Támogatások
 

• A képviselő­ház és a szenátus illetékes bizottságai pozitívan vélemé­nyezték csütör­tökön a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium 2021-es költség­vetési keret­összegét. A mező­gazdasági miniszté­riumnak szánt idei összeg 26 milliárd lej (ez 9,4%-kal nagyobb, mint tavaly), és 30,305 millió lej kötele­zettség­vállalási hitel (58,96%). Adrian Oros mező­gazdasági miniszter azt nyilatkozta, hogy 674 millió lejt a személyzeti kiadásokra fordítanak a költség­vetésből, 103 millió lejt a szolgál­tatá­sokra, 1 milliárd 249 millió lejt a csekély összegű (de minimis) támogatások és más állami programok finan­szíro­zására. 350 millió lejt a már elkezdett beruhá­zások folytatására (például öntöző­rendszerek kiépítésére) fordítanak. A mező­gazdasági összeírásra 207 millió lejt fordít a szaktárca. Az országos mező­gazdasági összeírás célja az Európai Statisztikai Rendszerrel összhangban aktualizálni a statisztikai adatokat a hazai és az európai mező­gazdasági politikák megala­pozása és végre­hajtása érdekében. A sta­tisztikai adatok szükségesek ahhoz, hogy Románia részt vehessen a közös agrár­politikában. A szak­bizottság elvetette azt a módosító indítványt, amely az aszály­károk fedezésére irányzott volna elő költség­vetési tételt. Az in­doklás szerint ehhez a kormány sürgősségi rendeletet kell elfogadjon. A par­lament két házának plénuma a tervek szerint hétfőn vitatja meg a költség­vetés­tervezetet, a vég­szavazásra a kedden kerül sor. Részletek

• ---

  Március 1-jétől fogadják a Mező­gazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) fiókjainál az egységes agrár­támogatási kérel­meket. A do­ku­mentumok benyújtási határ­ideje május 15-e, ezt követően napi egy százalékos büntetést számolnak fel. A tá­mogatást igénylő gazdák az IPA-ONLINE számítógépes alkalmazás révén aktuali­zálhatják a mező­gazdasági adataikat (parcella, állatállomány létszáma stb.). A gazdáknak ellen­őrizniük kell a polgár­mesteri hivata­lokban, hogy a területeik szerepelnek-e a gazdasági nyilván­tartásban, és engedé­lyezniük kell, hogy a hivatal átküldje az erre vonatozó igazolást az APIA-hoz. A doku­mentu­mokban foglaltakért a gazda és esetenként az igazolásokat kibocsátó intéz­mények felelnek. Az állat­tenyésztőknek aktuali­zálniuk kell az állomány számát az országos jegyzékben, az egyesület regiszterében, és ezt közölni kell az APIA-val az állat­tenyész­tőknek készült online nyilat­kozatban, az IPA-ONLINE rendszeren keresztül. Az APIA-alkal­mazottak felveszik a kapcsolatot a gazdákkal, hogy elektronikus formá­tumban írják alá a nyilat­kozatot és a kérvényt. Az alá­írás előtt a gazdának kötelezően ellen­őriznie kell a dokumen­tációt, valamint a bevitt adatok helyességét. A támogatási kérvény kitöl­tésében, eljut­tatá­sában a kifizetési ügynökség alkalma­zottain kívül segítenek a partiumi falu­gazdászok is. Részletek

• ---

  Március 1-je és május 17-e között fogadják az erdő-környezet­védelmi kötele­zettség­vállalá­sokra vonatkozó 15, illetve 15.1-e-es alintézkedés negyedik kiírásának a pályá­zatait, amelyeket az Országos Vidék­fejlesztési Program keretében finanszí­roznak. Az intézkedés keretében lehívható összeg 22 318 866 euró. Pályázni lehet mező­gazdasági és nem mező­gazdasági területek erdősítése, erdősávok létre­hozására, kiegészítő kifize­tésekre az önkéntes módon agrár­környezeti kötele­zettség­vállalást eszközlő gazdák számára, azok számára, akik önkéntesen vállalják az ökológiai termelési gyakorlatok és módszerek alkalmazását és fenn­tartását valamint a gazdál­kodást természeti vagy egyéb szem­pontból kedvezőtlen adottságú területeken. A pályázati kiírás részleteiről itt, az erdősítés fontos­ságáról itt olvashat.
   

Sajtószemle
 

• Visszavonja Adrian Oros mező­gazdasági miniszter azt a rendeletet, amellyel a háztáji sertések számát akarta szabályozni a szaktárca. Egy televíziós műsorban azt mondta, a sokat vitatott rendelet csak egy terv, amelynek előírásait nem kívánja alkalmazni a minisztérium. Rámu­tatott, nem a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium feladata a bio­biztonsági szabályok betar­tatása, hanem az Országos Állat­egészség­ügyi és Élelmi­szer­biztonsági Hiva­talnak valamint a belügy­minisztéri­umnak, ahogy a fekete­gazdaság vissza­szorítása sem az általa vezetett szaktárca, hanem az Adó- és Pénzügyi Hivatal dolga. Az afrikai sertés­pestis vírusát hordozó vaddisznók helyzetének a kezelése pedig a környezet­védelmi minisztérium hatás­körébe tartozik. A sertéspestis tetemes károkat okozott. 740 000 sertést kellett leölniük a hatósá­goknak, a gazdáknak és sertés­farmoknak nyújtott támogatás elérte a 6 millió lejt. A keres­kedelmi deficit ebben a szektorban pedig 621 millió euró – Romániában 3,6 millió sertés hízlalására van lehetőség, de csupán 982 701 állatot nevelnek, számos farmot ugyanis kénytelenek voltak bezárni, az ország pedig csak 25 százalékát állítja elő a lakosság által elfogyasztott disznó­húsnak.
  Részletek

• ---

  Az Európai Bizottság a növény­védő-szer hatóanyagok felül­vizsgálati programja során a mankoceb hatóanyag megújí­tásának elutasí­tásáról döntött. Ennek értelmében 2021. július 4-ig az Európai Unió minden tagálla­mában vissza­vonják az egyik legnagyobb mennyi­ségben felhasznált gombaölő szer hatóanyag, a mankoceb összes készítményét. A bi­­zottság a készít­mények forgalma­zására és felhaszná­lására adható türelmi idő lejáratát 2022. január 4. napjában állapította meg. A mankoceb a ditiokar­bamát-származékok közé tartozik, amely 1934 óta ismert vegyület­csoport. A liszt­harmatok kivételével számos gombás betegség, mint például a perono­szpórák, varasodások és egyéb folt­betegségek ellen széles körben használható. Az EFSA 2019-ben megerő­sítette, hogy a mankoceb hatóanyag az emberi egészségre káros hatású lehet,  emiatt  kezde­ményezte a hatóanyag 1B kategóriába (reprodukciót károsító anyag) történő besorolását. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) által a mankoceb 2020. márciusában reprotoxikus 1B és karcinogén Cat.2. osztályozást kapott. Az Európai Bizottság ezek után javaslatot tett a mankoceb hatóanyag vissza­vonására, amelyet a tagállamok elfogadtak. Részletek

• ---

  A bio­gazdálkodásba bevont termőföld nagysága 1,6 százalékkal, 1,1 millió hektárral nőtt 2019-ben az előző évhez képest, és tovább bővült az ökológiai kiskeres­kedelem is a vizsgált 187 országban – derül ki az Ökológiai Mező­gazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM) és a Bio­gazdál­kodási Kutató Intézet által 2021 február­jában közzétett statisztikai évkönyvből. A kiadvány szerint 2019 végén összesen 72,3 millió hektáron folytattak ellenőrzött biogazdál­kodást. Az ökológiai gazdál­kodással megművelt földek aránya az összes mező­gazdasági területhez képest még így is alig éri el az 1,5 százalékot. Ám ez csak a nagy átlag, számos országban jóval magasabb az arány. Teljes mező­gazdasági területének 41 százalékán folytat ellenőrzött ökológiai gazdálkodást Liechten­stein, 26,1 százalékán Ausztria és 24,9 százalékán Sao Tomé és Príncipe. Az ökológiai gazdál­kodás mind­össze 2,9 százalékát tesz ki a teljes mező­gazda­ságnak Romániában. A bio­élelmi­szerek globális piaca 2019-ben elérte a 106 milliárd eurót. Az Egyesült Államok 44,7 milliárd euróval a vezető, ezt követi 12 milliárd eurós értékkel Német­ország és 11,3 milliárd euróval Francia­ország. Részletek

• ---

  Románia a második helyen áll Spanyol­ország után a méh­családok számát tekintve az Európai Unió tagorszá­gaiban – közölte a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Kutató­intézet. A közzétett adatok szerint 2019-ben 25 269 tonnát tett ki a hazai méz­termelés. Az észak-keleti régióban 3691 tonna mézet termeltek. Az országban tevékeny­kedő mintegy 40 ezer méhész kaptáraiban 2 millió méhcsalád van. A sta­tisz­tikák azt mutatják, hogy elmúlt években lendü­letesen fejlődött az ágazat, az Országos Méhészeti Program révén a méhészek jó minőségű alap­anyagokat, kaptá­rakat, eszközöket vásárol­hattak, ami hozzájárul a verseny­képességük növekedé­séhez a belföldi és a külföldi piacon egyaránt. A méhészek azonban arra panasz­kodnak, hogy az elmúlt években 50 százalékkal csökkent a méz felvásárlási ára, a bizonytalan minőségű, gyakran hamisított, keletről behozott olcsó méz ára lenyomja a helyi termék árát is. A méhé­szek arra kénysze­rülnek, hogy közvetlen környeze­tükben, önerőből oldják meg az értéke­sítést, ám a helyi piac gyorsan telítődik. A romá­niai méz­fogyasztás az elmúlt 2-3 évben 15 százalékkal növekedett, elérte az évi 550 grammot lakosonként, ám ezzel Románia még mindig az utolsó helyen áll Európában. Részletek

• ---

  A Szatmári Termék nevű projekt nemcsak a helyi termelőket és azok termékeit népszerűsíti: célja erősíteni a lokál­patriotizmust, ezáltal hozzá­járulva Szatmár megye gazdasági életének fejlődéséhez – jelentette ki Kovács Beáta program­vezető. A megye­székhelyen megren­dezett szatmári termékek vására, illetve az online értékesítési felület népszerű a lakosság körében, és a résztvevők elmondása szerint nagy segítséget jelent a helyi termelők számára is. A kezde­ményezők a jövőben is rendsze­resen meg kívánják szervezni a nagy sikernek örvendő szatmári termékek vásárát. Emellett bor­bemutatók révén a Szatmári Termék védjegyes borokat, borá­szatokat szeretnék támogatni. Több különálló est szerve­zését fontol­gatják, külön napot szánva minden termelőnek, a járvány­ügyi korlátozások miatt aktuálisan megen­gedett maximális számú személy részvé­telével. A Szatmári Termék projekt 2019-ben indult be a Szatmár Vidék­fejlesztéséért Egyesületnek köszönhetően, az ötletgazda Magyar Lóránd parlamenti képviselő volt. A finan­szírozást részben önerőből, részben támoga­tásból oldják meg, a védjegy levédését például a Bethlen Gábor Alap­kezelő Zrt. támogatta. Részletek

• ---

  Érdekes útmutató jelent meg az agrarheute.com portálon a közösségi médiában aktív gazdál­kodóknak arról, hogy mire ügyeljenek, és mi az, amit feltétlenül kerüljenek el, ha olyan fotót készítenek, amit meg szeretnének osztani. A német szaklap szerzője egy sor hasznos dolgot összefoglalt a fény­viszonyoktól kezdve a perspek­tíván át az utómunkákig, illetve kitért az olyan, nem fotó­technikai részletekre is, amelyeket figyelembe véve kelle­metlen magyaráz­kodásoktól kímélhetjük meg magunkat. A leg­fontosabb, hogy minden egyes fotó, még a telefonos pillanat­felvételek esetén is kétszer gondoljuk át, hogy valóban azt üzenik-e, amit szeretnénk. Főleg az állatokat ábrázoló fotóknál ajánlott egy kicsit több fáradságot szánni az elő­készü­letekre: legyenek az állatok tiszták, a háttér pedig esztétikus, és oldjuk meg, az állatok érdeklődő kifejezéssel szere­peljenek a képen, hegyezzék a fülüket stb. Ha embereket fotózunk valamilyen munka­végzés közben, akkor arra kell nagyon figyelni, hogy senki ne szerepeljen előnytelen vagy félre­érthető helyzetben, illetve arckifeje­zéssel. Jobb, ha egy egész fotó­sorozatot készítünk, és utólag kiválasztjuk, amin mindenki vállal­hatóan néz ki. Részletek