|
- Jóváhagyta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium az APRON XL 350 ES és a LUMISENA 200 FS szerek ideiglenes használatát, amelyek a Napraforgó-peronoszpóra (Plasmopara halstedii) ellen jelentenek védelmet. Ez azt jelenti, hogy január 17-e és május 16-a között a hazai napraforgótermesztőkre csak részben vonatkozik a növényvédő szerek EU piacán történő forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK rendelet. A mezőgazdasági minisztérium közleménye hangsúlyozza: sem az APRON XL 350 ES sem az LUMISENA 200 FS használata nem jelent veszélyt az emberi szervezetre, sem pedig a méhekre és a többi rovarra. Részletek
- A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség október 26-ig, tehát kilenc nap alatt 745 290 000 eurót utalt át 546 158 gazdának, a jogosultak 70,89%-a kapta meg a támogatás előlegét. Szilágy megyében a gazdák 62,31%-a (12 903 gazda) kapta meg a támogatás előlegét, összesen 10 146 733 euró értékben, Szatmár megyében 76,99%-a (13 495 gazda), akik összesen 21 979 575 eurót kaptak a számláikra, Bihar megyében 75,26%-a (24 992 gazda) 24 527 655 euró értékben. Máramaros megyében pedig a támogatásra jogosultak 59,74%-a (19 267 személy) 12 341 555 euró értékben. Részletek
- Az egységes területalapú támogatás egyenlőtlen eloszlása jelenti a hazai mezőgazdaság egyik gyenge pontját – derül ki abból a SWOT-analízisből, amelyet a szaktárca készíttetett a 2023-2027-es országos stratégia kidolgozása érdekében. Eszerint a támogatások 31 százalékát az igénylők 0,27 százaléka kapja meg. A hazai gazdák nagy hibái közé sorolják, hogy túl sok állat‑, illetve növényfajt tenyésztenek/termesztenek egy gazdaságban, azaz nem szakosodnak. Továbbá hátrányt jelent a hazai agrárium számára a termőföldek kis mérete, a legtöbb farmon 5 hektárnál kisebb területen gazdálkodnak, ami négyszeri kisebb, mint az uniós átlag. Az említett analízis arra is kitér, hogy a gazdálkodók/mezőgazdasági dolgozók alacsony jövedelme más ágazatokhoz képest, ami a mezőgazdasági tevékenységek felhagyásához vezet más típusú gazdasági tevékenységek javára. Ugyanakkor a tájékozottság hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy a hazai mezőgazdaság rosszul teljesítsen. Részletek
- Összesen 105 millió eurós támogatást hívhatnak le a helyi önkormányzatok és gazdák a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége révén az Országos Vidékfejlesztési Alapból a mezei utak korszerűsítésére. A támogatás 100 százalékban vissza nem térítendő, egy projekt értéke azonban nem haladhatja meg az 1 millió eurót. A pályázók 2022. január 27-ig adhatják le az igénylési iratcsomót, online, a mezőgazdasági és erdészeti infrastruktúrát érintő befektetések bővítését, modernizálását vagy hozzáillesztését célzó, 4.3-as alintézkedés keretében. Részletek
|
|
- Romániában is robbanásszerűen megnőtt a műtrágyák ára, bizonyos műtrágyafajtákhoz tavalyhoz képest jelenleg háromszoros áron lehet hozzájutni, ami azt eredményezheti, hogy a gazdák költségeinek növekedése miatt megdrágulnak a zöldségfélék, a gabonaféléknél akár 30%-os áremelkedést is prognosztizálnak a szakértők. Az Agroinfo.ro beszámolója szerint számos hazai gazda dönt úgy, hogy a magas árak miatt kevesebb műtrágyát használ. Ennek azonban nagy valószínűséggel a kisebb terméshozam lesz az eredménye, ami szintén negatívan érintheti a termelőket. Az iparági szereplők szerint az a félelem is valós, hogy a költségek növekedése csődközeli helyzetbe hozza a kisebb termelőket. A mezőgazdaságban használt műtrágya 80%-át külföldről importáljuk, az áremelkedések nálunk is a nemzetközi piacokon tapasztalt trendekhez igazodnak. A műtrágyagyártásnál a termelési költségek több mint kétharmadát a felhasznált földgáz ára teszi ki, amely szintén rendkívüli mértékben emelkedett az elmúlt időszakban. Részletek
- „Románia nem érthet egyet az élő állatok exportjának és szállításának betiltásával. Egyes európai parlamenti képviselők bizarr aggodalmai súlyosan károsíthatják a romániai állattenyésztőket” – olvasható Adrian Oros ügyvivő mezőgazdasági miniszter Facebook-oldalán. A tárcavezető hangsúlyozta, egyetért az állatjóléti szabályozásokkal, amelyeket a szállításkor is be kell tartani, és Romániában törvény írja elő, hogy az állat jóllétét a kiindulási ponttól a végcélig állatorvosnak kell megfigyelés alatt tartania. Kifejtette, véleménye szerint az állatjóléti feltételek betartásának szigorú ellenőrzése jelenti a megoldást, nem pedig az élő állatok exportjának betiltása, ami súlyosan érintené a romániai gazdákat. Az év első hat hónapjában Románia 262,35 millió euró értékben exportált élő állatokat, ami több mint 40 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb bevétel az Unión kívüli országokba irányuló exportból származott, 194 520 000 euró, 67 830 000 euró pedig az EU-n belüli kereskedelemből. Ugyanabban az időszakban Románia 98 060 000 euróra importált élő állatokat. Részletek
- Az Európai Bizottság adatai szerint Románia 3,17 millió tonna búzát exportált július eleje óta, amivel toronymagasan vezet az EU-ban. A második legnagyobb exportőr Németország, 1 millió, a harmadik pedig Franciaország 718 ezer tonnával. Tonnánkénti 200 dolláros árral számolva az eddigi kivitel értéke meghaladja a 600 millió eurót. Árpából is Románia értékesítette idén a legnagyobb mennyiséget, 1,3 millió tonnát. Ez meghaladja a teljes tavalyi kivitelt, mely mindössze 1,1 millió tonnát tett ki. Az Európai Unió a 2021-es árpatermésből 2,7 millió tonnát adott el külföldre. Az EU-n kívülre exportált kukorica mennyisége jelenleg 627 400 tonna. Ezzel szintén uniós éllovas Románia, ez a mennyiség az EU kivitelének 66 százalékát teszi ki. A második legnagyobb exportőr egyelőre Bulgária, 172 ezer tonnával. Részletek
- Az Európai Bizottság adatai szerint évente 3,4 millió tonna élelmiszer kerül a kukába Romániában. A pazarlás 63 százalékáért a fogyasztók a felelősök, akik többet vásárolnak, mint amennyire szükségük van. 6,9 százalék a szállítás és a kiskereskedelemi forgalmazás során megy veszendőbe, mintegy 70 százalék pedig a feldolgozás folyamán. A kidobott élelmiszer 24,9 százalékát zöldségfélék teszik ki, a krumpli kivételével. A burgonya részesedése 18,7, a gyümölcsöké 17,5, a gabonából készült termékeké pedig 17,3 százalék. A hús és a húskészítmények az eldobott élelem 8,5 százalékát adják. A szemétbe kerülő zöldség mennyisége, a krumplit is beleértve, éves szinten 1,48 millió tonna. Ez abszolút értékét tekintve is elképesztő mennyiség, de főleg akkor, ha az ország termeléséhez arányítjuk. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium legutóbbi adatai szerint Románia évi 3,8 millió tonna zöldségfélét termel. A kukába kerülő mennyiség tehát a hazai termés 39 százalékával egyenértékű. Részletek
- Magyar Lóránd parlamenti képviselő is díjazta az Erdélyi Hagyományok Háza pályázatára jelentkezett, hagyományos népi mesterségeket ápoló, illetve tanuló szatmári fiatalokat. Összesen 12 szatmári, hagyományos népi mesterségeket ápoló, illetve tanuló fiatal vett részt az Erdélyi Hagyományok Háza pályázatán, amely egyfajta felmérés is volt, illetve lehetőséget teremtett megmutatni pályamunkáik által, hogy milyen szinten állnak az illető mesterség elsajátításában, milyen értéket képviselnek az általuk készített termékek. A XIV. Vándorlegény Országos Gyermek és Ifjúsági Népi Kézműves Pályázatra érkező pályamunkákat szakértő, a népművészet beható ismerőiként számon tartott zsűri értékelte. „A Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület részéről ezért is díjaztuk ezeket a fiatalokat, hogy érezzék: nagyra értékeljük az általuk végzett munkát. A Szatmári Termék létrehozásával egy olyan közösség alakult ki, amelyiknek a munkáira büszkék lehetünk. Most pedig örömmel látjuk, hogy van utánpótlás, vannak fiatalok, akik elkötelezettek a hagyományos mesterségeink életben tartása iránt” – fogalmazott Magyar Lóránd. Részletek
- Újabb tanulmány – a Wageningeni Egyetem és Kutatási Központé (WUR) – erősíti meg, hogy az Európai Bizottság „Termőföldtől az asztalig” kiemelt stratégiája milyen súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve. A WUR tanulmánya szerint a célkitűzések kumulatív hatására a termelés átlagosan 10-20%-kal csökkenne, egyes növénykultúráknál akár 30%-kal. A WUR egy további szakpolitikai tanulmánya megerősíti a szarvasmarha-, sertés- és tejtermelés általános csökkenését, ami az uniós fogyasztók számára jelentős áremelkedést okozna, ugyanakkor a mezőgazdasági termelők jövedelme csökkenne. Az Európai Bizottság 2020 májusában terjesztette elő – hatástanulmány nélkül – a „Termőföldtől az Asztalig” stratégiát, amely az Európai Zöld Megállapodás egyik fő intézkedése. A klímasemlegesség 2050-ig megvalósítását célzó stratégia a növényvédőszer-használatot 50%-kal, a műtrágyahasználatot 20%-kal csökkentené 2030-ig. Az antibiotikumok terén szintén 50%-os vágást irányoz elő, az ökológiai gazdálkodással érintett területek arányát pedig 8-ról legalább 25%-ra emelné. Több mint egy évvel azután, hogy a Bizottság elindította stratégiáját, még mindig hiányzik az azt alátámasztó hivatalos hatástanulmány. Részletek
|
|
|
