- Sikeresnek és eredményesnek ítélte meg a partiumi falugazdászok munkáját Magyarország Agrárminisztériuma, így folytatódik a program – jelentette be Magyar Lóránd. A Partiumi Falugazdász Program koordinátora több kollégája részvételével Dr. Torda Mártával, a magyar Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának főosztályvezetőjével, Mészáros Balázs vezető-kormányfőtanácsossal és Merkatz László szakmai támogatóval tartott munkamegbeszélést. Ezen a találkozón közölték a magyarországi küldöttek a hírt. „A találkozón szó esett a következő év új kihívásairól is, tehát munkából most sem lesz hiány!” – írja Facebook-bejegyzésében a parlamenti képviselő, az alsóház mezőgazdasági szakbizottságának az alelnöke. A partiumi falugazdászok 2018-ban kezdték el a munkát, három szakemberrel, Szatmár megyében – a helyi hálózatokat a Partium esetében a közös történelmi múltra, a többnyire azonos természeti adottságokra és közös problémákra alapozva összevonták, így jött létre a Partiumi Falugazdász Hálózat. Ennek keretében Bihar megyében hét, Szatmár megyében hat, Szilágy megyében három, Máramaros megyében pedig egy falugazdász tevékenykedik. Részletek
-
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) számításai szerint a májusi árindex 127,1 pont lett, 4,8 százalékkal (5,8 ponttal) magasabb az áprilisinál és 36,1 ponttal (39,7 százalékkal) magasabb az egy évvel korábbinál. Májusban a mutató már a 12. egymást követő hónapban emelkedett és 2010 októbere óta a legnagyobb mértékben nőtt havi összevetésben. A szemestermények árindexe áprilishoz képest 6 százalékkal (7,6 ponttal) 133,1 pontra, 2013 januárja óta a legmagasabb szintre ugrott. Az index tavaly májushoz viszonyítva 36,6 százalékkal (35,7 ponttal) emelkedett. A terménycsoporton belül a kukorica drágult a legjelentősebben, árindexe 8,8 százalékkal (12,9 ponttal) 75,6 pontra, 2013 januárja óta a legmagasabb szintre nőtt havi összevetésben. Tavaly májussal összevetve a kukorica árindexe 89,3 százalékkal emelkedett. A tejtermékek árindexe egy éve nő, áprilishoz képest 1,2 százalékkal (1,7 ponttal) 120,8 pontra erősödött, éves összevetésben 28 százalékkal emelkedett a mutató. Májusban különösen a tejpor drágult, elsősorban a kínai import jelentős bővülésére. A hústermékek árindexe 2,2 százalékkal (2,3 ponttal) 105 pontra nőtt, nyolcadik hónapja jegyeztek fel emelkedést májusban. Részletek
-
Az Európai Unió közös agrárpolitikájáról folyó tárgyalásokon meg kell védeni a tavaly kialakított tanácsi álláspont több, magyar szempontból fontos elemét, így például a kisgazdaságok vetésforgóra és nem termő területekre vonatkozó követelmények alóli mentesítését, az öntözési szabályokra vonatkozó rugalmasságot vagy a termeléshez kötött támogatásokat – mondta Nagy István magyarországi agrárminiszter a Világgazdaságnak. „A legnehezebb feladat egyértelműen az, hogy megtaláljuk, hol húzódik az a kompromisszum, amely egyensúlyt teremt a környezeti, gazdasági és szociális értelemben vett fenntarthatósági célkitűzések között” – fogalmazott a tárcavezető. Kiemelte, a vidékfejlesztésben prioritás, hogy az öntözési beruházások támogathatóságára vonatkozó szabályok rugalmasabbá váljanak, továbbra is adható legyen a kisüzemek átalánytámogatása, valamint a termelői együttműködések, termelői csoportok esetében ne csak az új együttműködések támogatására legyen lehetőség, hanem a már jól működő meglévőkére is. A miniszter úgy vélte, hogy a környezet- és klímavédelmi ambíciók túlzott vagy túlságosan nagy léptékű emelése versenyképességi áldozattal járna a világpiaci versenyben, ami végül az uniós mezőgazdasági termelés visszaesését okozhatná. Részletek
-
Július 31-ig tart a mezőgazdasági összeírás adatgyűjtési időszaka – erre legutóbb tíz évvel ezelőtt került sor, ezért bír különös fontossággal. Az összeírást az Országos Statisztikai Intézet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium és a belügyminisztérium közösen szervezi és bonyolítja le. Az adatfelvétellel megbízott személyek felkeresik a farmokat, gazdaságokat – legyen szó jogi vagy természetes státussal bírókról –, ahol elektronikusan rögzítik a mezőgazdasági egységek adatait. A terület beazonosítására szolgáló adatokat, a földeken megtermesztett növénykultúrákat, a mezőgazdasági gépparkot és a háziállatállományt is lajstromba veszik, de arról is kérnek adatokat, hogy az adott gazdaságban hányan dolgoznak, milyen termékeket állítanak elő, és hogy megélhetési gazdálkodást folytatnak vagy csak kedvtelésből, saját felhasználásra termelnek. Az adatokat egységesen veszik fel, függetlenül attól, hogy a gazdaságnak hány közigazgatási egységben van mezőgazdasági érdekeltsége. A tízévenkénti általános mezőgazdasági összeírás tavaly lett volna esedékes, a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások okán azonban idénre halasztották. Részletek
-
Országszerte 184 afrikaisertéspestis-gócot tartanak nyilván jelenleg, ami 93 654 állatot érint – közölte az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság. Az elmúlt héten 21 új sertéspestisgócot azonosítottak: Bihar megyében hármat, Szatmár megyében kettőt, Szilágy megyében egyet, Máramaros megyében pedig hatot. Ugyanakkor 137 gócot sikerült felszámolni, ezek közül kilencet Bihar, tizenegyet pedig Szilágy megyében. A kórt eddig összesen 5733 vaddisznónál is kimutatták 41 megyében. Az ANSVSA felhívja a figyelmet, hogy a sertéspestissel való fertőzés gyanúját azonnal jelenteni kell, az állatokat pedig meg kell semmisíteni. Részletek
-
A szlovák állatvédők a ketreces baromfitartás teljes betiltását követelik. Szerintük hamarosan a ketrec nélküli tartás lesz a domináns az egész Európai Unióban, és Szlovákia nem maradhat le a korszerűsítési folyamatban. Az állatvédők nemrég online petíciót indítottak a ketreces állattartás ellen. A tojástermelők ugyanakkor azt mondják, az állattartás szabályozásának szigorítása következtében igencsak felmegy a tojás fogyasztói ára. Annak ellenére, hogy az Európai Unió állatvédelmi szabályozása megszigorította a tojótyúktartás feltételeit, Szlovákiában a tojótyúkok 83 százalékát továbbra is ketrecben tartják, amivel az uniós mezőny sereghajtói közé tartozik az ország. Az állatvédő szervezetek azt hangoztatják, hogy ilyen kis területen embertelen szenvedésnek vannak kitéve az állatok, képtelenek a természetes viselkedési formáik gyakorlása. Az alternatív tartási technológiákban a tyúkokat nem zárják ketrecbe, különböző mértékben, de szabadabban mozoghatnak. Szabadtartásban a tojók a szabad levegőn mozoghatnak, az ökológiai állattartási technológiákban pedig emellett a legszigorúbb szabályokhoz kell igazodniuk a tenyésztőknek. Részletek
-
Még három nap maradt, amíg jelentkezhetnek a gazdák az első alkalommal megszervezett, erdélyi ÁKOVITA Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenyre. A versenyt a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete szervezi, partnerségben a Partiumi Falugazdász Hálózattal, valamint több szakmai szervezettel és céggel. A verseny elsődleges célja a kulturált párlat- és pálinkafogyasztás népszerűsítése Erdélyben, különös figyelemmel az évszázados hagyományokra és a jelenkor minőségi követelményeire. A versenyen csak azokat a párlatokat és pálinkákat fogadják el mintának, amelyek megfelelnek a szükséges előírásoknak. A Partiumi Falugazdász Hálózat összegyűjti a Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyei mintákat. Bővebb információkért, valamint a minták átvételéért Szatmár megyében Fodor Istvánt (0728-331 953), Bihar megyében Antal Józsefet (0762-386 609), Szilágy megyében Sütő Attilát (0735-500 322), Máramaros megyében pedig Tarr Bálintot (0746-933 256) kereshetik. A rendezvény nevezési határideje 2021. június 11., déli 12 óra, a nevezett minták érzékszervi minősítése pedig 2021. június 18-a és 19-e között zajlik majd. Részletek
|
|
