Szőlőmetszési bemutató volt Érmihályfalván

A barátságtalan, szeles, hűvös időjárás sem szegte kedvét annak a kéttucatnyi kertbarátnak, akik Nagy László érmelléki falugazdász meghívására január 22-án, szombaton részt vettek a Partiumi Falugazdász Hálózat Érmihályfalván szervezett szőlőmetszési bemutatóján. A szőlőgondozás fortélyaiba házigazdaként Hegedűs Attila engedett betekintést, aki saját szőlősében mutatta be az érdeklődőknek a metszés, illetve a különböző életkorú tőkék nevelésének alaplépéseit.

Bár a délelőtti, pár órás foglalkozás alatt hamar elrepült az idő, lehetetlen volt minden lényeges információt megosztani és elsajátítani, arra viszont mindenképpen elégséges volt, hogy megszerettesse a növényt, illetve felkeltse a szőlészet, borászat iránti kíváncsiságot a résztvevőkben. A 80 ár szőlőst művelő, ezen belül legalább tizennégy borszőlőfajtával rendelkező – és fajtabornak mindegyiket külön-külön feldolgozó – házigazda biztatta is vendégeit: bátran tegyék fel kérdéseiket, hisz a szőlőművelés, a különböző szőlőfajták és a hozzájuk kapcsolódó növényvédelmi munkák kifejezetten olyan tevékenységek, amiről rengeteget lehet is, de kell is beszélni.

„Sikeres volt a találkozó, mert olyan emberek gyűltek össze, akiket komolyan érdekelt a téma. Még egy ifjú borász is eljött Nagyfaluból – tette hozzá Hegedűs, aki külön örömét fejezte ki, hogy a szőlőművelés, szőlőgondozás szabadidő-igényes műveletei a fiatalokat is leköti, érdekli.

A szombati találkozón a szőlősgazda elsősorban az alapok ismertetésére helyezte a hangsúlyt. A metszési technikák közül az ernyős vagy ívelt szálvesszős metszést, valamint a kétszálvesszős Guyot-művelési módot mutatta be. Az ernyős művelésmód a kétszálvesszős Guyot-műveléstől abban különbözik, hogy a tőketörzset 140-150 cm magasan alakítják ki, és innen ívelik le meredeken a két szálvesszőt. A támrendszerigénye is komolyabb, például a szálvesszők rögzítésére segédhuzalt kell kifeszíteni, a kartartó huzal pedig ebben az esetben az ívelt szálvesszők alátámasztását szolgálja.

A hallgatóság soraiból feltett kérdések kapcsán szóba került a tőkék indítása, a különböző szőlőfajták eltérő metszés-igénye – furmintnál például a váltócsapos-metszést mutatták be –, de szó volt a rügyszerkezetről is. Hegedűs felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy a szőlőnél nincs sebképződés, csak beszáradás. Elmondta mire kell vigyázni, hogy a beszáradás nyomán ne csökkenjen a vessző keresztmetszete, ne romoljon a növény tápanyag-felvételi képessége.

A résztvevők egyöntetűen hasznosnak ítélték a szőlőmetszési bemutatót, megegyezve abban, hogy érdemes lenne újabb találkozón folytatni az elindult szakmai diskurzust. Az újabb együttlétre bátorította résztvevőket a házigazda is, javasolva, hogy a következő találkozó témája a borászat és a borkészítés tudománya legyen. Az élményt természetesen borkóstoló teszi majd teljesebbé.

A tudás mellett néhány szerencsés egy-egy kiváló szerszámmal is gazdagabban távozott: Nagy László érmelléki falugazdász felajánlása nyomán ugyanis három metszőollót sorsoltak ki a résztvevők között.