Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírlevél
Hírlevél 2021. március 29.
2021.03.29 - 13:40
Megosztás:
Hektáronként legtöbb 2000 eurós de minimis, azaz csekély összegű támogatást kapnak azok a paprika-, uborka-, paradicsom-, káposzta- vagy padlizsántermesztők, akik üveg- vagy fóliaházakban termesztik a zöldséget. Az ezt szabályozó kormányhatározat kidolgozása jelenleg zajlik, párhuzamosan az ágazat képviselőivel való konzultációkkal. Ezt Adrian Oros mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter jelentette be, hangsúlyozva, ez a négy éven át futó, úgynevezett Paradicsom-programot helyettesíti, amelynek felfüggesztéséről azért döntöttek, mert a korábbi formájában nem érte meg folytatni. A program összköltségvetése 150 millió lej, ha az igénylések túllépik ezt a keretösszeget, akkor arányosan csökken a hektáronkénti támogatás, amelynek lebonyolításával a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökséget bízza meg a szaktárca. Az ellenőrzéseket az APIA és a megyei mezőgazdasági igazgatóságok közös bizottságai hajtják majd végre. Részletek
Befejezték a 2021–2022 közötti időszakra szóló átmeneti program, valamint az országos költségvetésből finanszírozott programok megtervezését – közölte Adrian Oros mezőgazdasági miniszter. Az átmeneti program költségvetése 6 milliárd 200 millió euró, amely az unió garancia- és vidékfejlesztési alapjaiból igényelhető. A vidékfejlesztési alapból 2,56 milliárd euró igényelhető a vidékfejlesztési pályázatok kifizetésére és egyes, ebből a keretből fizetett APIA-s kifizetésekre. A kedvezőtlen természeti adottsággal rendelkező területekre például 660 millió eurót, környezetbarát gazdálkodásra 228 millió eurót, kisgazdaságok fejlesztésére 61 millió eurót, hegyvidéki gazdaságoknak 26 millió eurót szánnak. A vidékfejlesztési pályázatok kifizetésére még külön 700 millió euró költhető, ez az unió helyreállítási alapjából érkezik. Részletek
Elismerte Adrian Oros mezőgazdasági miniszter, hogy méltányos lenne azoknak a gazdáknak a támogatása, akik terméskieséssel számoltak az aszály miatt, de a szaktárcának állítása szerint nincs lehetősége a kifizetésekre. Hangsúlyozta azonban, hogy az elmúlt időszakban több olyan intézkedést vezettek be, amelyekkel kompenzálták a gazdákat. Azt mondta, hogy az APIA-tanúsítványok korábbi évekhez képest két hónappal korábban történő kiadása, valamint az Agro Invest program azoknak a gazdálkodóknak szól, akik tavaly tavasszal aszálykárokat szenvedtek. Adrian Oros kijelentette: az aszálykárok rendezésére egymilliárd lejre van szükség, ezzel az összeggel azonban nem rendelkezik az általa vezetett minisztérium. Részletek
Folytatódik az egységes területalapú támogatások igénylése, az érintettek május 15-ig nyújthatják be a dokumentumokat, ezt követően napi egy százalékos büntetést számolnak fel. A gazdáknak összesen 2 510 000 000 eurót adnak támogatásként, az általuk megművelt földterület nagyságától függően. Az állattartó gazdák 170 490 000 euróra pályázhatnak. Március 1-je és 26-a között 255 776 kérést iktattak, összesen 1 259 492,95 hektárra. Bihar megyében 9201 gazda igényelt támogatást eddig, 32 023,91 hektárra. Szilágy megyében 7996 gazda 27 581,74 hektárra, Szatmár megyében 5752 gazda 39 000,9 hektárra, Máramaros megyében pedig 13 113 gazda, összesen 40 466,22 hektárra. Idén is online kell benyújtani az egységes kifizetési kérelmeket, a gazdákat arra kérik, csak rendkívüli esetben menjenek az APIA székhelyeire. Az intézkedés célja a koronavírus terjedésének megelőzése. A polgármesteri hivatalokat arra biztatják, hogy támogassák a kérelmezőket a dokumentációval kapcsolatos gondok orvoslásában. A kérelmeket május közepéig lehet benyújtani, ezt követően ellenőrzik az adatokat a megszokott módon, illetve műholdak segítségével. Részletek
Azt kérik a romániai méhészek a kormánytól, hogy méhcsaládonként 140 lejes támogatást hagyjon jóvá az ágazat képviselőinek. Érvelésük szerint erre azért van szükség, mert a méhészek komoly problémákkal néznek szembe. Dănuţ Puişor, a romániai méhészeket tömörítő szervezet elnöke azt mondta, az elmúlt ősszel a Romániában nyilvántartott 2 millió méhcsaládból 300 000 egyszerűen eltűnt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy állami támogatás nélkül az ágazat a totális összeomlás határára kerül. A méhészek azt kérik, hogy azokat a mezőgazdászokat, akik 100 hektárnál nagyobb területet művelnek meg, kötelezzék arra, hogy a terület legkevesebb 7 százalékát olyan kultúrákkal ültessék be, amelyek kedveznek a méheknek. Egy másik követelés a Mézet az iskolákba programra vonatkozik, amely egyelőre csak deklaratív szinten működik. Arra is rámutatnak, hogy a hazai mézre nem vevő az ország, ehelyett alacsony minőségű kínai termékkel árasztják el a piacot. Részletek
Sajtószemle • Aktuális
A Bihar megyei Székelyhídon, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett gyermekotthonban ültettek fákat a partiumi falugazdászok. „Egy szebb jövőben bízva ültettünk gyümölcsfákat a gyermekotthon lakóival. A gyümölcs egészséges desszert lesz ebéd után, de gyerekek felelősségtudatát is fejleszti majd a fák közös gondozása. Emellett pedig megismerkednek a kertészkedés, mezőgazdaság alapjaival, ami felnőttként biztos megélhetést jelenthet majd számukra” – mondja a falugazdászok munkáját koordináló Magyar Lóránd parlamenti képviselő. Az ültetést követően Böjte Csaba személyesen mondott köszönetet az akcióban résztvevőknek. Nem ez az első eset, hogy a falugazdászok a Gyermek Jézus Otthont segítik. Az ősz folyamán a Magyarok Kenyere programban gyűlt búzából készült nagy mennyiségű lisztet adtak át egy helyi pékségnek, amely ebből hónapokig biztosította a gyermekotthon számára a mindennapi kenyeret. Részletek
Az Európai Bizottság az ökológiai termelés fejlesztésére irányuló cselekvési tervet mutatott be az ökológiai termékek előállításának és fogyasztásának ösztönzésére, továbbá célja, hogy 2030-ra a mezőgazdasági területek 25 százalékán ökológiai gazdálkodás valósuljon meg, továbbá hogy az ökológiai akvakultúra jelentős mértékben növekedjen – közölte az uniós bizottság. A bizottsági közlemény szerint a terv a fogyasztás fellendítését, a termelés növelését és az ágazat fenntarthatóságának további javítását tűzi ki célul. Az ágazat kiegyensúlyozott növekedésének biztosítására intézkedéseket javasol, illetve biztosítja az ökológiai ágazat számára a 25 százalékos cél eléréséhez szükséges eszközöket. Az Európai Bizottság arra kérte az uniós tagállamokat, hogy dolgozzanak ki az ökológiai gazdálkodás tagállami részarányának növelésére irányuló nemzeti gazdálkodási cselekvési terveket. Részletek
A világjárvány káros következményeként világszerte az élelmiszerek fokozatos áremelkedése várható a következő időszakban, ám annak mértéke egyelőre nem látható. A drágulás tisztán nemzetközi okokra vezethető vissza, a hazai gazdaságpolitika érdemben nem tud hatni a várható piaci folyamatokra. A termelők immár nem tudják elkerülni az áremelést, így előbb-utóbb a fogyasztók is szembesülnek a drágább pékáruval, tejtermékkel és húsfélékkel. A legtöbb élelmiszerféle árának várható emelkedését a világpiacon egekbe szökő gabonaárak okozzák. Egy év alatt a legfőbb gabonanövények ára 50-70 százalékkal emelkedett. Mivel a gabonaárak másfélszeresükre emelkedtek, ezért a takarmányozási költségek, így az állattartók költségei is jelentősen megnőttek. Az ágazati szereplők egyre gyakrabban kongatják a vészharangot: a radikális, állattartás-ellenes mozgalmak és az élelmiszeripari innováció nyomán egyre több, a hús kiváltását célzó alternatív termék piacszerzési törekvése miatt az észak-amerikai és az európai államokban csökken a hagyományos állati termékek iránti kereslet. Részletek
A dinnye és az uborka hibridje került kereskedelmi forgalomba Olaszországban. A vadonatúj zöldség, a Meloncella di Lecce nevet kapta, magyarul diborkának nevezhető. A Meloncella di Lecce a dinnye és az uborka keresztezésével jött létre: alakja az uborkára hasonlít, két fajtája van: egyik a csíkos héjú, görögdinnyére hasonlító, a másik a sárgászöld, uborkára emlékeztető. Húsa roppanó, kissé fanyar, sajátos aromájú. Dél-Olaszországban forgalmazzák a legnagyobb mennyiségben. Felhasználási lehetőségei a marketingje szerint széleskörűek a gasztronómiában: könnyen emészthető, magas rosttartalmú újdonság, amelyben kevés a nátrium, ezért a cukorbetegek is fogyaszthatják, illetve diétákba is beépíthető. Bár a Meloncella di Lecce elsősorban nyári fogyasztású zöldségféle, a szövetkezetben igyekeznek márciustól novemberig megnyújtani a termesztési idényét. Részletek
