Április 21-én lép hatályba az új uniós állategészségügyi rendelet

Az Európai Bizottság azonban 6 hónapos türelmi időt szab meg és október 20-ig elfogadja a régi állatorvosi és állategészségügyi igazolásokat. 

A rendelet javítja az állat-egészségügyi előírásokat, valamint közös rendszert hoz létre a betegségek felismerésére és leküzdésére, illetve az egészségügyi és az élelmiszer- és takarmánybiztonsági kockázatok kezelésére. A rendelet:

• részletesen rögzíti minden olyan szereplő – így például az állatorvosok és a mezőgazdasági termelők – kötelezettségeit, akiknek szerepük van az állatok egészségének megóvásában tisztázza az állategészségügy kapcsán előírt bejelentési és megfigyelési kötelezettségeket
• az erőforrások minél eredményesebb és a lehető leginkább költséghatékony felhasználása érdekében jobban kiaknázza azt, hogy az állategészségügy területén tevékenykedő különböző csoportok különböző típusú megfigyelést végeznek
• az állatok különböző kategóriáira vonatkozóan eltérő szabályokat állapít meg, és az eddigieknél több állat nyilvántartásba vételét és elektronikus nyomon követését teszi lehetővé
• jobban lehetővé teszi az új technológiáknak – a patogének megfigyelésének, az állatok elektronikus azonosításának és regisztrációjának – a használatát az állategészségügy terén
• keretet hoz létre az állatbetegségek jobb korai észlelésére és megfékezésére, többek között az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó újonnan megjelenő betegségek esetén
• több rugalmasságot biztosít a szabályoknak a helyi viszonyok, valamint a kialakulóban lévő problémák – mint például az éghajlatváltozás és a társadalmi változások – fényében végzett módosítása tekintetében
• megfelelőbb jogalapot biztosít az antimikrobiális szerekkel szemben ellenálló állati patogének nyomon követéséhez, kiegészítve a meglévő szabályokat, valamint az állatgyógyászati készítményekről és a gyógyszeres takarmányról szóló, jelenleg az Európai Parlament és a Tanács által tárgyalt két további javaslatot

Az állategészségügyi rendelet egyetlen, egységes keretszabályozásba foglal számos eddigi rendelkezést, így például:

• arra kötelezi a tagállamokat, hogy készítsenek készenléti tervet bizonyos betegségek kezelésére;
• konkrét szabályokat ír elő arra vonatkozóan, hogy valamely betegség igazolt vagy gyanított kitörése esetén milyen vakcinázási és járványvédelmi intézkedéseket kell megtenni;
• az Unión kívüli országokra vonatkozóan szabványokat és követelményeket ír elő az állatok behozatala és kivitele tekintetében;
• meghatározza a vészhelyzet esetén követendő eljárásokat annak érdekében, hogy az uniós tagállamok mindegyike gyorsan és egységesen tudjon reagálni.