×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírek

Hírlevél 2021. január 18.

2021.01.18 - 10:59

Támogatások

  • Adrian Oros mező­gazdasági miniszter tájékoztatása szerint a szaktárca idén három de minimis, azaz csekély összegű támogatási programot fog indítani. Ezek között nincs ott az előző években nagy sikernek örvendő para­dicsom­program, amelynek finan­szíro­zására állítása szerint nincs pénze a minisz­tériumnak. Az AgroTV-nek adott interjúban Adrian Oros arról beszélt, hogy idén is pályáz­hatnak a hektá­ron­kénti 3000 eurós de minimis támogatásra a fok­hagyma­termesztők. A ter­vek szerint de minimis támogatás jár a báznai és a mangalica fajtájú sertések neve­lé­séhez, kocánként 1200 euró. Részesül­hetnek a támogatási formából a méhészek is, akik az egyes méh­családok után tavaly 25 lejt kaptak. A szak­tárcának azonban előbb ki kell dolgoznia a vonatkozó kormány­határozatokat, meg kell állapítani a támogatási intéz­kedések felső határát és a támogat­hatósági feltételeket, és le kell szögezni az új pályázati határidőket. Részletek

  • A Mezőgazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség tájékoz­tatása szerint az egységes terület­alapú támoga­tásra jogosult gazdák 92,64 százaléka megkapta a neki járó pénz­összeget. Ez abszolút számokban 760 465 gazdát és 2 090 000 000 eurót jelent. Az APIA közleménye szerint hamarosan lezárják a kifize­téseket és minden gazdával szemben kiegyenlítik a tartozásokat. Az APIA ugyanakkor arról tájékoz­tatott, hogy 2021. január 13-ig az állat­tenyésztési ágazat kapcsolt támoga­tásának kifizetésére engedé­lyezett teljes összeg 153 020 000 millió eurót tesz ki. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

  • A gazdák számára egyre nehezebb megvédeni a növényeket a kóroko­zóktól és beteg­ségektől, mivel jelentősen csökkent az európai piacon elérhető vegyszerek száma – figyel­meztet a Romániai Növény­védelmi Ipari Egyesület. Az AIPROM szerint a kórokozók ellen a vegyszerek a leg­hatáso­sabbak. A pesz­ticidek haszná­latának vissza­esése miatt a mező­gazdasági termelők nem képesek eredmé­nyesen meg­küzdeni a fő kóroko­zókkal, ami a másodlagos mikróbák tovább­fejlő­déséhez vezet. A nö­vény­védelmi egyesület szerint a hosszú távon vissza­fogott peszticid­használat növeli a kórokozók vegy­szerekkel szembeni ellen­állását, így a terme­lőknek nem marad olyan eszközük, amivel legyőz­hetnék őket. A nö­vény­védelmi egyesület elemzést készít a jelenleg kapható növényvédő szerekről, valamint felbecsüli az emiatt bekövet­kezett termelési veszte­ségeket. Az ered­mé­nyeiket eljuttatják a mező­gazdasági minisz­téri­umhoz és a termelői szövet­ségekhez. Részletek

  • Az EU Zöld Megál­lapodás az unió gazda­ságának minden ágazatát érinti, beleértve az állatok takar­mányo­zását is. Hivata­losan „új növekedési straté­giának nevezik, amely az uniót modern, erőforrás-hatékony és verseny­képes gazda­sággá alakítja át, ahol 2050-re nincs nettó üveg­ház­hatású gáz­ki­bocsátás, a gazdasági növekedés elválik az erőforrás-felhasz­nálástól, és senki és egyetlen régió sem marad le.” Az európai takarmány- és premixipari szereplőket tömörítő szervezet uniós szintű „One Nutrition” programot sürget, amely integrálja a növényi, állati és emberi táplál­kozással kapcso­latos leg­modernebb táplál­kozás­tudo­mányi ered­ményeket annak érdekében, hogy ösztö­nözze a fenn­tartha­tósági mutatók és a táp­anyagok haté­konysága tekin­tetében a teljes élelmi­szer­termelési láncra kiterjedő holisztikus meg­közelítést. A ta­kar­mány­gyártói szövetség azon az állás­ponton van, hogy növelni kell a helyi olajos magvak és a fehérje­növények termelését. Részletek

  • Azonosították a madár­influenza vírusát a román hatóságok – a konstancai kikötőben 13 hattyú holttestét fedezték fel. Az Állat­egészség­ügyi és Élelmi­szer-biztonsági Igaz­gatóság számos intézkedést vezetett be a környéken, miután a vizsgá­latok meg­erősí­tették, hogy a hattyúk közül kettő madár­influenzával fertőzött. Magyar­országon vészesen terjed a madár­influenza, legutóbb Bács-Kiskun megyében igazolta a kór jelenlétét a Nemzeti Élelmi­szerlánc-biztonsági Hivatal. Az érintett kerek­egyházi, nagy létszámú tojó­tyúk­tartó gazda­ságban a tojás­termelés nagy­arányú csökkenése és a lágy héjú tojások számának drasztikus emelkedése miatt merült fel a madár­influenza betegség gyanúja. Részletek

  • Jelentősen csökkent Románia napra­forgó­exportból származó bevétele. Az európai közös­ségen belüli és kívüli országokba küldött olajos magvakból összesen 413 millió eurót kapott 2020 januárja és szeptem­bere között, ami 13,2 százalékos csökkenés az előző esztendő azonos idő­szakához képest. A Me­ző­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium adatai szerint 2020 első három trimesz­terében 1 039 000 tonna napra­forgót exportált Románia, 270 000 tonnával kevesebbet, mint 2019-ben. Tavaly­előtt, 3 560 000 tonnás terméssel, Románia számított az Európai Unió legnagyobb napra­forgó-termesz­tő­jének, 2020-ban ennek a mennyi­ségnek alig felét, 1 840 000 tonnát takarí­tottak be. 2020-ban 1 210 000 hektáron termesz­tettek napra­forgót Romá­niában, 2019-ben pedig 1 280 000 hektáron. De nemcsak a bevetett területek mérete csökkent, míg tavaly 1510 kg/ha volt a termésátlag, addig 2019-ben 2783 kg/ha. Részletek

  • Kevéssel ugyan, de meg­haladta a kétmillió tonnát a 2020-as burgonya­termés Romániában, de 21 százalékkal elmaradt az előző évitől, amikor 2 620 000 millió tonnát takarí­tottak be – derül ki a mező­gazdasági minisztérium által közzétett adatokból. A hek­táron­kénti termés­átlag a 2019-es 15,44 tonnáról 12,56 tonnára csökkent 2020-ban, a krumplival bevetett terület pedig 4394 hektárral csökkent: a 2019-es 170 063 hektárról 165 669 hektárra esett vissza. Tíz évvel ezelőtt közel 4 millió tonna krumpli termett Romániában, akkor azonban közel 250 000 hektáron termesz­tettek burgonyát. A bel­földi krumpli­fogyasztást mintegy 2 millió tonnára becsülik, amelyhez még hozzá­adódik további 500 ezer tonna, vetőmagnak, feldol­gozásra, illetve takar­mánynak szánt burgonya. Részletek

  • Tavaly decemberben 2,46 száza­lékkal nőtt krumpli ára az előző hónaphoz képest, 2019 decem­beréhez mérten azonban 28,49 százalékkal csökkent. Ezzel szemben a 2020-as esztendő utolsó hónapjában a citrusfélék és a déli gyümölcsök ára 4,88 százalékkal lett olcsóbb, mint az előző hónapokban, és 4,18 százalékkal 2019 decem­beréhez képest. Az Országos Statisztikai Hivatal szerint tavaly decemberben az üzem­anyag 1,73 száza­lékkal drágult novem­berhez képest, 2019 utolsó hónapjához mérten azonban 6,81 százalékkal csökkent az ára. Részletek

  • Az Európai Unió égisze alatt működő Európai Élelmi­szer­biztonsági Hatóság (EFSA) véleménye szerint emberi fogyasz­tásra alkalmasak a közön­séges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájából készített élelmi­szerek. Az uniós ügynökség első vizsgálati jelentését a közönséges lisztbogár lárvájából készített élelmiszerek uniós enge­délye­zésére irányuló kérelem alapján készítette. Az állás­foglalás zöld jelzést ad a liszt­bogár­lárva élelmi­szer­ipari felhasz­nálásának, az ügynökség véleménye szerint ugyanis a rovar­lárvából származó készít­mények meg­hatá­rozott tenyésztési és elkészítési feltelek mellett bizton­ságosak, egészségesek és magas fehérje­tartalmúak. A liszt­bogár lárvája egészben vagy por formá­jában emberi fogyasz­tásra alkalmas – közölték. Az EFSA ajánlását követően az Európai Bizottság és az EU tag­állama­inak feladata a lisztbogár lárvájának uniós szintű élelmi­szer­ipari fel­haszná­lására vonatkozó jóvá­hagyás megadása. Részletek

  • A Szatmár Vidék­fejlesz­téséért Egyesület elindítja a helyi termelők közös webáru­házát, a www.szatmari.ro-t. Ez egy olyan online platform készül, amelyen meg­talál­hatóak és meg­vásárol­hatóak az egészséges helyi zöldségek és gyümölcsök, a tradicionális hús­készít­mények, tej­termékek, minőségi borok és a helyi kézműves mester­munkák is. A termékek feltöltése folya­matban van, az 52 véd­jegyes termelő termékeit 14 fő- és 38 alkate­góriába osztályoztuk, elősegítve így a kívánt árucikk mielőbbi meg­találását. Helyi termelőként Ön is csatla­kozhat a Szatmári Termék projekthez! Részletes informá­ciókért keresse felelős kollégánkat a 0787 625 098-as telefon­számon, vagy e-mailben az [email protected] címen. Részletek

  • A Partium Vidék­fejlesztéséért és Mező­gazda­ságáért Egyesület sajtkészítő képzést hirdet az érdeklődők számára. A képzést a gyergyó­szent­miklósi Caritas Vidék­fejlesztés Egyesület munka­társai fogják tartani, akik Svájcban szerezték tudásukat és tapasz­tala­tukat. A cél az, hogy a gazdáknak rövid idő alatt olyan tudás kerüljön a birtokába, amellyel bátran elindul­hatnak a sajt­készítés útján. Részletek

  • Egy új fejlesztésű, hagyo­mányos termesz­tésben és bio­gazdál­kodásban egyaránt alkal­mazható levél-bakté­rium­trágyát mutat be újdon­ságként a partiumigazda.ro portál. A cikk szerint használa­tával csökkent­hető a nitrogén­tartalmú műtrágyák felhaszná­lásának aránya a növény­termesztés során. Az AZOTER-L olyan levél-baktérium­trágya, amit állo­mányban, levél­felületre perme­tezve kell kijuttatni. A speci­álisan erre a célra kifej­lesztett endofita baktérium a levél légző­nyílásain keresztül bejut a növény szövetébe és ott folyama­tosan megköti a levegő nitrogénjét, így serkenti a kultúr­növény növeke­dését. Az AZOTER®-L levél-baktérium­trágya Herbaspirillum endofita nitrogén­kötő bakté­riumok segít­ségével kb. 30-40 kg/ha nitrogén ható­anyagot tud átadni a gazda­növénynek. Az AZOTER®-L felhasz­nálható minden szántó­földi kultúrában a növény felületére állomány­perme­tezéssel a tenyész­időszak során kijuttatva. Részletek
Cookie