×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírlevél

Hírlevél 2021. március 15.

2021.03.15 - 21:27

Támogatások

  • Ezen a héten folyósítja a Mező­gazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a termeléshez kötött uniós állat­tenyész­tési támogatások (SCZ) utolsó részleteit. Összesen 1 100 000 eurót kell folyósítson az ügynökség a hazai állattartóknak. Az SCZ-támogatások keret­összege összesen 168 213 352 euró. Ebből Szatmár megyében 5 173 637 eurót, Szilágy megyében 5 317 984 eurót, Bihar megyében 6 478 718 eurót fizettek ki. Megye­szinten a legnagyobb összegű támogatás, több mint 10 millió euró Kolozs megyébe ment, a legkevesebb pedig a fővárosba, 27 853 euró. 160,33 euró járt egy bivalyon után, 185,01 euró hús­marhánként, 379,53 euró fejős tehenenként, a juh- és kecske­tenyésztők pedig állatonként 17,98 eurót kaptak. Részletek

  • Jóváhagyta a kormány a IMM Invest – Agro IMM Invest program keretében a mező­gazdasági termelők támogatá­sának alprogramját. Új formájában a program tartalmazza a mező­gazdasági termelőknek szánt Agro Invest programot is, amely egymilliárd lejes kerettel rendelkezik. A program a kis- és közép­vállalko­zások megsegítését célzó programhoz hasonlóan fog működni. Ezt azt jelenti, hogy állami garanciákat nyújt a programban részt vevő valamennyi kedvez­ményezett számára, akik a folyamatban lévő munkájuk szükség­leteinek fedezésére vagy beruhá­zásokra kérnek támogatást. A mező­gazdaságban, a halászatban, az akva­kultúrában valamint az élelmi­szeriparban tevékenykedő kis- és közép­vállalkozások, valamint a közepes piaci tőkével rendelkező kis vállalkozások programja egy vissza nem térítendő elemet is tartalmaz. Ez a garantált teljes összeg 10 százalékáig terjed. A halászati és akvakultúra-ágazatban működő vállalkozások esetében a felső határ 120 000 euró, a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások esetében 100 000 euró, az élelmiszer-ipari vállalkozások esetében pedig 800 000 euró. Részletek

  • Megjelent a Hivatalos Közlönyben a 294/2020-as számú mezőgazdasági miniszteri rendelet, amelynek értelmében az állat­tartóknak nem kell adót fizetniük az állataik takarmá­nyozására szánt növény­fajtákkal bevetett mező­gazdasági föld­területre. A miniszeri rendelet kitér az adómentes hektárok meghatáro­zásának a módjára is. Ez a szarvas­marha és bivalyfajok esetében 1,06 hektár állatonként, a juhok esetében állatonként 0,14 hektár, míg a kecskék esetében 0,10 hektár. A támogatás igényelhető hízó­sertések és szárnyasok esetében is. Az adótörvénykönyv értelmében egyébként minimális számú állat esetében a gazdálkodók adó­mentes­séget élveznek. Ez azt jelenti, hogy nem kell adót fizetni max. 2 tehén és bivaly után, ahogy 50 juh, 25 kecske, 6 hízósertés, 75 méhcsalád és 100 darab baromfi után sem. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

  • Az Agrárgazdasági és Vidék­fejlesztési Kutató­intézet jelentése szerint növekedőben van a hazai gazdák által használt mező­gazdasági gépek száma. 2015-höz képest 2019-ben 11 százalékkal nőtt a traktorok száma. Ez abszolút számokban azt jelenti, hogy míg 2015-ben 199 200 traktort számláltak, addig 2019-ben 221 600-at. Az ICEADR által készített elemzés szerint a mező­gazdasági géppark gyarapodása összefüggésben van az Országos Vidék­fejlesztési Terv keretében meghir­detett pályázatokkal.  Ezt az is mutatja, hogy a 2015 és 2019 közötti időszakban konstans növekedést mutatott a traktorok száma. A két évvel ezelőtti adatok szerint a hazai gazdasá­gokban 163 500 eke, 74 200 mechanikus vetőgép és 28 500 kultivátor volt. Utóbbiak száma csökkenő tendenciát mutat, 2015-ben 77 500 vetőgépet és 30 300 kultivátort tartottak nyilván. Részletek

  • A pénzügyi rendszer stabilitását elősegíteni hivatott bizottság (CNSM) azt javasolja a kormánynak, dolgozzon ki egy stratégiát a mező­gazdaság fejlesztésére, melynek megoldást kellene kínálnia többek között a hiányos infrastruktúra, pl. az öntöző­rendszerek fejlesztésére és a mező­gazdaságban dolgozók magasabb szintű szakkép­zésének a biztosítására. A stratégiának fontos eleme kellene legyen a mezőgazdasági termékek magasabb szintű belföldi feldol­gozása az élelmiszer­ipari kapacitás növelése révén. Ennek a munka­erő­igénye nagyrészt fedezhető lenne azon romániai mezőgazdasági idénymunkások révén, akik az elmúlt években nyugati országokban dolgoztak. Olaszország mező­gazdasági termelé­sének 25 százalékát 370 ezer idénymunkás állítja elő, ezeknek közel harmada romániai. A másik megoldást az automa­tizálás és a robotika nagyobb léptékű alkalmazása jelenthetné. A CNSM elemzése szerint jelenleg a hazai az élelmiszer­ipari cégek csupán 1 százaléka használ ipari robotokat, miközben ez az arány Hollan­diában 22, Svéd­országban pedig 31 százalék. Részletek

  • Az Európai Unióban a hazai a legelmara­dottabb mező­gazdaság. A foglal­kozta­tottak 21,8 százaléka dolgozik a mező­gazdaságban, azonban az ágazat csak 4,1 százalékát adja a bruttó hazai terméknek. Elemzők arra mutatnak rá, hogy a hazai agrárium egy sor strukturális problémával küszködik, ami miatt még Bulgária is megelőzi, nemcsak a fejlett nyugati országok. Romániában nagyon alacsony a mező­gazdasági termelés hatékony­sága, aminek egyik fő oka az, hogy a gazdaságok zöme megélhetési gazdaság, amely főleg a tulajdonos és annak családjának közvetlen szükség­leteit hivatott fedezni. A farmok átlagos kiterjedése az Európai Unióban Romániában a legkisebb, csupán 3,7 hektár. A hazai gazdaságok 86 százaléka a saját terme­lésének több mint 50 százalékát fogyasztja el. Ez messze a legmagasabb arány az EU-ban. Az ágazat elöregedése nagyon előre­haladott, a gazdák hozzávetőleg 45 százaléka betöltötte a 65-ik életévét. A miénknél rosszabb helyzetben csak Portugália van, míg Magyar­országon kevéssel haladja meg a 30, Szlovákiában pedig a 20 százalékot a 65 évnél idősebb gazdálkodók aránya. Részletek

  • Bár Románia az Európai Unió egyik vezető napraforgó termesztője és exportőre, a tavalyi súlyos szárazság miatt idén importra szorul. Egy 35 ezer tonnás szállítmány, romániai úticéllal, a hétvégén indul el az argentínai Necochea kikötőjéből. A dél-amerikai ország exportügynök­ségének nyilván­tartásában összesen 95 ezer tonna, romániai cégek által lekötött napraforgó szerepel. 2019-ben Románia az EU legnagyobb napraforgó termesztője volt, úgy a termés mennyisége, mint a bevetett terület nagysága alapján. Tavaly kisebb területen vetettek napraforgót a gazdák, s az időjárás is roppant kedvezőtlen volt, ezért a termés mennyisége közel 30 százalékkal esett vissza, 3,4 millió tonnáról 2,24 millió tonnára. A kivitel még nagyobb mértékben, 37 százalékkal csökkent. Részletek

  • A romániai mező­gazdaságban van potenciál és biztos megélhetés – erre mutat rá a Szatmár Vidék­fejlesztéséért Egyesület és a Hans Lindner Alapítvány által közösen elindított NEXT Farmer program, hangsúlyozva, hogy a romániai mező­gazda­ságában a legnagyobb gond az utánpótlás kérdése, fiatalok már kevésbé érdeklődnek a gazdálkodás iránt, sokan búcsút mondanak a szülő­földjüknek. Az alapötlet a Szatmári Termék projekt kapcsán született meg: a több mint hatvan termelőre duzzadt elit körben szép számban vannak mező­gazdászok, akik számára folyama­tosan fejtörést okoz, hogy ki gondozza tovább a birtokot, ha ők valamilyen okból feladják a gazdálkodást. A fiatalokra nem igazán lehet számítani, mert tudásuk is hiányos, de perspektívát sem látnak ebben. Hozzáértő munkásokat, vagy akár egy farmvezetőt alkalmazni pedig gyakorlatilag lehetetlen. A Next Farmer programban fontos cél az információ-szolgáltatás elsősorban a nyolcadikos diákoknak és azok szüleinek, hogy a tanulók a jövőben mező­gazdasági, illetve élelmiszer­ipari oktatási intézményt válasszanak, amikor tovább­tanulásról döntenek. Részletek

  • Kína idén több búzát foglalt le, mint bármelyik más ország, beleértve a legnagyobb fogyasztót, a Fülöp-szigeteket. Az Egyesült Államok Mező­gazdasági Minisz­tériuma 245 millió „bushelre”, vagyis körülbelül 6,6 millió tonnára emelte a búzára vonatkozó export­kilátásokat, ami 1994 óta a legmagasabb. Csak az elmúlt kilenc hónapban összesen 2,9 millió tonna búzát vásároltak a kínaiak, ennek a nagy része, majdnem 1 millió tonna pedig fehér búza volt. Az amerikai búza vásárlása 2020 novemberében kezdett el felpörögni, miután 2018-2019-ben majdnem teljesen leállt a keres­kedelmi feszültségnek köszönhetően. A Kína és Ausztrália között fennálló kereskedelmi feszültség pedig csak tovább növeli az amerikai búza népszerű­ségét. Amíg Kínában olcsóbb a búza, mint a kukorica, addig az USA-ban a megemel­kedett kereslet miatt felfutó árak igazán kedvező hangulatot teremtenek a termelők körében. Részletek
Cookie