×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírlevél

Hírlevél 2021. április 12.

2021.04.12 - 12:00
  • Folytatódik az egységes terüle­talapú támogatások igénylése, az érintettek május 17-ig nyújthatják be a doku­mentu­mokat, ezt követően napi egy százalékos büntetést számolnak fel. A gaz­dáknak összesen 2 510 000 000 eurót adnak támo­gatás­ként, az általuk megművelt föld­terület nagy­ságától függően. Az állat­tartó gazdák 170 490 000 euróra pályáz­hatnak. Április 8-ig 395 027 igénylést nyújtottak be, összesen 2 232 129 hektárra. Idén is online kell benyúj­tani az egységes kifizetési kérel­meket, az IPA-Online rendszeren keresztül. A gazdá­kat arra kérik, csak rendkívüli esetben menjenek az APIA szék­helyeire.  Az in­téz­kedés célja a korona­vírus terje­désének meg­előzése. A polgár­mesteri hiva­talokat arra biztatják, hogy támogassák a kérel­mezőket a dokumen­tációval kapcsolatos gondok orvos­lásában. A kérel­meket május közepéig lehet benyúj­tani, ezt követően ellenőrzik az adatokat a megszokott módon, illetve műholdak segít­ségével. Részletek

  • De minimis, azaz csekély összegű támogatást kérnek a paszuly-, a karfiol- és a kara­lábé­termesztők számára a Meg­mentjük a Román Parasztot Egyesület képviselői, miután a mező­gazdasági minisz­térium az úgyne­vezett para­dicsom­program kiter­jesztését jelentette be. Az érdek­védők azt kérik, hogy a támogatási program költség­vetését 15 millió euróval bővítsék ki. Figyel­meztetnek ugyan­akkor, hogy a programot szabá­lyozó kormány­rendelet nem tér ki arra, hogy a para­dicsom­paprika (gogos­paprika) termesz­tése is támoga­tásban részesül, ahogy a zöld paradi­csomot termesz­tőknek sem jutna a támoga­tásból. A Meg­mentjük a Román Parasztot Egyesület szerint a vonatkozó kormány­rendelet túl későn jelent meg, a termesztők többsége már elültette a palántákat, ezért úgy kellene módosítani, hogy a támogatás feltéte­leként meg­szabott 1000 négyzet­méteren ne egy, hanem két zöldség­félét lehessen termeszteni. Ugyan­akkor az értékesítés határidejét is ki kell tolni az érdekvédők szerint. Azt javasolják, hogy a zöldség­termesztőket érintő de minimis program esetében a termeléshez kötött uniós növény­termesz­tési támoga­tások feltételei legyenek érvényesek. Részletek

  • A kormány jóváhagyta az IMM Invest, IMM Factor és az IMM LEASING programok módszer­tani normáit, valamint az IMM Leasing programhoz kapcsolódó de minimis rendszert. Az IMM Invest program 2021-es évre szóló rendel­kezési alapjának összege 15 milliárd lej. Ebből 1 milliárd lejt az AGRO IMM Invest Programnak különítenek el. Az Agro IMM Invest alprogram keretében támo­gatható kedvez­ménye­zetteknek nyújtott beruházási hitelek esetében legfeljebb 24 hónapos türelmi időt kell biztosítani. A köl­csönök törlesztése évente legalább két törlesztő részlettel zajlik. Az IMM Invest programon belül a támogat­ható kedvez­ménye­zettek egyéb kategó­riáinak a türelmi ideje a tőke vissza­fizetésére legfeljebb 18 hónap. Az AGRO IMM Invest alprogram kedvez­ménye­zettjei számára a Pénz­ügy­miniszté­rium folyósítja a támoga­tásokat az állami költség­vetésből. Ez tartalmazza a működő tőke és a beruházási hitelek finan­szíro­zásához nyújtott hitel­keretekkel kapcsolatos kamatokat – a kölcsön megadá­sának idő­pontjától számított 8 hónapig – a kezelési és a kockázati díj összegének 100% -ban, valamint a garantált finan­szírozás értékére alkal­mazott legfeljebb 10%-os vissza nem térítendő össze­tevőt. Részletek

  • Jóváhagyta a kormány a báznai és mangalica sertések tenyész­tésének fellendí­tését szolgáló de minimis-támoga­tásra vonatkozó határozat kiegészí­téseit, amely 2022-ig szabá­lyozza a hagyo­mányos sertésfajták tenyésztését ösztönző kormány­programot. Az el­fogadott hatá­rozat összesen 700 ezer lej értékű támo­gatást irányoz elő annak az 55 gazdának, aki 1030, a fajta­jegyzékben nyilván­tartott kocát tenyészt. Részletek

  • Jóváhagyta a kormány azt a határo­zatot, amelynek alkalma­zásával a mező­gazdasági termelők megkap­hatják a tavalyi harmadik és negyedik negyed­évben elvégzett gépestett mező­gazdasági munkák során elhasznált gázolaj árának támoga­tásaként megítélt összegeket. Összesen 340 550 000 lejt kapnak azok a mező­gazdasági termelők, akiknek még nem fizették ki a tavalyi gázolaj­ár-támogatást. A gáz­olaj jövedéki adójának csökken­tésére irányuló állami támogatás értéke 2020-ra literenként 1 lej 52 bani. A gáz­olajár-támogatás egyaránt jár azoknak az engedé­lyezett természetes szemé­lyeknek, egyéni és családi vállal­kozá­soknak, amelyeket a 44/2008-as sürgősségi kormány­rendelet és ennek utólagos módo­sítá­sainak és kiegé­szíté­sének előírásai szerint hoztak létre, és/vagy jogi szemé­lyeknek, elismert termelői csopor­toknak vagy elismert termelői szerveze­teknek, amelyeket bejegyeztek az Országos Állat­egészség­ügyi Hatóság nyilván­tartásába, szerepelnek a mező­gazdasági nyilván­tartásban, a Farm­jegyzékben, Szőlő­ültetvények jegyzékében vagy más föld­jegyzékben, és amelyek a mező­gazdasági föld­terüle­teket a hatályos jogszabályok szerint egyéni vagy társulási formában hasznosítják a mező­gazdasági termelés érdekében. Ugyancsak jogosultak a támoga­tásra a Földjavító Szerve­zetek Országos Nyilván­tartásába (Registrul naţional al organizaţiilor de îmbunătăţiri funciare) és a Föld­javítások Nemzeti Igazgató­ságához (Administraţia Naţională a Îmbunătă­ţirilor Funciare) bejegyzett földjavító szervezetek is. Tovább

Sajtószemle • Aktuális

  • Franciaország után Románia a második helyen volt tavaly az Európai Unióban a kukorica­termést illetően, annak ellenére, hogy a nagy szárazság miatt közel 40%-kal csökkent a termés mennyisége a 2019-es évhez képest. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint összesen 10,8 millió tonnát sikerült betakarítani. Az EU kukorica­termelésének rangsorát 13,333 millió tonnával vezeti Francia­ország. A har­madik helyet Magyar­ország foglalta el 8,334 millió tonnával, majd Olasz­ország következik 6,793 millió tonnával. A kuko­ricával bevetett termőföld területét illetően azonban Románia a több mint 2,6 millió hektárral továbbra is az első helyen áll az Unióban. Francia­országban 1,664 millió hektáron, Magyar­országon 973 000 hektáron, Olasz­országban pedig 603.000 hektáron termesz­tettek tengerit. Románia mind 2019-ben, mind 2018-ban az első helyen állt az Unióban a kukoricával bevetett termő­föld területét, illetve a termést illetően. A mező­gazdasági minisz­térium adatai szerint tavaly 5,71 millió tonna szemes kukoricát exportált az ország, azaz a meg­termelt mennyiség felét. Részletek

  • Tavaly is Románia számított az Európai Unió leg­nagyobb napra­forgó-termesztő­jének, mind a betaka­rított mennyi­séget illetően, mind pedig a napra­forgóval bevetett termőföld méretét illetően. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 1,22 millió hektárról 2,07 millió tonna napra­forgót takarí­tottak be. 2019-hez képest tavaly 42 százalékkal csökkent az aszály miatt a betakarított napra­forgó-mennyiség. Ez abszolút számokban 1,497 millió tonnás csökkenést jelent – 2019-ben meghaladta a 3,569 millió tonnát a hazai termés. Az EU napra­forgó-termelé­sének rang­sorában Románia után Magyar­ország következik, 1,749 millió tonnával, amit 617 000 hektáron termesztett, majd Bulgária 1,66 millió tonna (810 000 hektár) és Francia­ország 1,655 millió tonna (775 000 hektár). Románia 2015 óta vezeti az uniós napra­forgó-termesztők rang­sorát. A Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium adatai szerint 1,544 millió tonna napra­forgót exportált Románia, 606 millió euró értékben. Ezzel szemben a napra­forgó­olajat nyolcszor kisebb mennyi­ségben, csupán 190 600 tonnát, négyszer kisebb összegért, 150 millió euróért. Eközben 2020-ban 250 700 tonna napraforgót importált Románia 207 millió euró értékben. Részletek

  • Ellenőrzéseket tartottak az Országos Állat­egészség­ügyi és Élelmi­szer­biztonsági Hatóság felügyelői több megye raktárában és boltjában, az importált zöldségek és gyümölcsök peszticid­tartalmát vizsgálták. A szúró­próba­szerű ellenőrzés során 99 egységet ellen­őriztek (78 raktárt és 21 boltot), többek között Bihar megyében is. A fel­tárt hiányos­ságokért az ANSVSA képviselői 12 bírságot róttak ki, összesen 120 200 lej értékben. Részletek

  • A Carrefour Romania elindította a „Növeljük a Bio Romániát” nevű program harmadik kiadását. A program az Ecocert szervezettel együtt­működve valósul meg, amely tanúsítási szolgál­tatá­sokat nyújt a mező­gazdasági terme­léshez. A kez­demé­nyezés célja, a fenn­tartható ökológiai mező­gazdaság támogatása és az egészséges termékek vásár­lásának az ösztönzése. Azok a termelők regisz­trálhat­nak április 1-je és 30-a között, akik legalább 2000 négyzet­méter üveg- és/vagy fólia­házban gazdál­kodnak vagy 2 hektáros föld­területen gazdál­kodnak és érdek­lődnek az ökológiai gazdál­kodásra való áttérés iránt, vagy akik már megkezdték az átállási folyamatot. Az űrlap, valamint a 2021-es kiadás alkalmassági feltételei itt érhetők el. További részletek

  • A Mezőgazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség elindította azt az online platformot, amelyen keresztül eljuttat­hatók az APIA megyei kirendelt­ségeihez a helyi önkor­mányzatok, az Országos Állat­tenyésztési Ügynökség, illetve az akkreditált intézmények által kiállított igazolások, amelyek szükségesek a különböző támoga­tásokra való jelentke­zéshez. Ide tartozik például a a juh- és kecske­fajok kapcsolt támogatási rendszere, illetve a 10-es intézkedés, P8-as csomagja, amely a kihaló­félben levő haszon­állatok tenyész­tésére vonatkozik. Részletek

  • Az elmúlt években számos sikeres üzlet­emberről lehetett hallani, hogy földeket vásárolt magának. Januárban például kiderült, hogy Bill Gates lett az Egyesült Államok legnagyobb termő­föld-birtokosa, de mellette még számos ismert milliárdos is hatalmas föld­tulaj­donnal rendel­kezik, legyen szó erdő­vidékről vagy egyéb jellegű területről. Van több nagyobb makro­szintű trend, ami az intéz­ményi befek­tetőket a termő­földek birtoklása felé hajtja. Emily Norton, a Savills elemzője szerint: a 2008-as válságot követően sok tőke biztonsá­gosabb eszközök felé menekült, de a nagyobb trend inkább a klíma­válto­záshoz köthető, amely egyre több befektetőt irányít a termő­földek felé. A termő­földdel kapcso­latos befek­tetési alapok 5,7 milliárd dollár tőkét vontak be 2019-ben, ami a gazdasági válság óta a legma­gasabb érték volt. A be­fektetés vonzereje első­sorban abból adódik, hogy a termőföld rendszeres jövedelmet biztosít, másrészt pedig a haté­konyság növelé­séből is származhat profit. A népesség növeke­désével ugyanis egyre nagyobb a kereslet az élelmi­szerek iránt, ez pedig a technológiai fejlődés motorjaként szolgál. Részletek

  • Románia Magyar­ország második legfon­tosabb agrár-külkeres­kedelmi partner­országa, agrár- és környe­zetügyi partne­reinkkel élénk és jó az együtt­működés, ezért is fontos számunkra a jó kapcsolatok elmélyítése – fogalmazott a Román–Magyar Gazdasági Együtt­működési Kormány­közi Vegyes Bizottság budapesti plenáris ülésén Farkas Sándor, az agrár­miniszté­rium parlamenti állam­titkára. Az akva­kultúra területén Magyar­ország támogatja a további közös együtt­működést romániai intézmé­nyekkel és vállal­kozá­sokkal, ezért különösen az édesvízi akvakultúra és hal­gazdál­kodás fejlesztése, új projektek kialakítása, valamint kutatás, tudás­transzfer és tudás­csere tekinte­tében kész felajánlani az Agrár­minisztérium és háttér­intézmé­nyeinek közre­műkö­dését. Részletek
Cookie