Erdősítés: hogyan és miért

Egy szálfa nem erdő, tartja a közmondás. Tehát aki erdőt akar látni a jövőben az még ma ültessen egy fát, mert az erdőterületek mérete rohamos léptékben csökken.

Az erdősítési munkálatok célja az eltűnt erdők újratelepítése vagy új erdőterületek létrehozása a természet megóvása érdekében. A kitermelt, kiírtott, letarolt erdőterületek fiatal facsemetékkel való újratelepítésére akkor van szükség, amikor ezek a területek nem tudnak természetes módon regenerálódni, vagyis a terület nem erdősődik be újra saját magától.

Erdősítést végezhetünk olyan területeken is, amelyek nem alkalmasak egyéb mezőgazdasági tevékenységre, ilyenek például a mocsaras, vizes területek, meredek lejtők, domb- és hegyoldalak, ahol fennáll a földcsuszamlás veszélye.

A mocsaras, vizes területek erdősítésére olyan fafajtákat kell keresnünk, amelyek kedvelik a vízet, ide tartoznak például a különböző nyárfa, fűzfa és égerfa fajták. A szárazabb, terméketlenebb, meredek területekre pedig ültethetünk különböző lombhullató fajtákat, mint a tölgy, cser, akác, nyír, fekete-amerikai dió (kókuszfa). Magasabb domb és hegyvidéken a tűlevelűek ajánlottak: lucfenyő, jegenyefenyő, simafenyő, feketefenyő, erdeifenyő stb.

Erdőgazdálkodás szempontjából tehát többféleképpen végezhetünk erdőtelepítést:

• erdősítés olyan területeken ahol még egyáltalán nem volt erdő
• újraerdősítés: olyan területek beültetése facsemetékkel, ahonnan az erdő különböző okok miatt eltűnt: fakitermelés, erdőtűz, természeti katasztrófák, viharok.
• erdősítési pótlás: az újratelepített erdők esetében van rá szükség, ahol az előzőleg elültetett facsemeték nem gyökereztek meg vagy kiszáradtak – ez esetben helyükre új csemetéket kell ültetnünk.

Az erdősítés megvalósításához szükségünk van facsemetékre, amelyeket csemetekertekből, helyi erdészetektől vásárolhatunk meg, de akár saját magunk is nevelhetünk . Abban az esetben, ha saját magunk szeretnénk előállítani a facsemetéket, két lehetőség közül választhatunk: magról vetés vagy dugványozás. Az akácot, a tölgyfajtákat, a bükköt, az égert, a hársot, a szelídgesztenyét a nyírfát valamint a fenyőfajtákat érdemesebb magról vetni. A magokat beszerezhetjük csemetekertekből, az erdőből vagy akár otthonról a saját fánkról is. Közvetlen vetés esetében a beszerzett magokat, egy külön kiszemelt területbe vessük, ahol a kikelt csemetéket addig tartjuk, amíg el nem érik a kiültetési vastagságot, fajtól és a fejlődés ütemétől függően két-három év után.

A magok közötti vetési távolság 10-20 cm között változhat, mind a lombhullató fajtáknál (makk, dió, akác, gesztenye, hársfa, nyalánka stb.), mind pedig a tűlevelűeknél, örökzöldeknél (jegenyefenyő, lucfenyő, erdeifenyő stb.), természetesen attól függően, hogy milyen méretűek a magok.

Dugványozással könnyen szaporítható fafajták közé tartozik az összes nyárfa és fűzfafajta. A dugványokat ez esetben levághatjuk fiatalabb fákról, erre alkalmasak a korona csúcsából az egy-két éves fiatal hajtások. A dugványokat a felújítandó vagy létrehozandó erdőterületen helyezzük el. Ekkor érdemes a dugványokat a végleges helyükre elhelyezni, valamint plussz dugványokat is gyökereztetni arra az esetre, ha a területen nem marad meg minden duggvány, így van amiből később pótolni.

Erdészmérnöki végzettésgemből kifolyólag magam is szükségét éreztem az erdőtelepítésnek – 5 évvel ezelőtt ültettem be egy 0,4 hektáros területet, amely eredetileg kaszáló volt, viszont elég vízes és néhol már mocsaras. Erre a célra nyárt, fűzt és égerfát választottam. A nyárfák nagy részét saját magam dugványoztam, az égerfacsemeték pedig egy idősebb fa magvaiból keltek ki a beültetendő terület szélén, melyeket átültettem a megfelelő helyre. Néhány nyárfacsemetét pedig vásároltam. A csemetekertekből megvásárolt csemetéket érdemes ősszel elültetni, vagy kora tavasszal, a vegetáció beindulása előtt.

Napjainkban a fának magas az értéke, azonban kevés a becsülete. Az emberek gyakran csak gazdasági érdeket látnak az erdőben. Azt keresik, hogy milyen úton-módon lehetne kivágni és pénzt szerezni belőle, azonban az újratelepítésre, a szükséges pótlására már nincs gondjuk.

A ‘80-’90-es években az erdészetek abban az esetben ha kitermeltek egy erdőparcellát, mert az elérte a kitermelési korhatárt, a területen újraerdősítést hajtottak végre. Néhány évtizeddel ezelőtt 400 ha erdő védelme négy erdész feladata volt. Most azonban egyetlen erdészre hárul ez a feladat, akinek az illegális erdőkitermelőkkel is fel kell vennie a harcot. Az elmúlt években több száz erdész szembesült halálos fenyegetéssel, 2017 óta pedig hatan életükkel fizettek, amikor illegális szállítmányokat próbáltak megállítani.

Romániában a külföldi fakitermelőcégek sorra kapják az engedélyeket és viszik el hazánkból az értékes alapanyagot, anélkül hogy a kitermelt területeket valaki is újratelepítené. A gyors haszon reményében rohamosan csökken az erdőterületek mérete. A jövőben a fának bizonyosan még nagyobb értéke lesz, mind gazdasági, mind pedig egészségügyi szempontból. Tehát érdemes erdősíteni és fát ültetni még ma, mert ennek a munkának a gyümölcse hosszú távon érik be.

A mezőgazdasági minisztérium 2020-ra meghirdette az első erdősítést és úgynevezett védelmi erdősávok létesítését támogató pályázatot, 8.1-es számú intézkedést, melyet a mezőgazdasági kifizetési ügynökség (APIA) megyei hivatalához kellett benyújtani. A pályázati dokumentumok kiegészítése június 30-ig volt lehetséges büntetés nélkül, de csak abban az esetben, ha a kedvezményezett június 15-ig jelentkezett a programra. A pályázat útján legalább egy hektár erdőt, illetve fél hektár védősávot kell telepíteni. A támogatási keretösszeg 15 millió euró.

A támogatást igénylőnek a kifizetési ügynökség szakembereinek segítségével azonosítania kell azokat a területeket, parcellákat, amelyeket erdősíteni szeretne; ki kell dolgoznia a műszaki tervet erdészeti szakember vagy cég segítségével (ennek költségei az első részlet kifizetésekor visszaigényelhetők), meg kell szereznie az erdészeti hatóság beleegyezését is.

A támogatást két típusú, fix összegű prémium formájában fizetik: az első az erdő telepítésének és a terület bekerítésének költségeire jár, a másik kifizetés a fenntartás és ápolási munkálatok költségeit fedezi hat éven keresztül. Ezen kívül, mivel a mezőgazdasági terület erdősítése agrárjövedelem-kiesést okoz, a pályázó 12 éven át kaphat évenkénti támogatást.

A támogatás értéke annak függvényében is változik, hogy a beerdősítésre váró terület sík-, domb- vagy hegyvidéken található. A pályázatokat az APIA szakemberei pontozásos rendszer alapján bírálják el, ennek leírása megtalálható a pályázat eligazító füzetében.

Ugyancsak júniusig lehetett pályázni a 15.1-es számú, az erdők környezetvédelmével kapcsolatos intézkedésre, amelynek keretében összesen 42 millió euró hívható le.

Romániában még vannak erdőink amelyekre büszkék lehetünk, becsüljük meg, óvjuk és gyarapítsuk ezt az értéket, hogy a jövő generációinak is része lehessen az erdők nyújtotta tiszta levegőben és a környezet szépségeiben!

Antal József, falugazdász