×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
H1

Hírlevél 2021. november 1.

2021.11.02 - 09:23
Jóváhagyta két, a Napra­forgó-perono­szpóra elleni szer használatát a mezőgazdasági minisztérium. Az APIA kilenc nap alatt 745 290 000 eurót utalt át 546 158 gazdának, a jogosultak 70,89%-a kapta meg a támogatás előlegét. Egy SWOT-elemzés szerint az egységes terület­alapú támogatás egyen­lőtlen eloszlása jelenti a hazai mező­gazdaság egyik gyenge pontját. Összesen 105 millió eurós támo­gatást hív­hatnak le a helyi önkor­mányzatok és gazdák az AFIR révén az Országos Vidék­fejlesztési Alapból a mezei utak korszerű­sítésére. Még több újdonság a heti hírlevelünkben.

 

 

 

Támogatások

  • Jóváhagyta a Mezőgazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium az APRON XL 350 ES és a LUMISENA 200 FS szerek ideiglenes használatát, amelyek a Napra­forgó-perono­szpóra (Plasmo­para halstedii) ellen jelentenek védelmet. Ez azt jelenti, hogy január 17-e és május 16-a között a hazai napra­forgó­termesz­tőkre csak részben vonatkozik a növényvédő szerek EU piacán történő forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK rendelet. A mező­gazdasági minisz­térium közleménye hang­súlyozza: sem az APRON XL 350 ES sem az LUMISENA 200 FS használata nem jelent veszélyt az emberi szerve­zetre, sem pedig a méhekre és a többi rovarra. Részletek
  • A Mezőgazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség október 26-ig, tehát kilenc nap alatt 745 290 000 eurót utalt át 546 158 gazdának, a jogosultak 70,89%-a kapta meg a támogatás előlegét. Szilágy megyében a gazdák 62,31%-a (12 903 gazda) kapta meg a támogatás előlegét, összesen 10 146 733 euró értékben, Szatmár megyében 76,99%-a (13 495 gazda), akik összesen 21 979 575 eurót kaptak a számláikra, Bihar megyében 75,26%-a (24 992 gazda) 24 527 655 euró értékben. Máramaros megyében pedig a támo­gatásra jogosultak 59,74%-a (19 267 személy) 12 341 555 euró értékben. Részletek
  • Az egységes terület­alapú támogatás egyen­lőtlen eloszlása jelenti a hazai mező­gazdaság egyik gyenge pontját – derül ki abból a SWOT-analízisből, amelyet a szaktárca készíttetett a 2023-2027-es országos stratégia kidolgozása érdekében. Eszerint a támo­gatások 31 százalékát az igénylők 0,27 százaléka kapja meg. A hazai gazdák nagy hibái közé sorolják, hogy túl sok állat‑, illetve növényfajt tenyész­tenek/termesz­tenek egy gazdaságban, azaz nem szako­sodnak. Továbbá hátrányt jelent a hazai agrárium számára a termő­földek kis mérete, a legtöbb farmon 5 hektárnál kisebb területen gazdál­kodnak, ami négyszeri kisebb, mint az uniós átlag. Az említett analízis arra is kitér, hogy a gazdál­kodók/mező­gazdasági dolgozók alacsony jövedelme más ágaza­tokhoz képest, ami a mező­gazdasági tevékeny­ségek felhagyá­sához vezet más típusú gazdasági tevékeny­ségek javára. Ugyan­akkor a tájéko­zottság hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy a hazai mező­gazdaság rosszul teljesítsen. Részletek
  • Összesen 105 millió eurós támo­gatást hív­hatnak le a helyi önkor­mányzatok és gazdák a Vidéki Beruházások Finan­szírozási Ügynök­sége révén az Országos Vidék­fejlesztési Alapból a mezei utak korszerű­sítésére. A támo­gatás 100 százalékban vissza nem térítendő, egy projekt értéke azonban nem haladhatja meg az 1 millió eurót. A pályázók 2022. január 27-ig adhatják le az igénylési iratcsomót, online, a mező­gazdasági és erdészeti infra­struktúrát érintő befek­tetések bővítését, moderni­zálását vagy hozzá­illesz­tését célzó, 4.3-as alintéz­kedés keretében. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

  • Romániában is robbanás­szerűen megnőtt a műtrágyák ára, bizonyos műtrágya­fajtákhoz tavalyhoz képest jelenleg háromszoros áron lehet hozzájutni, ami azt eredmé­nyezheti, hogy a gazdák költségeinek növekedése miatt meg­drágulnak a zöldség­félék, a gabona­féléknél akár 30%-os áremelkedést is prognosz­tizálnak a szakértők. Az Agroinfo.ro beszámolója szerint számos hazai gazda dönt úgy, hogy a magas árak miatt kevesebb műtrágyát használ. Ennek azonban nagy valószínű­séggel a kisebb termés­hozam lesz az eredménye, ami szintén negatívan érintheti a termelőket. Az iparági szereplők szerint az a félelem is valós, hogy a költségek növekedése csődközeli helyzetbe hozza a kisebb termelőket. A mező­gazdaságban használt műtrágya 80%-át külföldről importáljuk, az áremel­kedések nálunk is a nemzetközi piacokon tapasztalt trendekhez igazodnak. A mű­trágya­gyártásnál a termelési költségek több mint két­harmadát a felhasznált földgáz ára teszi ki, amely szintén rendkívüli mértékben emelkedett az elmúlt időszakban. Részletek
  • Románia nem érthet egyet az élő állatok export­jának és szállítá­sának betiltá­sával. Egyes európai parlamenti képviselők bizarr aggodalmai súlyosan károsít­hatják a romániai állat­tenyész­tőket” – olvasható Adrian Oros ügyvivő mező­gazdasági miniszter Facebook-oldalán. A tárca­vezető hang­súlyozta, egyetért az állatjóléti szabályo­zásokkal, amelyeket a szállí­táskor is be kell tartani, és Romá­niában törvény írja elő, hogy az állat jóllétét a kiindulási ponttól a végcélig állat­orvosnak kell megfigyelés alatt tartania. Kifejtette, véleménye szerint az állatjóléti feltételek betar­tásának szigorú ellenőrzése jelenti a megoldást, nem pedig az élő állatok exportjának betiltása, ami súlyosan érintené a romániai gazdákat. Az év első hat hónapjában Románia 262,35 millió euró értékben exportált élő állatokat, ami több mint 40 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb bevétel az Unión kívüli országokba irányuló exportból származott, 194 520 000 euró, 67 830 000 euró pedig az EU-n belüli keres­kede­lemből. Ugyan­abban az idő­szakban Románia 98 060 000 euróra importált élő állatokat. Részletek
  • Az Európai Bizottság adatai szerint Románia 3,17 millió tonna búzát exportált július eleje óta, amivel torony­magasan vezet az EU-ban. A második legnagyobb exportőr Német­ország, 1 millió, a harmadik pedig Francia­ország 718 ezer tonnával. Tonnán­kénti 200 dolláros árral számolva az eddigi kivitel értéke meghaladja a 600 millió eurót. Árpából is Románia értéke­sítette idén a leg­nagyobb mennyi­séget, 1,3 millió tonnát. Ez meg­haladja a teljes tavalyi kivitelt, mely mindössze 1,1 millió tonnát tett ki. Az Európai Unió a 2021-es árpa­termésből 2,7 millió tonnát adott el külföldre. Az EU-n kívülre exportált kukorica mennyisége jelenleg 627 400 tonna. Ezzel szintén uniós éllovas Románia, ez a mennyiség az EU kivitelének 66 százalékát teszi ki. A második legnagyobb exportőr egyelőre Bulgária, 172 ezer tonnával. Részletek
  • Az Európai Bizottság adatai szerint évente 3,4 millió tonna élelmiszer kerül a kukába Romá­niában. A pazarlás 63 százalékáért a fogyasztók a felelősök, akik többet vásárolnak, mint amennyire szükségük van. 6,9 százalék a szállítás és a kis­kereske­delemi forgalmazás során megy veszendőbe, mintegy 70 százalék pedig a feldolgozás folyamán. A kidobott élelmiszer 24,9 százalékát zöldség­félék teszik ki, a krumpli kivételével. A burgonya része­sedése 18,7, a gyümöl­csöké 17,5, a gabonából készült termékeké pedig 17,3 százalék. A hús és a hús­készít­mények az eldobott élelem 8,5 százalékát adják. A szemétbe kerülő zöldség mennyisége, a krumplit is beleértve, éves szinten 1,48 millió tonna. Ez abszolút értékét tekintve is elképesztő mennyiség, de főleg akkor, ha az ország termeléséhez arányítjuk. A Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium legutóbbi adatai szerint Románia évi 3,8 millió tonna zöldség­félét termel. A kukába kerülő mennyiség tehát a hazai termés 39 száza­lékával egyen­értékű. Részletek
  • Magyar Lóránd parlamenti képviselő is díjazta az Erdélyi Hagyo­mányok Háza pályáza­tára jelent­kezett, hagyo­mányos népi mester­ségeket ápoló, illetve tanuló szatmári fiatalokat. Összesen 12 szatmári, hagyo­mányos népi mester­ségeket ápoló, illetve tanuló fiatal vett részt az Erdélyi Hagyományok Háza pályá­zatán, amely egyfajta felmérés is volt, illetve lehetőséget teremtett megmutatni pálya­munkáik által, hogy milyen szinten állnak az illető mesterség elsajátí­tásában, milyen értéket képviselnek az általuk készített termékek. A XIV. Vándor­legény Országos Gyermek és Ifjúsági Népi Kézműves Pályázatra érkező pálya­munkákat szakértő, a nép­művészet beható ismerőiként számon tartott zsűri értékelte. „A Szatmár Vidék­fejleszté­séért Egyesület részéről ezért is díjaztuk ezeket a fiatalokat, hogy érezzék: nagyra értékeljük az általuk végzett munkát. A Szatmári Termék létre­hozásával egy olyan közösség alakult ki, amelyiknek a munkáira büszkék lehetünk. Most pedig örömmel látjuk, hogy van utánpótlás, vannak fiatalok, akik elkötele­zettek a hagyományos mester­ségeink életben tartása iránt” – fogalmazott Magyar Lóránd. Részletek
  • Újabb tanulmány – a Wageningeni Egyetem és Kutatási Központé (WUR) – erősíti meg, hogy az Európai Bizottság „Termő­földtől az asztalig” kiemelt stratégiája milyen súlyos következ­ményekkel járhat az uniós élelmi­szer­termelésre, a gazda­ságokra és a vidékre nézve. A WUR tanulmánya szerint a cél­kitűzések kumulatív hatására a termelés átlagosan 10-20%-kal csökkenne, egyes növény­kultúráknál akár 30%-kal. A WUR egy további szakpolitikai tanulmánya megerősíti a szarvas­marha-, sertés- és tejtermelés általános csökkenését, ami az uniós fogyasztók számára jelentős áremel­kedést okozna, ugyanakkor a mező­gazdasági termelők jövedelme csökkenne. Az Európai Bizottság 2020 májusában terjesztette elő – hatás­tanulmány nélkül – a „Termőföldtől az Asztalig” stratégiát, amely az Európai Zöld Meg­állapodás egyik fő intézkedése. A klíma­semlegesség 2050-ig megvaló­sítását célzó stratégia a növény­védőszer-használatot 50%-kal, a műtrágya­használatot 20%-kal csökkentené 2030-ig. Az anti­biotikumok terén szintén 50%-os vágást irányoz elő, az ökológiai gazdál­kodással érintett területek arányát pedig 8-ról legalább 25%-ra emelné. Több mint egy évvel azután, hogy a Bizottság elindította stratégiáját, még mindig hiányzik az azt alátámasztó hivatalos hatás­tanulmány. Részletek
Weboldal
Email
Hírlevél 2021. november 22.
November 26-ig kérhetik a méhészek a de minimis támogatást, amellyel a kedve­zőtlen időjárás miatt elszen­vedett veszte­sége­iket kompen­zálja az állam. A mezőgazdasági minisztérium tervei szerint 2023 és 2027 között kiemelt támoga­tásban részesülnek az állat­tenyész­téssel foglalkozó kis- és közepes családi farmok. Ezentúl hektáron­kénti 38,36 eurós támoga­tásban részesül­hetnek a fiatal gazdák, 100 hektár a földterület felső határa. Nyílt levélben kérik a természetvédők az államfőtől, hogy ne hirdesse ki a módosított vadászati törvényt.
Hírlevél 2021. október 25.
2021. október 25-e és 2022. január 25-e között lehet benyújtani a 4.1-es alintéz­kedésre vonatkozó igénylési dokumentumokat. 2021. október 29-e és 2022. január 31-e között zajlik a 6.2-es alintézkedésre irányuló kérések benyújtá­sának az első időszaka. Az idei pénzügyi évben az AFIR 582 millió eurót fizetett ki a gazdáknak, feldolgo­zóknak, vállalko­zóknak és helyi hatósá­goknak. Rekordmagas a repce ára, 70 százalékos a növekedés az előző esztendő azonos időszakához képest – abszolút számokban 698,25 eurós árat jegyeztek a párizsi tőzsdén.
A mezőgazdaságot érintő döntéseket hozott a kormány
Több, a mezőgazdaságot érintő döntést hozott hétvégi ülésén a kormány. Elfogadták az egységes terület­alapú támogatás, a redisztri­butív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás értékéről rendelkező határozatot. Meg­hosszab­bították az állattartói támogatás­igénylési program érvényes­ségét valamint kiegészítették a gázolaj árának részbeni támogatására szánt keretösszeget.
Cookie