schontal szövetkezet biztosította.

A szakmai, mezőgazdasági rész mellett a kultúrális-program is tömény és tartalmas volt, hiszen a farmlátogatások közben a térség történelmi nevezetességeit, emlékhelyeit is felkeresték. Megtekintették a nagykárolyi Károlyi-kastélyt, Kaplonyban a Károlyi család kriptáját, a Majtényi-síkon a magyar szadságharcosok emlékművét, az Árpád-korban épült tasnádi református templomot, de szintén ide tartozott az Ady Endre és a Kölcsey Ferenc szülőfalujában, emlékközpontjában tett séta is. Nagybányán a régi városközpontot és a nagybányai festőtelep nagyjait ábrázoló szoboregyüttest tekintették meg, majd Koltón a Teleki-kastélyhoz látogattak. Koltón – ahol Tar Bálint térségi falugazdász fogadta a küldöttséget – a helyszínhez és környékhez kötődő gazdag Petőfi-örökséggel is bővítették ismereteket a vendégek.

„Fontosak az ilyen találkozók, a kapcsolatteremtő, partnerségépítő látogatások. A gazdák azonnal megtalálták egymással a közös hangot, a közös témákat. A Partiumi Falugazdász Hálózat képviseletében fontosnak tartjuk azt is, hogy mezőgazdasági értékeink mellett büszkén hirdessük, mutassuk, láttassuk a nagyvilágban kulturális kincseinket, történelmi helyszíneinket, neves személyiségeinket. Hisz ez az örökség is a Partiumhoz tartozik” – hangsúlyozta Kovács Szabolcs.

A három napos partiumi látogatás tapasztalatairól Racskó Károly, a Pest megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének alelnöke számolt be. „Sok élménnyel gazdagodtunk. A szakmai oldalon csodálatos szántóföldi kultúrákat láttunk, tejelő tehenészetben és vegyes gazdaságban is jártunk. Látjuk, hogy az itteni gazdáknak is meg kell szenvedniük, hiszen az állattartás január 1-től december 31-ig állandó odafigyelést és elfoglaltságot követel. De elkötelezett gazdákkal találkoztunk. Örülünk a lehetőségnek, hogy itt lehettünk” – tette hozzá Racskó Károly.