- Az „ország kifosztásának” nevezte Marcel Ciolacu a PNL, az USR és az RMDSZ 61 szenátora és képviselője által benyújtott módosító javaslatot, amely – a PSD elnöke szerint – lehetőséget teremt a nem román állampolgárságú személyeknek, hogy az eddigieknél könnyebben földtulajdonhoz jussanak Romániában. Meglátása szerint, ha külföldi kezekben lesz a termőföld, Románia nem válhat önellátóvá, és „mindenféle külföldről hozott, növényvédő szerrel teletömött disznóság felvevőpiacává válik”. A termőföldek eladását szabályozó 2014/17-es és 2001/268-as törvényhez benyújtott módosító indítvány indoklása szerint ezáltal hozzájárulnának a 17-es törvény alapvető célkitűzéseinek megvalósulásához, azaz a mezőgazdasági földterületek összevonásához, a hatályos jogszabályok tisztázatlan vagy ellentmondó kifejezéseinek tisztázásához, a 2020-as módosítások által felvetett bürokratikus akadályok megszüntetéséhez az eljárások egyszerűsítésével, az elővásárlási kategóriák tisztázásával, a szabálysértésekre kiszabott bírságok csökkentésével, hogy azok elrendelhetők legyenek az ezen a területen hatáskörrel rendelkező intézmények által. Részletek
-
A marosvásárhelyi Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület valamint a szatmárnémeti Erdélyi Kárpát Egyesület azt szeretné elérni, hogy Románia tartsa be az EU-s vállalásait, azaz hogy ne csökkenjen a gyepek területe országos szinten. A kiadásaik fedezésére közel 250 ezer eurót nyertek a Norvég Alapból. Romániában ijesztő ütemben tűnnek el a gyepterületek, pedig a 2007-es EU-csatlakozáskor az ország azt vállalta, hogy teljes egészében megőrzi a gyepterületeit. Míg 14 évvel ezelőtt az ország mezőgazdasági területeinek harmada volt gyep, ebből 1,53 millió hektár kaszáló és 3,33 millió hektár legelő. 2013-ban a statisztikai hivatal adatai szerint a 3,33 millió hektár legelő több mint fele, 1,87 millió hektár volt közösségi gyep. 2007 és 2014 között a legelők aránya 1,7%-kal csökkent. A Milvus Csoport és a szatmárnémeti EKE azt is tervezi, hogy összeállít egy kötelezettségszegési eljáráshoz szükséges dossziét, ugyanis tapasztalataik szerint számos Natura 2000-es területen szüntették meg a gyepeket, és ezáltal közösségi jelentőségű élőhelyek vesztek el. „A gyepeknek fontos szerepük van mind a biodiverzitás megőrzésében, mind a klímaváltozás elleni harcban, ugyanis számos fajnak szolgálnak élőhelyül és – az erdőkhöz hasonlóan –, nagy mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg” – hangsúlyozzák a természetvédők. Részletek
-
Komoly változtatásokat hozott a 2021-es és 2022-es évben a mezőgazdaságban alkalmazandó fizetési rendszerek és garanciavállalások jóváhagyásáról szóló, 11/2021-es sürgősségi kormányrendelet viszont – hívja fel a figyelmet Magyar Lóránd a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának az alelnöke. Módosult például azon dokumentumok listája, amelyekkel a gazdák igazolják a közigazgatási-területi egységekhez vagy az Állami Birtokok Ügynökséghez (ADS) tartozó állandó rétek használatát. Ennek megfelelően a jövőben az árendába adásról és koncessziós szerződések mellett a gazdák a haszonbérleti szerződéssel is igazolhatják az illető területek használatát. A rendelet értelmében a széttöredezettségből származó gazdaságok nem jogosultak újraelosztási kifizetésre. A haszonbérleti/koncessziós szerződések felmondása egyike azoknak az eseteknek, amikor úgy állapítják meg, hogy a mezőgazdasági termelők nem osztották fel gazdaságaikat az újraelosztási kifizetés előnyeinek kihasználása érdekében, így jogosultnak tekinthetőek a kifizetésre. Egy másik, az új rendelet által előrelátható módosítás a húshasznú szarvasmarha-tenyésztéshez kapcsolt támogatást érinti. Ennek értelmében a kizárják a támogatott állatok listájából fiatal teheneket és bikákat. Az aktív gazdálkodókra előírt feltételek szerint azoknak az állatoknak, amelyekre támogatást lehet kérni az egyszeri kérelmek büntetés nélküli benyújtásának határidejéig legfeljebb 12 éves teheneknek vagy legfeljebb 6 éves húsbikáknak kell lenniük. Részletek
-
A szövetkezeti keretben gazdálkodni akaró termelőket hozza helyzeti előnybe a mezőgazdasági minisztérium – erről beszélt a Krónikának adott interjúban Dr. Barabási Antal Szabolcs állatorvos, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára. Kijelentette: a legtöbb agrárpályázatot úgy hirdetik meg, hogy azon gazdák pályázatai kapnak majd nagyobb pontszámot, akik valamilyen mezőgazdasági szövetkezet aktív tagjai. Elismerte, hogy a hetvenes, nyolcvanas években élt emberek többsége irtózik a szövetkezet szó hallatán, de mint mondta, ezen túl kell lépnie a gazdatársadalomnak. „Látni kell, hogy a mezőgazdasági szövetkezésnek rengeteg előnye van, amit a gazda sikeresen tud majd hasznosítani saját gazdaságában. Olcsóbban szerzi be a mezőgazdasági termeléshez szükséges fogyóanyagokat – műtrágya, növényvédő szerek, vetőmagok, üzemanyag stb. –, másrészt sokkal jobb áron tudja értékesíteni a nagyobb tételben eladásra kerülő tejet, húst, tojást, zöldséget, azaz mindenféle mezőgazdasági terméket” – fogalmazott a mezőgazdasági minisztérium RMDSZ által delegált államtitkára. Dr. Barabási Antal Szabolcs hangsúlyozta: a kormány agrárstratégiájában a szövetkezés egyértelmű prioritást jelent. Részletek
-
Közvitára bocsátotta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium a fokhagymatermesztők de minimis, azaz csekély összegű támogatásáról szóló kormányhatározatot. A dokumentum ITT tanulmányozható. A szaktárca 3 078 000 eurót szán idén az ágazat támogatására, az igénylők hektáronként 3000 eurót kapnak, de egy termesztő nem kaphat 20 000 eurónál többet. A kedvezményezettek legkevesebb 3 hektáron kell fokhagymát termesszenek és hektáronként legkevesebb 3000 kg-ot kell értékesítsenek, továbbra is július 1-je és november 22-e között, az elszámolási időszak november 29-én érne véget. A fokhagymatermesztők de minimis támogatására irányuló program 2019-ben indult. Tavaly 1096 személy részesült a kedvezményben, szemben a 2019-es 341-es számmal. Míg a támogatás indulásakor 360 hektáron termeltek fokhagymát a kedvezményben részesülő gazdák, addig tavaly már 1325 hektáron. Az országban tavaly összesen 9389 hektáron termesztettek fokhagymát, szemben a 2015-ös 10 200 hektárral. Romániában az elmúlt 10 évben 30 százalékkal csökkent a betakarított fokhagyma mennyisége. Míg 2010-ben 67 000 tonna volt a hazai termés, addig 2020-ban 44 000 tonna. Részletek
-
Közvitára bocsátotta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium annak a kormányhatározat-tervezetnek a szövegét, amely a gépesített mezőgazdasági munkálatok során elhasznált üzemanyagmennyiség árának a részbeni megtérítését szabályozza. A dokmentum ITT tanulmányozható. Eszerint az idei munkálatok során felhasznált gázolaj árából literenként 1 lej 57 banit térít meg az állam. A mezőgazdasági munkálatok során elhasznált gázolaj árának a részbeni megtérítését célzó programban tavaly literenkénti 1 lej 52 banira számíthattak a gazdák, 2019-ben pedig 1 lej 89 banira. Részletek
-
Kihirdette Klaus Iohannis államfő a 137/2020-as számú sürgősségi kormányrendelet jóváhagyására vonatkozó törvényt, amely 100 000 tonna kapacitású gabonatároló építését írja elő. A jogszabály indoklása szerint erre azért van szükség, hogy vészhelyzet esetén az állam biztosítani tudja a pékségek számára a búzát a lakosság kenyérrel való ellátása érdekében. Románia raktárkapacitása igen alacsony, ennek következtében a megtermelt gabonát már ősszel kénytelen exportálni, a piaci többlet miatt alacsony áron, míg tavasszal importra szorul, amiért igen magas árat kell fizetni. Elemzők egy része szerint az a visszás helyzet is előáll, hogy Románia a saját búzáját vásárolja meg sokkal drágábban, mint azt eladta. A tervek szerint az állam első körben hazai gazdáktól való felvásárlások révén fogja majd feltölteni a gabonaraktárat. Részletek
-
Egyszerű indítványt nyújt be jövő héten a Szociáldemokrata Párt a mezőgazdasági miniszter ellen – jelentette be az alakulat elnöke. Marcel Ciolacu szerint Adrian Oros tárcavezető „párhuzamos” azzal, ami a mezőgazdasági ágazatban történik jelenleg. „Máig nem fizették ki az aszály miatt járó kártérítéseket, sem a tavalyi harmadik és negyedik negyedévre járó gázolaj-támogatást” – fogalmazott a szociáldemokrata pártelnök, aki azt is bírálta, hogy a miniszter kezdeményezte a parlamentben a termőföldek eladásáról szóló 17-es törvény módosítását úgy, hogy a külföldi vásárlók könnyebben földtulajdonhoz jussanak Romániában. Kijelentette, a mezőgazdasági tárca vezetője felelős azért is, hogy „valós veszély fenyegeti az ország élelmiszer-biztonságát”. Részletek
-
Soha a történelemben nem fenyegette az agrár-élelmezési rendszereket ennyi veszély – óriás tüzek, extrém időjárás, kiterjedt sáskajárás és biológiai veszélyek, mint a koronavírus-járvány. Megjelenésük nem csupán emberéletekbe kerülhet, de tönkre tehet megélhetéseket és súlyos, generációkon átívelő gazdasági következményekkel járhat családok, közösségek, országok, de akár egész kontinensek esetében, olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) jelentésében. Napjainkra a természeti katasztrófák gyakorisága megháromszorozódott az 50-60 évvel ezelőttihez képest. 2008 és 2018 között a természeti katasztrófák a fejlődő országoknak több mint 108 milliárd dollárba kerültek a kiesett termény és haszonállat-termelés miatt. Ezek különösen érzékenyen érintik a helyi kistermelők és családi gazdálkodók, állattartók és halászok megélhetését. A vizsgált időszak során Ázsia volt a leginkább érintett kontinens 49 milliárd dollár veszteséggel, utána Afrika 30 milliárd dollárral és Latin-Amerika és a Karibi-térség 29 milliárd dollárral. A FAO szakértői az aszályt nevezték meg, mint a termelés-veszteségek legfőbb okát, amit az áradások, viharok, betegségek és kártevők, és bozóttüzek követik a sorban. Részletek
-
A „termelőtől a fogyasztóig” (Farm2Fork) stratégia keretein belül a Bizottság az uniós élelmiszer-ellátásra és élelmezésbiztonságra vonatkozó vészhelyzeti intézkedési tervet fog a válsághelyzetek kezelhetősége érdekében kidolgozni. Ez a vészhelyzeti terv az uniós élelmezésbiztonságot jelentősen érintő, bármely típusú válságra való felkészülés javítására, valamint az élelmiszer-ellátó rendszer szempontjából fontos szakpolitikai területek (mezőgazdaság, halászat, élelmiszer-biztonság, munkaerő, egészségügy, közlekedés stb.) összehangolására törekszik. A tervben többek közt egy élelmiszerválság-reagálási mechanizmus létrehozása a cél, kiegészítve iránymutatásokkal és ajánlásokkal. A terv kialakításához egy kérdőív segítségével gyűjtenek javaslatokat főként az élelmiszer-ellátó rendszer tagjaitól. A kitöltéshez az oldal nyelvezete magyarra állítható, és az űrlapot 2021. május 3-ig lehet kitölteni. A kérdőívet ITT lehet kitölteni.
|
|
