A Partiumban is terjed a spanyol csupaszcsiga

A spanyol csupaszcsiga (Arion Vulgaris) az elmúlt években indult kelet európai hódító útjára, ahol minden körülmény adott a gyors terjedéséhez. Ahogy a neve is mutatja ez a narancssárga csigafaj Spanyolország irányából, az ibériai félszigetről indult és terjedt el Európa egész területén. A közelmúltban még ismeretlen kifejezés volt a spanyol csiga, de mára sajnos valamennyi mezőgazdasági területen megtalálható és miután megfelelő nedves érintetlen szaporodó helyét talál, valósággal elözönli a környékbeli zöldséges kerteket.

Ez az igénytelen csupasz csiga szinte bármilyen növényt megeszik ami csak útjába kerül és sajnálatos módon hazánkban nagyon kevés természetes ellensége van, így nem zavarja semmi a nyogodt táplálkozásban és szaporodásban. Jellemző rá a kannibalizmus, saját fajtársait is képes felfalni és más csigafajokat is megtámad, felborítva ezáltal az ökoszisztémát.

Ami a szaporodását illeti, felnőttként telel és ahogy a növények megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre megkezdi a szaporodást, egy felnőtt egyed akár 500-600 tojást is lerakhat, az azokból kikelő lárvák azonnal megkezdik a táplálkozást és fejlődést. Aggasztó dolog számunkra, hogy a spanyol csupaszcsiga hermafrodita igy minden egyed képes tojást rakni és akár önmagát megtermékenyíteni, ami azt jelenti hogy ha egy gyümölcs vagy zöldségszállítmánnyal behurcoltak egy adott területre, akár csak egy egyedet is, képes önmagában is teljes populációkat létrehozni. Igen alkalmazkodó kártevő, jól tűri a szélsőségeket, és képes akár más fajokkal is kereszteződni, ami az ökoszisztémára jelent komoly fenyegetést.

Megfigyelések alapján a folyók, vízlevezető árkok mentén terjed, ami remek rejtőzködő és szaporodó helyet biztosít számára.

Nagy fejtörést okoz a gazdálkodóknak, főleg a zöldségtermesztőknek, a spanyol csiga irtása, ha ugyanis a közelben lápos terület vagy elhagyatott árokpart van, ott tömegesen képes elözönleni a termőföldeket, főleg esős időszakban és harmatos estéken valamint reggeleken. Az erős napsütést nem kedveli ilyenkor búvóhelyére igyekszik. Kiskerti körülmények között alkalmazni szokták az őrölt tojáshéj kiszórását a növények közé, valamint mészporral körbezárni az ágyást, mivel a csiga nem szeret áthaladni ezen az erős deszhidratáló hatása miatt.

A különböző csigamérgekkel csak részben tudjuk gyéríteni a populációt, ezért komoly problémát és kárt okozhatnak a zöldségtermesztőknek, főleg palántázás után amikor még kicsik és zsengék a növények.

Hatásos megoldást az indiai futókacsa jelent, ugyanis elfogyasztja a kártevőket. Az utóbbi években már hazánkban is lehet ilyen szárnyasokat beszerezni, tavasszal áruba bocsájtanak gyakran tojást is az interneten én kiskacsákat is. Magyarországon egyes tenyésztők bérbe is adják kacsáikat amíg azok kitakarítják az adott fertőzött területet.

Az indiai futókacsa – néhány növényfaj kivételével, például a saláta – szinte kizárólag a kártevőkkel táplálkozik. Egyetlen negatívuma, hogy a húsa nem alkalmas fogyasztásra, egyébként igénytelen állat, és nagy előnye hogy segítségével vegyszermentesen szabadulunk meg a kert ellenségeitől.

Huszár Antal falugazdász