Szüretelik a szatmári piros aranyat

Ilyés Sándor alpolgármester – aki maga is epertermelő, bár ahogy ő fogalmaz, „mindössze 1 hektárnyi epertáblával” rendelkezik – azt mondja, az ukrán határ közelében levő település lakóinak a 90 százaléka foglalkozik valamilyen formában az epertermesztéssel, összesen mintegy 600 hektáron.

Fazekas József, aki 15 éve termeszti a szatmári aranyat, három hektáron gazdálkodik, ültetvényében megtalálható az Alba, Darselect és a Daroyal fajta is.

Azt mondja, a termesztési technológiát folyamatosan fejleszti, modernizálja, ugyanis csak így lehet sikeresen felvenni a piaci versenyt. Nemcsak a palánták, hanem a gyümölcs fejlődését is folyamatosan szemmel kísérik és felügyelik. A régebbi, szalmatakarásos megoldást teljes mértékben felváltotta a fóliával fedett bakhátas, csepegtetőrendszeres termesztés.

De nemcsak a termesztési módszeren változtatott, hanem az ültetett palántákon is, hiszen mára már Olaszországból vásárol minőségi fagyasztott palántákat, amelyek által jobb minőséget és terméshozamot tud elérni. Az epertáblát kétévente újraültetik, a második év után ugyanis zsugorodik a szemek mérete és a palánták is kevésbé ellenállóak a különöző betegségekkel szemben. „Ezért nem olcsó mulatság az epertermesztés. Egy hektárnyi terület beültetéséhez hozzávetőleg 45 ezer palánta szükséges, amelynek ára a többi kiadásokkal együtt meghaladhatja a 10.000 eurót is” – magyarázza Fazekas József.

Az időjárás idén kedvezett az epertermesztésnek, a gazdák szerint nemcsak a gyümölcs minősége, de a termés menyisége is kiváló. Ez nem jelenti azt, hogy nem volt munka a földeken,  az antraknózis jelentette a legnagyobb fejtörést, ezért elengedhetetlen volt a megfelelő növényvédelem.

Elmondása szerint mivel a vevők elsősorban szemre vásárolják az epret, ezért a kinézet elsődleges szempont a gyümölcs termesztését illetően. Az értékesítés sem jelent problémát számára, hiszen a nagybányai piacon a terménye nagy részét értékesíteni tudja, de a viszonteladók is érdeklődnek az általa termesztett eper iránt.    

Idéntől azonban külön problémát jelent, hogy a koronavírus járvány miatt bizonytalanná vált a munkaerő is, sem a szürethez, sem az eperültetvények gondozásához nincs elegendő napszámos.

Suhani Sándor halmi-i gazda hobbiként kezdett neki az epertermesztésnek, de mára már 3,5 hektáros ültetvénnyel rendelkezik, amelyen főként az Alba fajtát termeszti.

Elmondása szerint, ha az időjárás nem fordul ellenük, igen jó évet zárnak majd. Szerinte a legtöbb problémát az jelenti, hogy az eper egy kifejezetten igényes növény, „úgy kell gondozni, mint a gyermeket és szinte a széltől is óvni kell”. „Ahhoz azonban hogy megfelelően sikerüljön megóvni a termést így kénytelenek növényvédő szereket használni. A permetezés nélkül sajnos nem lehet minőséget felmutatni, hiszen a gyümölcs minőségét nemcsak annak íze, hanem kinézete alapján döntik el a vásárlók” – fogalmaz az epetermesztő.

Mint mondja, a termesztés során nagyon fontos a megfelelő tápanyagadagolás, a palánták a káliumban gazdag földet szeretik.

Fazekas József