Gyümölcsész-fórum az alma biotermesztéséről Szatmárhegyen és Tasnádon

A szakember a szatmárhegyi és a tasnádi találkozón megjelent gazdáknak számos hasznos, gyakorlati tanácsot megfogalmazott, de káros szokásokra is felhívta a figyelmet. Az ültetésnél gyakori hibaként említette, hogy a gyümölcsfák telepítését nem előzi meg szakszerű talajvizsgálat, ez esetben a tápanyagpótlás találomra történik. A talajelemzést követően szintén gyakori hiba, hogy a felmért tápanyag-hiányt a gazda egy lépésben, a facsíkra és az ültető gödörbe szórt műtrágya-mennyiséggel próbálják pótolni. Ez az eljárást, illetve az így nyert műtrágya-dús talajközeget Babicz a gyümölcsfák gyökérzete számára az ókori Karthagó talajához hasonlította, amit a rómaiak bosszúból sóval tettek terméketlenné. A gazdákat viszont nem a bosszú-, hanem a túlzásba vitt gondoskodás vezérli: az eredmény viszont ugyanaz lesz – mutatott rá Babicz Szabolcs. Gyakorlatilag ugyanilyen gyökérégetéshez vezet az ültető gödör szerves trágyával való feltöltése is. Babicz szerint sokkal jobb a szerves trágyát az elővetemény alá adagolni, de még jobb, ha a trágyázással nem csak az ültető gödörre szorítkozunk, hanem szétterítjük a leendő gyümölcsös teljes területén, azaz a tő és a sorközökben is.

De akkor mit tegyünk a gödörbe? – tette fel a kérdést. A szakember tartamhatású műtrágyákat, szervestrágya granulátumokat, illetve az agrooter-gyökéritatót ajánlotta. A gyökérzet agyagos pépezése helyett hatásosabb az áztatás.

A szakember a szemzésre és az ideális ültetési mélységre is kitért. Elmondta, a faiskolák 95 százaléka gyökérnyakba szemez. A Holland Almánál viszont a gyökérnyaknál 25 centiméterrel magasabban szemeznek, azért, hogy az ültetés után a szemzés helye biztosan 10-15 centiméterrel a talaj felszíne fölött maradjon.

A kert kialakításakor, a csemeték ültetése előtt fontos a vadkárok megelőzésére is gondolni: a gyümölcsös körbekerítése mellett, mely elsősorban az őzek, a vaddisznó és a szarvasok ellen kínál védelmet, a törzsvédő hálók használata is ajánlott, leginkább a kerítésréseken könnyen bejutó nyulak és rágcsálók miatt.

Babicz külön előadást szentelt az almás biológiai, ökogazdálkodói növényvédelmének, a kezelési technológiáknak, valamint a biotermesztésben engedélyezett készítményeknek. Az alma-gyümölcsösök bio-növényvédelme terén a varasodás és a tűzelhalás ellen a réz és a rézpótló készítményeket ajánlja. A lisztharmat, az atkák és a lombrágó hernyók ellen a kén szerepe felbecsülhetetlen, de perzselő hatása miatt használatának korlátaival is számolni kell. Az állati kártevők közül a rügyfúrók, a levéltetvek, a molyok, az iloncák, az atkák, a farontó lepkék, a kabócák, illetve a poloskák elleni biovédekezésről beszélt.

Részletesen kitért a biotermesztésben engedélyezett készítményekre is. Az említett rovarkártevők ellen Babicz bioalmásában a rügyfúrók ellen a Laser Duploval, a levéltetvek ellen a Neem Azal (káliszappan) készítménnyel, molyok ellen a Dipel, a Madex, illetve a feromon-csapdák kihelyezésével történő légtértelítéssel, atkák ellen pedig a kénnel és a természetes ellenségek bevonzásával védekezik. A növényvédelem fontos része a kondíció és a növény támogatása. Talajon keresztül a természetes pufferkapacitás, a természetes növénytáplálás, szilárd és tápoldatformákkal révén hathatunk a növényre, míg a permettrágyák a gyors reagálás lehetőségét kínálják a gazdáknak.

A találkozón Virágh Gábor, a nagybányai Poli Top Kft igazgatója a cég ásványi kőzetekből előállított kálcium és zeolit talajjavító termékeit mutatta be. Az őrlemény alapanyagát Lengyelországban bányásszák, cégük ezeknek az ökogazdálkodásban is elfogadott készítményeknek a kizárólagos romániai forgalmazója.