Miért megbízható a magyar limousin és blonde d'aquitaine tenyészállat?

Közép-Európai országban hasonló mérési rendszert kevés országban találunk (ha találunk egyátalán), nyugaton is inkább a pontokon alapuló becslési eljárások fordulnak elő. Magyarországon a küllem értékelésére az összes húsmarhafajta esetén a küllemi bírálati pontozást használják, a limousin és blonde d’Aquitaine egyedek esetében azonban 2021-ben már rendelkezésre áll a „méretfelvételek által leírt küllem” – persze a legfontosabb értékmérő tulajdonságok tekintetében.

Az idei újítás "indítéka"

2020 novemberében az egyesület Szakbizottsága ülésén egységesen megszavazta azokat a változásokat, amelyek a teljesítményvizsgálat megújítását, és ezzel korszerű adatgyűjtési eljárást eredményeztek. Erre azért volt szükség, mert az egyesület – pár évvel ezelőtt látva a hazai limousin és blonde d’Aquitaine fajták létszámnövekedését – felismerte az általa törzskönyvezett fajták minőségi előrehaladásának szükségszerűségét a nemesítésben. Mivel a vezetőség és a törzstenyésztők nagy része is elkötelezett a két fajta nemesítésében, megszületett az alapelv; - nem elég a létszámnövekedés, a minőségi előrehaladás is nélkülözhetetlen.

A minőségi előrehaladáshoz hatékony szelekció szükséges, amely csak megbízható, mért teljesítményvizsgálati adatok alapján lehetséges. Itt ezt a két szót kiemelten ki kell hangsúlyozni: „mért”, és „megbízható”. A teljesítményvizsgálat átszervezése után büszkén állapíthatjuk meg 8 hónapnyi munka után, hogy az „egykor tenyésztők önbevallása alapján leadott súlyok”, mint teljesítményvizsgálati „kiindulópont” a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete tenyésztésszervezési programjában: már a múlté!

A technikusi rendszer működése

Új idszámítás nyílik a magyar minőségi limousin és blonde d’Aquitaine tenyésztésben, miután egyesületünk a húsmarha tenyésztő egyesületek között elsőként vezette be a Franciaországban is alkalmazott szisztémát, a technikusi-mérési rendszert. Ez azt jelenti, hogy a tenyésztőszervezet alkalmazásában álló, erre a célra kiképzett agrármérnök technikusok járják az országot (2021-ben a törzstenyészeteket), és végzik el az állatok egyedi súlymérését, méretfelvételezését és néhány tulajdonság esetében (pl. izmoltság) a bírálatot.

Az adatokat pedig egységes formában, természetesen az állatokhoz hozzárendelve jelentik az egyesület felé, ahol a feldolgozás történik. A feldolgozás után az indexek kialakítását követően az egyes tenyésztők már pontosan láthatják, hol tart egy-egy állat a teljesítményadatokat tekintve a saját populáció szintjén belül, illetve az egységes hazai állomány átlagához viszonyítva. Mivel a Magyar Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete a pedigrék kiállításához minden esetben előírja a hivatalos DNS alapú származásellenőrzési vizsgálatot, így a megbízható származási igazolás adataival feltöltve a rendszer akár a tenyészértékbecsléshez is nagy biztonsággal tud adatot szolgáltatni.

Ennek eredményeként lehetővé válik számos mért tulajdonság tenyészértékének becslése, nem csak a „jól bevált 205 napra korrigált súly” esetében, amelyhez szintén „bemondásos alapon” juthattak a tenyésztőszervezetek – sőt juthatnak ma is jópár egyéb fajta esetében.

A mérések

A kivitelezés nagyon egyszerű. A tenyésztő bejelenti a választási időpontot, a technikus pedig kimegy és leméri a választáskor kiválogatott borjakat. Megméri a súlyt, a marmagasságot, a farmagasságot, a háthosszúságot, a marszélességet, a csípőszélességet és az ülőgumók közti távolságot, valamint pontozza a lábakat és az izmoltságot (comb alapján). Ez a lépés nagyon fontos, hiszen ezzel a metódussal a törzstenyészetek növendékei már fiatal korban a „szakmai szem” elé kerülnek. Szerencsére ezt a lehetőséget egyelőre pozitívan fogadják a törzstenyésztők, sokszor el is beszélgetnek a technikussal az utánpótlás szempontjairól és egy-egy egyed tekintetében átnézik a kritériumokat, amely alapján kiválasztják az utánpótlást.

A második mérés a tenyészállatok esetében az éves kor körül jön el. Általában 390 és 420 nap között szemlézik újból az állatokat a szakemberek, a tenyészbikajelölteket a szokásos üzemi teljesítményvizsgálat (ÜSTV) keretein belül, a nőivarú egyedeket pedig a választott borjúnál ismertetett, azonos szempontok alapján. Így a növekedési periódus pontos, mért számokkal leírható és elemezhető. Nagy segítség a tenyésztőnek, hogy a technikussal együtt – amennyiben természetesen a tenyésztő igényli a technikus segítségét – tud egy-egy gazda mért adatokkal alátámasztott, s így megalapozott döntést hozni a szelektálandó, vagy éppen továbbtenyésztendő egyedekről. Itt jegyezném meg zárójelben, hogy mindezt a jól szervezett és irányított rendszert az egyesület önmaga finanszírozza, természetesen a tenyésztésszervezési támogatások segítségével, így az állami támogatásnak köszönhetően a tenyésztőnek (sem az egyesületi tagoknak) nem kerül többletköltségbe a rendszer üzemeltetése.

A korszerűsítés célja

Bár a korszerűsítés és a reformok elsődlegesen a törzstenyésztőket célozzák – és nyilván közvetlenül itt értékelhetők majd az első sikerek – a minőségi tenyészállat- és áruelőállításban kis késéssel ugyan, de közvetetten jelentkeznek majd a sikerek.

Első sorban a tenyészbikaelőállítás terén várunk javulást, hiszen a mért adatok alapján történő tenyészállatkiválasztás, valamint a nőivarú állomány egyedeinek szintén mért adatai alapján elvégzett célpárosítás elsősorban a megújuló nemzedék genetikai előrehaladását segítik. A megújuló nemzedékek, szintén első sorban a tenyészbikajelöltek pedig a teljesítményvizsgálat után árutermelő állományokba kerülnek, tehát a javító hatás ezekben az állományokban is érződni fog. Másod sorban az üszők vizsgálata során hozott megállapítások – amennyiben a nőivarú tenyészállat-utánpótlás alapját képezik – a párosítási konstrukciók másik oldalát (az anyai oldalt) is erősítik, ezzel még inkább megteremtve az esélyt a genetikai előrehaladás felgyorsításához.

Vagyis a mért, megbízható adatok alapján végzett szelekció, célpárosítás gyorsabb minőségi javulást és előrehaladást eredményez.

Tenyészállat-értékesítés

Ha végiggondoljuk az előbb leírt összefüggéseket, nem nehéz belátni, hogy a tenyészállatértékesítésben is előny lehet a tenyésztésszervezés „magasabb szintű” üzemeltetése, hiszen a vásárlók – akik viszonylag sok pénzt fizetek a limousin és a blonde d’Aquitaine tenyészállatokért – jobban örülnek, ha a vásárolt portéka megbízható adatokkal kerül a tenyészetükbe, vagy tudják, hogy a teljesítményvizsgálati tanúsítványok a helyszínen mért, és szakember által ellenőrzött mérési procedúra alapján lettek kiállítva, mégpedig nem csak a tenyészbikák esetén, hanem valamennyi szülő, illetve maga a választáskori növendékborjú, vagy éves üsző esetén is. Napjainkban még a nyugati országokból is nehéz beszerezni ilyen tanúsítvánnyal nőivarú tenyészállatokat.

Éppen ezért örülünk annyira itt Magyarországon, a tenyésztésszervezésben dolgozó szakemberek, hogy ettől az évtől mi képesek vagyunk belföldre és akár külföldre is ilyen tanúsítvánnyal tenyészállatokat értékesíteni – legalábbis a limousin és blonde d’Aquitaine fajták esetén. Ennek a tenyésztésszervezési rendszernek az eredményeképp külföldre jóval megbízhatóbb eredményekkel, minőségi tenyészállatok érkezhetnek majd, amely erősíti majd a magyar limousin és blonde d’Aquitaine tenyészállatok hírét és a tenyésztők szakmai munkájának pozitív megítélését.