×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírlevél

Hírlevél 2021. augusztus 16.

2021.08.16 - 08:25
Országos szinten 93 593 tej- és húshasznú szarvasmarhát tenyésztő igényelt Covid-támogatást. Megjelent a Hivatalos Közlönyben az úgy­nevezett „válság-desztil­lációs támogatást” lehetővé tevő rendelet alkal­mazási módszer­tana. Románia az EU hetedik legnagyobb burgonyatermesztője. Az ellátási gondok miatt nyolc éves csúcson a búza ára. Aranyáron mérik az almát Dél-Koreában, augusztusi árfolyamon számolva 30,40 lejbe került 1 kg gyümölcs.

Támogatások

  • Lezárult az úgynevezett Covid-támogatás igénylése a tej- és húshasznú szarvas­marhákat tenyésztők számára. Ezzel tulajdon­képpen a COVID–19 járvány által kiváltott gazdasági válság okozta veszte­ségeket kompenzálja az állam. A Mező­gazda­sági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség közleménye szerint országos szinten 93 593 kérelmet iktattak, 1 307 297 állatra és 81 176 tonna tejre. A támo­gatási keret­összeg 225 537 713 lej, ebből 182 708 014 lejt a hús­hasznú, 42 829 698 lejt pedig a tejhasznú szarvas­marhák tenyésztői kapnak. A mező­gazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalko­zások számára nyújtható támogatás összege nem haladhatja meg az 1 109 000 lejt. A leg­több kérést Suceava megyében iktatták, 7 568-at, 76 618 szarvas­marhára és 3 300 tonna tejre. Máramaros megyében 5 800 kérést iktattak (47 905 állatra és 844 tonna tejre), Bihar megyében 4 429-et (50 475 állatra és 1 415 tonna tejre), Szatmár megyében 1 613-at (31 981 állatra és 2 631 tonna tejre), Szilágy megyében pedig 1 594 kérést (31 981 állatra és 1 049 tonna tejre). Részletek
  • Megjelent a Hivatalos Közlönyben az úgy­nevezett „válság-desztil­lációs támogatást” lehetővé tevő rendelet alkal­mazási módszer­tana. Azok, akik élni kívánnak a korona­vírus­járvány miatt kialakult kivéte­lesen súlyos borpiaci zavarokat semlege­síteni hivatott támoga­tással, szeptember 1-ig kell leadják jelentkezési irat­csomójukat a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség központi kirendelt­ségénél. Az ellen­őrzött eredet­megjelöléssel (DOC), illetve földrajzi megjelö­léssel (IG) rendelkező borok esetében a támogatás 4 lej 52 bani/liter, az ömlesztett borok esetében 2 lej 66 bani/liter. Ebből az összegből a desztilláló literenként 3 lej 88 banit, illetve 2 lej 2 benit fizet a termelőnek. A mini­mális mennyiség, amely után igényelhető a támogatás, 10 hl. Az Európai Mező­gazdasági Garancia­alapból az APIA legkésőbb október 15-ig utalja a támogatást. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

  • Ország­szerte 401 aktív afrikai sertés­pestis-gócot tart nyilván az Állat­egészség­ügyi és Élelmi­szer­bizton­sági Hatóság. A gócokban mintegy 53 542 sertés található. Ezen a héten 97 új fertőzés gócot vettek nyilván­tartásba Teleorman, Ialomiţa, Buzău, Vrancea, Arad és Brăila, Bihar, Kolozs, Dâmboviţa, Olt, Szeben és Temes, illetve Argeş, Brassó, Constanţa, Dolj, Gorj, Hunyad, Ilfov, Mehedinţi, Prahova, Szilágy, Szatmár, Tulcea és Vaslui megyében. Ugyan­ebben az idő­szakban számoltak fel 29 gócot, ebből 26-ot Bihar, kettőt Szilágy és egyet Maros megyében. Az Állat­egészség­ügyi és Élelmiszer­biztonsági Hatóság tájékoztatása szerint az afrikai sertés­pestis nem terjed át az emberre, gazdasági szempontból azonban katasztrófát okoz, a meg­fertő­ződött állatokat ugyanis nem lehet meg­gyógyítani. Részletek
  • Pénz­bírságot és akár börtön­büntetést is kockáztat az a személy, akit jogosítvány nélküli vezetésen érnek a közúton, vagy bejegy­zetlen/hamis rend­számmal rendelkező mező­gazdasági vagy erdészeti traktorral közlekedik. Ez áll a büntető törvény­könyvet módosító, számos gazdát érintő tervezetben, amelynek szövegét közvitára bocsátotta az Igazság­ügyi Minisz­térium. A büntető törvény­könyv jelenlegi passzusai közül a tervezet a 334-es cikkely (1), (2) és (4) bekezdését, valamint a 335. cikkely (1) és (2) bekezdését módosítaná. Ezek között van a mező­gazdasági vagy erdészeti traktorok vezetésére vonatkozó előírás, amelyet úgy módosí­tanának, hogy aki nem rendelkezik megfelelő kategóriájú jogosít­vánnyal, az engedélyét vissza­vonták vagy akinek vezetői jogát fel­függesz­tették, hat hónaptól három évig terjedő szabadság­vesztéssel vagy pénz­bírsággal bünte­tendő. A törvény­javaslatra előbb a kormánynak kell rábólin­tania, majd a parla­mentnek is el kell fogadnia, és csak az államfői kihirdetés valamint a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után lép hatályba. Részletek
  • Összesen 55,3 millió tonna burgonya termett 2020-ban az Európai Unió országaiban, azaz 27,4 százalékkal kevesebb, mint 2000-ben. Románia az uniós össztermés 4,9 százalékát adta tavaly, amikor 2 683 000 tonna krumplit takarítottak be az országban. Az Eurostat adatai szerint termés­mennyiség tekinte­tében az Európai Unióban Német­ország a lista­vezető (az össz­termés 21,2 százalékát adta), majd Lengyel­ország (16,4%), Francia­ország (15,7%), Hollandia (12,7%), Belgium (7,2%), Dánia (5%) és Románia (4,9%) következik a sorban. A krumplival bevetett területek nagysága 1,7 millió hektárt tett ki az EU-ban 2020-ban, a vetés­területek három­negyede (76,8%) mindössze hat tagállamban található: Lengyel­országban (21,6%), Német­országban (16,5%), Francia­országban (12,9%), Romániában (10%), Hollandiában (9,9%) és Belgiumban (5,9%). A sta­tisztikai adatok szerint 2000 és 2020 között felére csökkent a krumpli­földek nagysága, a leg­jelentősebb visszaesést Lengyel­országban (71,33%-kal kevesebb) és Romániában (41,4%-kal kevesebb) jegyezték. Részletek
  • Erdély teljesen dominálja a hazai burgonya­termesztést, az első tízben ugyanis ott van Kolozs, Máramaros, Beszterce-Naszód, Szilágy és Bihar is. A szőlő­termesz­tésben ellenben a magyar megyék a futottak még kategóriában szerepelnek. A szőlő­művelésre használt területek nagysága alapján összeállított ranglistán csak Fehér megye szerepel a Top 10-ben, annak is az utolsó helyén, szerény 5 ezer hektárral. Az élen Vrancea, Vaslui, Galac és Dolj állnak, 27 ezer, 12 ezer, illetve 11-11 ezer hektárral. Gabona­termesz­tésben Dolj, Konstanca és Teleorman megyék álltak az élen. Temes a hetedik, Arad a kilencedik, Bihar pedig a tizedik volt, 343, 327, illetve 311 ezer hektárral. A termés mennyi­sége alapján Temes a második, Bihar a harmadik, Arad az ötödik, Szatmár pedig a hatodik volt. Az alma­termesztők rangsorát az Országos Statisztikai Intézet szerint 2020-ban Máramaros megye vezette 49 ezer tonna termett, ez a mennyiség 2 798 000 gyümölcsfa termése. Részletek
  • Több mint 10 000 mező­gazdasági, erdő­gazdál­kodási és halászati céget alapítottak Romániában az idei esztendő első félévében. Gyakor­latilag minden tizedik, frissen bejegyzett cég az említett ágaza­tokban tevékeny­kedik – derül ki a cégbí­róság adataib­ól. Ez ötször magasabb szám, mint az előző eszendő azonos idő­szakában jegyzett, annak ellenére, hogy a 2020-as mező­gazdasági év számos nehézséget hozott a hazai gazdáknak. Az adatok szerint a keres­kedelem után a mező­gazdaság számít a legvonzóbb ágazatnak, megelőzve az építőipart és a szállítást. Paradox módon a mező­gazdasági termelés értéke 2020-ban 15 százalékkal csökkent az előző évhez képest, főként az aszály miatt, az építési munkák össz­mennyi­sége pedig 16 százalékkal nőtt 2019 -hez képest. Részletek
  • Az ellátási gondok miatt nyolc éves csúcson a búza ára – a kenyér­gabona ára egy nappal azután emelkedett, hogy az Amerikai Egyesült Államok Mező­gazdasági Minisz­tériuma (USDA) csökken­tette előre­jelzését a 2021–22-es globális búza­termésre és a készletekre vonatkozóan. Az orosz, kanadai és az Egyesült Államok rossz időjárása érinti kedve­zőtlenül a várható termést. Európában inkább enyhe eladói fölényt mutattak a folyamatok összes­ségében. A főbb termékek közül a malmi búza, a repce és a takarmány­búza árszintje is emelkedett, miközben a kukorica tartotta értékét. Párizsban egy tonna malmi búzáért 245,5 eurót adtak a szeptemberi határidőre. Ez 8,75 eurós pluszt jelentett, napközben a 246 és a 260 eurós szint között zajlott a kereskedés meglehe­tősen élénk forgalom mellett, összesen 41 041 kontraktus jött létre a parketten. Decem­berre több mint kétszer ekkora volt az érdeklődés, összesen 87 677 üzletkötés jött létre, rég lehetett ilyen nagy érdeklődést látni. Utóbbi határidőre 5,5 eurós felérté­kelődést követően 254,25 euró/tonnába került a malmi búza. Itt valamivel szűkebb sávban folyt a kereskedés, a 249,5 eurós és a 257,75 euró közt mozgott a kurzus. Részletek
  • Augusztus eleji árfolyamon számolva 30 lej 40 baniba e került egy kilogramm alma Dél-Koreában. Dollárban számolva 7,26 dollárral vezeti ezt a listát az ázsiai kis tigris. Japán sincs sokkal lemaradva, itt 6,67 dollárba kerül ugyanennyi gyümölcs, ez szinte kereken 27 lej 92 baninak felel meg. A közép-amerikai Puerto Rico lakóinak is alaposan a zsebükbe kell nyúlniuk, ha almát szeretnének enni. Itt 5,74 dollárt, azaz 24 lej 8 banit kérnek el a kereskedők – legalább is ez derült ki a diversetravel Instagram-oldal által készített info­grafi­kából. A negyedik helyen egy szintén karibi ország áll ezen a listán, Jamaicában 5,236 dollárba kerül egy kilogramm alma. Tajvan ötödik 4,86 dollárral. A TOP10-es mezőny második felét az Egyesült Államok nyitja 4,53 dolláros árszinttel. Részletek
  • Újabb csapás érte Európa és a világ kedvenc banán­fajtáját. Nem elég, hogy az 1980-as évek óta pusztítja az új Panama-kór, most egy másik gyilkos ellensége is heves támadásba lendült, a Sigatoka-betegség. Ez is egy gyilkos gombafajta, amely a banán­cserje élet­tartamát 30 évről 2-3 évre csökkenti, termését pedig elpusztítja. Habár több mint száz fajtáját termesztik a banánnak, geneti­kailag csaknem teljesen azonos mind. Pont ezért annyira védtelenek a betegsé­gekkel szemben. Mint például a járvány­ként terjedő levél­gombával, a fekete sigatoka gombával szemben is. A leve­leket és ezzel az egész növényt szét­roncsoló kórokozó az új Panama-kórral együtt olyan pusztítást végez a világ banán­farmjain, hogy az már a Cavendish-fajták fenn­maradását veszé­lyezteti. Különféle növényvédő szerekkel eddig úgy-ahogy féken tudták tartani a betegség terjedését, ám a Wageningeni Egyetem és Kutató­intézet holland kutatói nemrégiben meg­kongatták a vész­harangot. Annyira életképes ugyanis a sigatoka gomba, hogy hiába fejlesztik ki ellene az újabb és újabb vegyszereket, rövid idő alatt ellenállóvá válik. Részletek
  • Bormustrát szervez augusztus 20-án Szatmár­németiben az Erdélyi Magyar Borászok Egyesülete. A Máltai Szeretet­szolgálat szatmár­németi kirendelt­ségének székhelyén (Bulevardul Traian, 31. szám) sorra kerülő eseményre meghívnak minden boros­gazdát, aki minőségi palackos borát szakmai fórum keretében szeretné megmutatni. A borokat vak­kósto­lásban fogja vizsgálni és nyilvánosan kiértékelni egy neves szak­embe­rekből álló zsűri. A ren­dezvény legjobb borai és borászai részt vehetnek a Budapesten tartandó második Pinceszer – Külhoni Magyar Borászok Találkozóján. Borásza­tonként legfeljebb 3 bormintát lehet nevezni, mintánként 2-2 palackkal (fehér-, rosé- és vörösbor kategó­riában). A mintákat legkesőbb augusztus 19-ig kell leadni. Részletek
A mezőgazdaságot érintő döntéseket hozott a kormány
Több, a mezőgazdaságot érintő döntést hozott hétvégi ülésén a kormány. Elfogadták az egységes terület­alapú támogatás, a redisztri­butív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás értékéről rendelkező határozatot. Meg­hosszab­bították az állattartói támogatás­igénylési program érvényes­ségét valamint kiegészítették a gázolaj árának részbeni támogatására szánt keretösszeget.
Hírlevél 2021. október 4.
Elfogadta a kormány azt a határo­zatot, amely az egységes terület­alapú támo­gatás, a redisztri­butív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás értékét határozza meg. 2022. december 31-ig meg­hosszab­bították az Országos Állattartói Ügynökség jóvá­hagyásával rendelkező állattartói támogatás­igénylési program érvényes­ségét. A Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisztérium által megrendelt tanulmány szerint 2030-ban a városi lakosság 92,4 százaléka kizárólag áruház­láncokból fogja beszerezni az élelmiszert.
Hírlevél 2021. szeptember 27.
Október 15-ig folyósítja a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség az úgynevezett legelő­támogatást, amelynek értéke hektá­ronként 150 és 600 euró között mozog. Bírsággal is sújthatja a Környezet­védelmi Őrség a szag miatt azokat a gazdákat, akik a trágyát terítenek szét vagy halmoznak fel a tulajdo­nukban lévő mező­gazdasági területen. A mezőgazdasági vállalkozók szerint erősen eltúlzottak a minisztérium adatai az idei termés mennyiségét illetően. A Green Report jelentése szerint a begyűjtők minden évben nagy mennyiségű erdei gyümölcstől fosztják meg a vadál­latokat. 
Cookie