×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
H1

Hírlevél 2021. december 30.

2021.12.30 - 16:02
Új távlatok nyílhatnak meg a növénytermesztésben: támogatást kaphatnak a burgonyatermesztők, de lehet, érdemes új növények termesztésébe kezdeni. A sáfrány iránt például nőhet a kereslet, érdemes lehet a most egyre szélesebb körben használható növény termesztésével próbálkozni. A felmérések szerint nő a kereslet a hústermékek iránt is, a szakértők azonban kongatják a vészharangot: az egészséges állatok antibiotikumozását globális szinten kell csökkenteni, mert ha ez nem történik meg, egy újabb járvány kitörése valószínűsíthető, ezúttal egy antibiotikum-rezisztens kórokozóval.

 


CZL_1007_small

Támogatások

  • Országos szinten a területalapú támogatásra jogosult gazdák 92,07 százalékának, azaz több mint 749 ezer főnek utalta a 2021-es esztendőre vonatkozó földalapú támogatásokat a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség – derült ki az APIA összesítőjéből. A kifizetésre engedélyezett gazdák száma terén Partium az ország átlag felett szerepel. Bihar megyéből a területalapú támogatást igénylő 35 ezerből karácsonyig 32.247 gazda számlájára érkezett meg a támogatás teljes összege: számukra az október közepén indult előleg-, majd december elejétől a véglegessel folytatódó kifizetési kampány ideje alatt eddig összesen 24,902 millió eurót folyósított az APIA. Szatmár megyéből a támogatást igénylő 18 ezer gazdálkodóból közel 17 ezer, azaz a kérelmezők 93 százaléka ellenőrizheti bankszámláját. A Szatmár megyei termelők kontójára az ünnepeket megelőzően 16,969 millió eurót utalt az ügynökség. Szilágy megyében 93 százaléknál tart a kifizetés: az idei területalapú támogatást előleg- és maradék összegeit karácsonyig 20.602 gazdának folyósította az APIA, abból a 22.151 főből, akik az ellenőrzések után támogatásra jogosultnak találtak. A szilágysági gazdálkodók számlájára a 2021-es földalapú támogatásból eleddig 13,269 millió euró érkezett. Máramarosban több mint 31 ezer gazda neve szerepel az APIA kifizetési listáján: közöttük 20,268 millió eurót osztott szét december 24-ig az ügynökség. Részletek
  • „De minimis”, azaz csekély összegű támogatási programot indít 2022-ben a hazai burgonyatermesztés fellendítésére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium – jelentette be közösségi oldalán Adrian Alda, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának tagja, de ezzel kapcsolatban egyéb részleteket nem említett. Bejegyzéséből kiderül: a szaktárca jövő évi, 3,7 százalékkal, 24,8 milliárd lejre növekvő költségvetéséből tovább folytatják a gázolajár-támogatási programot, a fiatalok mezőgazdasági foglalkoztatását, valamint a báznai és a mangalica tenyésztését ösztönző programokat is. Állítása szerint 2022-ben 70 százalékkal nagyobb finanszírozási keretet fordítanak az állattenyésztési és a növénytermesztési ágazatok támogatására, de 32 százalékkal többet költenek az üvegházas és a fóliasátras zöldségtermesztők, továbbá 24 százalékkal nagyobb összeget a fokhagyma termesztők támogatására is. Részletek
  • 2022-ben is az ideivel megegyező feltételekkel igényelhetik a hazai büdzséből finanszírozott átmeneti állattenyésztési kiegészítő támogatást (ANT) a romániai juhos gazdák. Az ANT 9-es jogcímén kínált támogatásra továbbra is azok a juhtartók tarthatnak igényt, akik legkevesebb 50 anyajuhval rendelkeznek. Az egyedesített, fülszámmal ellátott állatoknak a támogatást igénylő gazda neve alatt kötelezően szerepelniük kell az állategészségügyi szakhatóság nyilvántartásában, az állatokat pedig a támogatás igényléstől számított száz napon belül – az ellenőrzés időszakának lezárultáig – tilos értékesíteniük. A támogatás ugyanakkor csakis azokra a nőstény egyedekre jár, amelyek a támogatás igénylésének folyó esztendejében március 31-ig betöltötték az egyéves kort. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

  • A Maszol.ro cikke az Országos Statisztikai Intézet október hónapról szóló adatait idézi. Eszerint egy év alatt a zöldségfélék egy év alatt 19,06 százalékkal drágultak. A rekordot a szója tartja több mint 50 százalékos árnövekedéssel, de jelentősen drágult az uborka (35,72 százalék), a burgonya (29,48 százalék), a napraforgó (28,52 százalék) és a káposzta (28,41 százalék) is. Van azonban néhány zöldség, melynek ára az elmúlt egy évet figyelembe véve csökkent. Ilyen a paradicsom (8,33 százalék), a paradicsompaprika (5,28 százalék) és a paprika (1,95 százalék). Részletek
  • Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint szeptem­berben 86 száza­lékkal kevesebb disznót vágtak le, mint augusz­tusban, míg 2020 első őszi hónapjához képest 80 százalékos volt a visszaesés. Ioan Ladoși, a Sertéshús Termelők Romániai Egyesüle­tének az elnöke azt mondta, az elmúlt két hónapban számos farm megszűnt, a disznóhús számára ez a legrosszabb időszak az elmúlt 20 évben. Szerinte a helyzet mindaddig nem fog normali­zálódni, amíg a hatóságok nem számolják fel az afrikai sertés­pestist – az Állat­egészség­ügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság jelenleg 585 fertőző gócot tart nyilván, ahol mintegy 400 000 sertés érintett. Tavaly Románia 11 millió euró értékben importált húst, a behozatal 65 százalékát a disznóhús tette ki, az import értéke négy és félszer haladta meg a kivitelét. Részletek
  • A termőföld átlagára öt év alatt 2 ezer euróról 7 ezer euróra drágult hektáronként, hívja fel a figyelmet a Ziarul Financiar. A szakértők szerint pedig az ár tovább fog nőni: ha a határ nem is a csillagos ég, de könnyen elképzelhető, hogy akár 10 ezer euró is lehet a jövőben a termőföld ára. Ez pedig nem is annyira kirívó: az Eurostat adatai szerint már most közelít a 11 ezer euróhoz Lengyelországban egy hektárnyi termőföld ára - igaz, most ott a legmagasabb az ár. Ezt az összeget pedig helyenként már Romániában is használják. Az országban Bukarest környékén átlagban 11,6 ezer lejes átlagárral kell számolnia annak, aki a főváros környékén (Ilfov megyében) szeretne termőföldet venni. A közeli országokban - Magyarországon, Bulgáriában vagy Szlovákiában - a hektárnyi föld átlagára 4 és 5,3 ezer euró között változik. Részletek
  • A nagyipari állattartásban használt antibiotikumok komoly gondot okozhatnak, akár egy komoly világjárvány kitöréséhez is vezethetnek - írja a Qbit. Szakértők attól tartanak, hogy egy antibiotikum-rezisztens kórokozó jelenik meg, ami ellen nagyon nehéz lesz felvenni a harcot. A legnagyobb gondot a megelőző jelleggel beadott antibiotikumok jelentik, amit gyakorlatilag egészséges állatok kapnak. Ez pedig elég gyakori, a WHO jelentése szerint vannak olyan országok is, amelyekben a felhasznált antibiotikumok 80 százalékát haszonállatok kapják. A helyzetre megoldást jelenthet a tiltás, mely szerint az EU tagországaiban január 28-tól tilos az egészséges állatok antibiotikumozása. A COVID- terjedése rámutatott, hogy bárhol is jelenik meg egy kórokozó, a Föld egész lakossága ki van téve a megfertőződésnek, ezért az antibiotikum használatot globális szinten kell csökkenteni.Részletek
  • Jelentősen nőhet a következő években az érdeklődés a sáfrány iránt, ezért érdemes elgondolkodni ennek termesztésén. Magyarországon már foglalkoznak ezzel, de az igazi sáfránynagyhatalom Irán, ahol a világ termelésének 97 százaléka összpontosul. A növényt a gyógyászatban is hasznosítják, ugyanis a COVID-megbetegedésekkel kapcsolatos, akár halálos kimenetelű immunválasz kialakulásának kockázatát akár 90 százalékkal is csökkentheti a nagy mértékű sáfrányfogyasztás. Részletek
  • Sok németországi gazdálkodó várja már türelmetlenül a Bundestag döntését, amely legálissá teszi a kannabisz ellenőrzött értékesítését. Amennyiben pedig ezzel együtt legálissá válik a fogyasztás a felnőttek számára, biztosítani kell majd az alapanyagot. Ez pedig nem lesz egyszerű, látva más, a legalizáló mellett döntő országokban tapasztaltakat, ahol rövid időn belül vadkenderhiány alakult ki. Az ország mezőgazdasági minisztere, Cem Özdemir szerint a tilts feloldásával nem a mértéktelen kábítószer-fogyasztás ösztönöznék, hanem megszüntetnék a feketekereskedelmet. Részletek
  • Optimistán tekintenek a jövőbe a romániai vásárlók, ezért minden jel arra utal, hogy fellendül a hús értékesítése is - számol be az industriacarnii.ro. Egy átfogó, több ország bevonásával készített felmérés szerint világszerte 41 százalékkal többet költenek majd a megkérdezettek élelmiszerekre a következő 6 hónapban, mint egy évvel ezelőtt. Bátrabbak a megkérdezettek az utazások kapcsán is, ami azt jelenti, hogy az éttermi élelmiszerfogyasztás is növekvő tendenciát fog mutatni. A felmérés arra is rámutat, hogy az élelmiszervásárlás során kiemelt fontosságú a termékek eredete. Részletek
Hírlevél 2022. augusztus 10.
A paradicsom-termesztési támogatás kifizetésének örülhetnek a gazdák és kiderült: október 16-tól folyósítják a területalapú támogatás előleg-összegeit. Gyengébb lesz a Romániai búzatermés a tavalyinál, de a mezőgazdasági miniszter szerint aggodalomra nincs ok. Hírlevelünkből kiderül az is, hogy hányféle genetikailag módosított növény engedélyezett az EU-ban.
Hírlevél 2022. augusztus 3.
Továbbra is gondokat okoz a hőség és az aszály: a növények mellett a nagy meleg az állatokat is megviseli. Romániában napról napra nő az aszály sújtotta területek száma. Jó hír viszont, hogy nő a területalapú támogatás összege és a gyümölcstermesztők is pénzbeli segítségben részesülhetnek.
Hírlevél 2022. július 20.
Továbbra is a legfontosabb téma az aszály a romániai mezőgazdászok körében. A gabonatermesztésre vonatkozó előrejelzések túlzottan optimisták voltak - a mezőgazdasági minisztérium pedig most készül öntözőrendszerek kiépítésére pénzt elkülöníteni. Augusztus elején a Szatmár megyei Nagykárolyban tartják a régió legszínesebb borászati rendezvényét - erről is olvashat hírlevelünkben.
Cookie