Tápanyagellátás a biogazdálkodásban

A biogazdálkodás során fontos szem előtt tartani, hogy a megtermelt növények tápanyagigénye azonos, mint a szokványos gazdálkodásban, ezért ebben a rendszerben is arra kell törekednünk, hogy biztosítsuk a növények megfelelő tápanyagellátását. Fontos tehát, hogy amit elveszünk, azt pótoljuk is. A szervestrágyázás minden lehetséges módja azért is kiemelkedő jelentőségű, mert nem csupán tápanyagot juttatunk a talajba, hanem általa javul a talaj szerkezete. A szervesanyag-utánpótlással javíthatjuk, a talaj kémiai-fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságait: lazítja a talaj szerkezetét, élénkíti a talajéletet, könnyen bontható szervesanyag-tartalma a mikroorganizmusok tápláléka, nehezen bomló szerves anyagai révén a humuszanyagok mennyiségét is gyarapítja.

Az ökológiai gazdálkodás talajtermékenység-fenntartásában kiemelkedő szerepet kap az istállótrágya – szintetikus műtrágyák és kémiai eljárások révén ugyanis tilos a növények részére felvehetőbbé tett ásványi anyag alkalmazása. Fontos tudni, hogy a biogazdálkodásban a talajba juttatott istállótrágyával bevitt N hatóanyag mennyisége hektáronként és évenként nem haladhatja meg a 170 kg-ot. A biogazdálkodásban tilos az istállótrágyát friss állapotban a talajba dolgozni. Így ugyanis nagy az elbomlatlan szervesanyag-tartalma, amely gátolja a mikrobiológiai folyamatok aktivitását, valamint a nitrogén nagy része is kimosódik. Az érett istállótrágya használatának egyik jellemzője, hogy hatása több év – rendszerint 2-4 év – alatt érvényesül. Hatása az első évben a legnagyobb, körülbelül 40-60 %, a második évben körülbelül 30-35 % és a harmadik évben körülbelül 10-20 %. A negyedik évben csak kötött talajokon van hatása körülbelül 5-10 %, mivel a kijuttatott tápanyagok egy része fokozatosan, ásványosodással válik felvehetővé a növények számára.

Az istállótrágya kedvező hatásai:
 

• javítja a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait
     
• a túl kötött talajokra lazító hatású
  
  jó hatással van a talajok biológiai tulajdonságaira: aktívabb talajéletet biztosít 
   
• a trágya elbomlása során keletkező szén-dioxid elősegíti a tápanyagok oldódását 
    
• vitaminokat, hormonokat, növényi serkentő anyagokat visz a talajba, amelyekelőnyösen hatnak a talaj mikroflórájáraés a kultúrnövényekre
   
• növelia talaj makro- és mikroelem tartalmát   
• tartós humuszanyagokban is gazdagítja a talajt

Az istállótrágya összetétele

• A     friss szilárd ürülék a feletetett takarmánynak az a része,     amelyet az állati szervezet nem használ fel, az emésztőszerveken     keresztül haladva jut a külvilágba.     Az     ebben található nitrogén     hatása lassú, kálium minimális mennyiségben     van     benne, foszforsav-tartalma viszont magas, de nehezen oldódó     alakban található.
   
• A     vizelet olyan anyagokat tartalmaz, amelyek a takarmányból     származnak ugyan, de nemcsak a bélrendszeren, hanem a véráram     révén     már az egész állati szervezeten keresztülmentek, és amelyeket a     vese, mint felesleges vagy káros anyagokat kiválasztott. Sok benne     a kálium, főként klorid formában, a foszfor azonban kevés.
   
• Alomanyagok:     az almozásra általában gabonaszalmát használunk. Az     alomanyagnál a legfontosabb a nedvszívó képesség, a     táplálóanyag-tartalom és a szerves anyag minősége.

Az istállótrágya érlelésének fontossága

A trágyahatás és a kiszórhatóság szempontjából is csak a megfelelően kezelt, érett istállótrágya felhasználása javasolt, az istállótrágya humuszanyagai megfelelő érlelés esetén alakulnak ki. Az erjesztés (érlelés) célja az, hogy a friss trágyára jellemző igen tág szén-nitrogén arány (C:N) szűkebbé váljon. A tág C:N arányú anyagok nagyon nehezen bomlanak le és sok nitrogént vonnak ki a talajból. A szalma állaga, állapota változik az érlelés során. Rossz érlelés esetén az átlagos 20-30 helyett,akár 50 százalékos veszteség is lehet, és ez a veszteség elsősorban a nitrogént érinti.

Az istállótrágya érlelésének szakaszai

• oxidációs szakasz: 3-5 nap, ha hosszabb, akkor káros anyagok szabadulhatnak fel.
• redukciós szakasz: megközelítőleg 100 nap, a C:N arány lecsökken 20:1-re. A trágya sötét színű lesz.

A trágya érettségének fokozatai

• félig     érett trágya: a szalmaszálak még jól megkülönböztethetők,     színük még világos
• érett     trágya: a szalmaszálak alig észrevehetőek, színük sötétebb,     a trágya anyaga a félig éretthez képest homogénebb, ez a     legértékesebb trágya
   
• túlérett     trágya: kenőcsös, tápanyagokban szegény, nehezen szórható

Hőgye Roland völcsöki gazda három éve a biogazdálkodás elkötelezettje. Jelenleg 25 hektár földterületet a biogazdálkodás alapelvei szerint művel.Vegyes gazdasággal rendelkezik: 80 fős szarvasmarha tenyészettel és 100 hektáros földterülettel, célja az hogy a jövőben bio tej- és hústermékeket állíthasson elő. Ennek érdekében pedig állatainak teljes mértékben bioélelmet kell biztosítania. Elmondása szerint, a biogazdaságban elengedhetetlen a helyes vetésforgó kialakítása és a talaj megfelelő tápanyagutánpótlása, ahhoz, hogy ebben az ágazatban is sikeres gazdálkodók lehessünk.

A tápanyagutánpótlást főként saját gazdaságából származó istállótrágyával és trágyalével oldja meg. A trágyatárolókat olyan méretre szabta, hogy kellő idő jusson az érlelésre Azt tapasztalta, hogy az érett trágya sokkal erőteljesebb hatást fejt ki a növények fejlődésében mint a kevésbé érett vagy esetleg a nyers trágya – utóbbi alkalmazását lehetőség szerint elkerüli. Az idei tar búza vetéseinek egy részét az őszi vetés előtt csak istállótrágyával trágyázta, tavasszal pedig trágyalével. Az érés előtt levő búza semmilyen téren nem mutat növekedésbeli lemaradást valamint tápanyaghiányt. Mi több, azt tapasztalta, hogy az időjárás okozta stresszhatás jelei sem jelentkeztek a kultúrán.

Erdei Andrea, falugazdász

0746 111 075/[email protected]