A két napos, augusztus 6. és 7. közötti bormustrán az érmelléki és a szatmári borvidékek jeles pincészetei mellett a Kárpát-medence történelmi térségeiből érkezett magyar borászatok termékeit is megízlelhették a látogatók. A rendezvényt a magyar Agrárminisztérium támogatta.
Két napra Nagykároly vált a borászvilág és borkultúra fellegvárává. A hétvégén ugyanis több ezren fordultak meg a nagykárolyi Károlyi kastély parkjában kialakított borudvarban, ahová a Partiumi Falugazdász Hálózat első alkalommal szervezett Partiumi Kincses Pince rendezvényére érkezett környékbeli – érmelléki, szatmári, szilágysági – borászatok mellett az erdélyi, anyaországi, felvidéki, vajdasági, muravidéki pincészetek hozták el legkiválóbb nedűiket. A Kincses Pince rendezvény valójában harmadik romániai állomása annak a sorozatnak, aminek célja a Kárpát-medence magyar borászati értékeinek bemutatása és jó hírnek öregbítése. Az első két megálló Kolozsváron és Csíkszeredában volt.
„A Kincses Pince úgy gondolom a Partiumban is elérte célját. Sikerült közelebb hoznunk a termelőket a fogyasztókhoz, baráti és szakmai kapcsolatok alakultak, sikerült felvillantani szőlészeti, borászati értékeinket, népszerűsítenünk a kulturált borfogyasztást, valamint bemutatnunk azt a változatosságot, ami a Kárpát-medence borászati régióra jellemző. A borok sokszínűségében nemcsak a borászok tudása, szakértelme, hanem a borrégiók egyedi mikroklímája és talajviszonya is visszaköszön. Büszkén újságolhatom, hogy a Kincses Pincének köszönhetően ennyi borvidék és különleges szőlőfajta ezt megelőzően még soha sem képviseltette magát egyszerre, egy helyszínen a Partiumban, mint most, a hétvégén Nagykárolyban” – szögezte le a szervezőcsapat nevében Kovács Szabolcs, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetője.
Hozzátette: a rendezvény nem valósulhatott volna meg a magyar Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának támogatása nélkül, mely intézmény a Schams Ferenc Terv révén nemcsak a Kárpát-medencei borrégiók megismertetésével, népszerűsítésével, hanem borászati felméréssel, szakmai képzéssel, a Partiumban pedig két borelemző, mustbevizsgáló laboratórium kialakításának finanszírozásával is segíti a térségbeli szőlészek, borászok munkáját.
A két napos rendezvényt a borkedvelő nagyközönség mellett számos elöljáró, parlamenti képviselő, kormányzati tisztviselő, önkormányzati vezető megtisztelte jelenlétével. Magyar Lóránd parlamenti képviselő a szervezést előkészítő falugazdászok mellett külön köszönetét fejezte ki a nagyszerű rendezvény-helyszín, a kastélykert biztosításáért Kovács Jenőnek, Nagykároly polgármesterének. Kifejtette: míg a politikusok a schengeni határok eltörléséért dolgoznak, addig a Kincses Pince olyan esemény, mely a Kárpát-medencei borászok között törli el a határokat.
A rendezvényen részt vett dr. Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára is, aki a Partiumi Kincses Pince ünnepélyes nyitányát megelőzően Magyar Lóránd társaságában az Agrárminisztérium agrár-vándorbölcsőit adta át négy olyan babaváró családnak, akiknek a tevékenysége a vidékhez, a mezőgazdasághoz kötődik. A Kincses Pince kapcsán leszögezte: az Agrárminisztérium fontosnak tartja, hogy a Kárpát-medence magyar lakta történelmi borvidékei visszanyerjék régi fényüket és a sajátos ökológiai adottságok következtében olyan csodálatos, egyedi ízvilágú borokat teremjenek, amik közösség fenntartó és megtartó szerepet is betöltenek. Hozzátette: ezt a célt szolgálja a Schams Ferenc Terv is, aminek a Partiumi együttműködő partnere a Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület, és az általa fenntartott Partiumi Falugazdász Hálózat. Leszögezte: a magyar Agrárminisztérium továbbra is minden támogatást megad ahhoz, hogy a magyar borok jövője sikertörténet lehessen.
A Partiumi Kincses Pincét a Partiumi Falugazdász Hálózat testvérszervezetei, a székelyföldi falugazdász-hálózatot működtető Székely Gazdaszervezetek Egyesülete, valamint a vajdasági falugazdász-hálózatot fenntartó Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének vezetői és falugazdászai is megtisztelték jelenlétükkel, no és nem utolsó sorban, a térségben tevékenykedő borászok legkiválóbb boraival.
A borudvarban több mint húsz borászat termékeit kóstolhatták meg az érdeklődők, de nedűikkel elhozva bemutatkoztak a dicsőszentmártoni Szent Márton Borlovagrend és a Nagykároly környéki Borlovagrend illetve Szlovéniából a Csentelei Szőlőtermesztők Egyesületének tagjai is. A borkóstoló baráti beszélgetéseket a szombaton és vasárnap helytörténeti és borászati szakmai előadások színesítették: Bóné Tibor a Kárpát-medence régi szőlőfajtáiról és a bortermelés jelenlegi alapját biztosító fajtákról beszélt, Pálfi Noémi a bakator szőlőfajta érmelléki és avasújvárosi múltját és jelenét mutatta be.