Büntetik a tarlóégetőket, de a támogatástól is elesnek

Közleményben emlékezteti a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) az uniós támogatásban részesülőket, hogy kötelesek betartani a jó agrárgazdasági és környezetvédelmi feltételeket, amely többek között megtiltja a szántóföldek tarlójának és az ott található növényi maradékok, valamint az állandó rétek növényzete elégetését.

A kitűzött cél a talaj szerves anyagainak megtartása, a tarló, illetve az állandó rét természetes tulajdonságainak védelméhez szükséges minimális intézkedések meghozatala.

Mindazok, akik szántóföldi gazdálkodással foglalkoznak, beleértve az ideiglenes réteken való gazdálkodást is, nem szabad, hogy elégessék a tarlót és/vagy a kultúrák betakarítása után található növényi maradékokat (gabonafélék szalmáját, a krumpli és más növények szárát, kukoricacsutkát, napraforgó vagy repce szárát stb.), valamint az ideiglenes réteken a kaszálás után maradt füvet. (GAEC 5 - Szántóterületek esetében tarlóégetés, illetve más növényi típusú maradékok égetése nem megengedett.) Ugyancsak tilos az állandó réteken a növényzet és a kaszálás után maradt fű elégetése. (GAEC 8 - Gyepterületek felégetése nem megengedett.) Az agrárgazdasági hatóságok a Környezetőrség és a Sürgősségi Helyzetek Felügyelőségével együttműködve ellenőrzik a fenti rendelkezéseknek a betartását, és amennyiben kihágást észlelnek, büntetést róhatnak, ki amelynek értékét az APIA levonja a járandó támogatások összegéből.

Az APIA megyei kirendeltségei által küldött összesítés szerint februárban 824,34 ha, márciusban 290,17 ha áprilisban pedig 561,99 ha mezőgazdasági területen égettek engedély nélkül a gazdák.  Az engedély nélküli tarlóégetések miatt magánszemélyekre 6000 lejes büntetés is kiszabható, a jogi személyek pedig 25 ezertől 50 ezer lejig  terjedő bírságra kell számítsanak, amennyiben sikerül bizonyítani a tettüket. Aki természetvédelmi területen gyújtja meg a bozótos részt, az három hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetésre számíthat.

Az Agronapló szakfolyóirat kiemeli, hogy a tarlóégetés megítéléséhez két szempontra kell figyelni. Az egyik, hogy egészséges-e a tarló, vagy kórokozókkal fertőzött. A másik, hogy értékes szerves anyag utánpótlási forrás veszhet el az égetés során. A tarlóégetés legfőbb indokaként a kártevők, kórokozók elleni védekezést szokás megjelölni. Az égetés elsősorban azokat a károkozókat gyéríti, amelyek a leveleken, szármaradványokon találhatók meg, a gyökér- és szártőbetegségek kórokozói ellen kevésbé nyújt megoldást. Éppen ezért növényvédelmi megfontolásból akkor lehet indokolt a tarlóégetés, ha a vetésváltásban kalászost kalászos követ. Ez azonban más szempontból sem tartható és ajánlható módszer. Szakemberek szerint a legnagyobb károkat nem is a szántókon történő tűzgyújtások okozzák, hanem azok, amelyek a legelőkön, kaszálókon történnek.