Bíró Ábel 22 éves, Sándorhomoki lakos. Azt mondja, beleszületett a mezőgazdaságba, hisz családja évtizedek óta földműveléssel és kertészettel foglalkozik. „Ez volt az ő munkájuk, amit lelkesedéssel, szeretettel végeztek. Ezt látva, tapasztalva, nem volt kérdés, hogy mi lesz a hivatásom. Mert a mezőgazdaság hivatás, az egyik legfontosabb a világon, és erre nagyon jól rávilágított a koronavírusjárvány. Az egészséges élelmiszerek előállítása az egyik legfontosabb feladat a világon és ez a gazdatársadalmon múlik. A zöldségek vagy a gabonafélék termesztői nem dönthetnek afelől, hogy otthon maradnak vagy kimennek a fóliaházba, a mezőre. Ez nem választás kérdése, ki kell menni, a munkát el kell végezni, ha süt a nap, ha fúj a szél. Másképp nem kerül élelmiszer a boltok polcaira és onnan a bevásárlókosárba majd a családi asztalra” – mondja korát meghazudtoló éleslátással Bíró Ábel.
Szerinte nincs csodálatosabb dolog a világon annál, mint látni, hogyan lesz egy aprócska magból termés. „Ez egyszerre hihetetlen és ámulatba ejtő. Ezt szeretni kell, másképp nem érdemes erre a pályára lépni” – hangsúlyozza a fiatalember. Családja 120 hektáron gazdálkodik, szántóföldi kultúrákat (kukorica, napraforgó, kalászosok) és zöldségeket (burgonya, karfiol, csemegekukorica) termelnek.
Bíró Ábel tudatában van annak, hogy csak úgy viheti tovább szülei sikeres gazdaságát, ha innovációt, valamint fiatalos lendületet visz abba. „Tanulnom kellett. Tudásom a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban alapoztam meg, ott végeztem középiskolai tanulmányaimat, természettudományok szakon. Felvételt nyertem a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszer tudományi karán a Mezőgazdasági mérnöki szakra. Az alapképzés elvégzése után a Debreceni egyetemen beiratkoztam a Növénytermesztő mérnöki mesterszakra” – fogalmaz a fiatalember. Hangsúlyozza, a mai mezőgazdaságot szinte lehetetlen elképzelni a megfelelő precíz gépesítés nélkül, ezért családja új traktort és vetőgépet vásárolt, egy nyertes Fiatal gazda pályázat után pedig újabb gépekkel bővítik gazdaságukat.
Kortársainak azt üzeni, ha szeretik a mezőgazdaságot, bátran válasszák a földet, ne érdekeljék őket azok, akik szerint tanult ember nem piszkolja be a kezét. „Ha szeretitek ezt a szakmát akkor bátran vágjatok bele, hozzatok új lendületet, új dolgokat, hisz a hazai gazdatársadalomnak nagy szüksége van a fiatalításra. Tanuljatok és soha ne adjátok fel, mert ha az idő mostoha is, ne feledjétek, amit a természet ma elvesz azt holnap duplán adja vissza” hangsúlyozza Bíró Ábel.
Kovács Ottó falugazdász