Szélmalomharc a márványpoloska elleni küzdelem

A márványpoloska Ázsiából származik, és valószínűleg szállítmányokkal, konténerekben jutott el Európába. Romániában először Bukarestben észlelték 2015 körül, azóta gyorsan elterjedt. A mérések szerint Bihar megye az ország egyik legfertőzöttebb területe Kolozs, Brassó, Ilfov, Dâmbovița mellett. Ez a poloska ugyan nem csíp, de rendkívül kártékony, mert több mint százféle növény nedvét szívogatja, zöldségekét, gyümölcsökét, sőt, dísznövényekét is, óriási károkat okozva a gazdáknak. A kártevő szívogatásának nyoma gyakran csak betakarításkor látszik, amikor a termés belülről már rothad vagy torzult, értéktelenné válik. Ráadásul természetes ellensége nálunk nincs, így gyorsan szaporodik és nehéz kiirtani.

A klímaváltozás is kedvez a rovarnak, mert a hosszabb, melegebb nyarak lehetővé teszik, hogy akár két nemzedék is kifejlődjön egy szezonban. „Arról korai még nyilatkozni, hogy milyen károkat okozott az ökoszisztémában, mivel a térségünkben egy nagyon új rovarról van szó: a márványpoloska 2013 környékén Ázsiából érkezett ide. Egyrészt, amiatt szaporodott el, mert a klímaváltozásnak köszönhetően nincsenek kemény telek, ezért át tud telelni nálunk. Másrészt, nincsenek biológiai kártevői a régiónkban. Például amíg a fecskék összeszedik a szúnyogokat, legyeket, gyérítik őket, addig a márványpoloskának nincs ellensége, korlátozás nélkül szaporodhatnak” – részletezte lapunk számára Nagy László, az Érmihályfalváért és környékéért felelős falugazdász.

Forrás: https://agroforum.hu/szakcikkek/novenyvedelem-szakcikkek/az-azsiai-marvanyospoloska/ (Fotó: Király G.)

Védekezés, de más megközelítésből

„Főként az édes gyümölcsöket és zöldségeket kedveli. Mindent, aminek édes a leve, abból kiszívja a tápanyagokat. A növény pedig a szúrás helyén hamar károsodni kezd, mivel a poloska egy emésztőenzimet is bejuttat” – foglalta össze Nagy László. A vegyszeres kezelés nem hatékony, mivel repülő rovarról van szó: ha egy területet lepermetezünk, a poloskák egyszerűen továbbrepülnek, majd visszatérnek. Ráadásul soktápnövényű faj, több mint százféle növényen képes táplálkozni – beleértve nemcsak a haszonnövényeket, hanem a gyomokat is – mondja. „A márványpoloska elleni védekezés olyan, mint a szélmalomharc, jelenleg nincs rá biztos megoldás” – állapítja meg. Más kártevők esetében elég a kultúrnövényeket permetezni, majd egyszer-kétszer megismételni a kezelést. A márványpoloska azonban túl gyorsan képes helyet változtatni, és nincsenek természetes ellenségei sem. „Folyamatos permetezés nem lehetséges, mert egyrészt magunkat is mérgezzük, másrészt nem minden szer hat rá” – teszi hozzá. Érdemes lehet megpróbálni PET-palackos csapdákat is, édes folyadékkal csalétek gyanánt – teszi hozzá.

A júniusi időszakban rakja le petéit, ezért nyár végén tömegesen jelenik meg a kertekben, majd ősszel a lakóépületekben is, ahol meleg van, és át tud telelni. Az épületek repedéseiben húzza meg magát, ha „kemény teleink lennének, azok legalább részben megtizedelnék az állományt” – fogalmazott Nagy László.

Az Egyesült Államok élen jár a poloskainvázió megfékezésében és a lehetséges módszerek kutatásában is. Több amerikai szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy nem nyáron és a kertekben kellene keresni a megoldást, hanem az őszi–téli időszak a kulcs. A szakemberek azt javasolják, hogy a lakóépületek réseit, repedéseit kell célzottan kezelni. A rovarok október végén húzódnak meg ezekben a zugokban, és egészen tavaszig rejtve maradnak, ez az időszak ideális a gyérítésükre. Erre az összefüggésre hívta fel Nagy László is a figyelmet: „Vannak szabad forgalmú, pumpás rovarölő szerek, amelyek hatékonyak lehetnek a márványpoloska ellen. Ezekkel az épületek réseit és a lehetséges telelőhelyeket érdemes ősszel befújni” – fogalmazott. Ha ezt minden háztartás megtenné, akkor lenne elérhető a jelentős állománygyérítés.

Miért éppen Bihar megye kiemelten fertőzött?

Bihar megye az ország egyik legfertőzöttebb térségévé vált az óriás poloska terjedésében, amelynek hátterében több egymást erősítő tényező is állhat. Megyénk logisztikai csomópontként működő fontos áruszállítási központ, ahol rengeteg raktár, kamionpark és nemzetközi szállítmányozó cég működik. A poloska ismerten passzívan is terjed csomagok, konténerek, járművek zugaiban, így valószínű, hogy korábban telepedett itt meg, mint más, kevésbé forgalmas megyékben. Ugyanakkor a klímaváltozás Bihar megyét különösen érzékenyen érinti, mivel ez a térség az Alföld keleti részéhez tartozik: egy olyan síkvidéki zóna, ahol az időjárás évről évre egyre inkább a két évszakos éghajlat irányába tolódik. A hosszú, forró, csapadékszegény nyarak és az enyhébb telek nemcsak a mezőgazdaságot formálják át, hanem ideális körülményeket teremtenek az olyan invazív rovarfajok számára is, mint ez a kártevő. A melegedés mellett a települési berendezkedés is ideális a számára: városi és kertvárosias övezetek, épületek és kiskertek keverednek a megye egyes részein. Nyáron a kertekben táplálék, míg télen egy karnyújtásnyira meleg menedék várja őket. Végül, a román–magyar határ közelsége és az intenzív tranzitforgalom is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a faj gyorsan „gyökeret vert” a térségben, hiszen Magyarországon közismerten korábban telepedett meg.

Forrás: Nagy László, érmelléki falugazdász - Az érmihályfalvi határátkelőhely egyik ellenőrző fülkéjén rajzott márványpoloskák 

Nemzetközi küzdelem

Az óriás poloska elleni védekezés világszerte kihívást jelent, máshol is küzdenek ellene, nem csak Romániában. A nemzetközi gyakorlatban kiemelt szerepet kapnak a fénycsapdák, mivel a márványpoloska erősen vonzódik a hideg fehér, kékes fényhez. Magyarországi kutatások szerint a meleg tónusú világítás csökkenti a betelepedés esélyét, míg a hideg fényekkel működő csapdák hatékonyan gyűjtik be a kártevőket. Emellett egyre több helyen alkalmaznak PET-palackos csapdákat is, melyekbe édes folyadék kerül csalétek gyanánt. Ezek elsősorban kiskertekben vagy erkélyeken hasznosak, egyszerűen elkészíthetők, bár hatásfokuk változó. Több országban a kézi, szervezett begyűjtésüket és elpusztításukat is alkalmazzák.

Az Egyesült Államokban már biológiai védekezést is alkalmaznak: a szamurájdarázs segítségével csökkentik a poloska petéinek kikelését. Ezt azonban csak ellenőrzött körülmények között végzik, hogy ne veszélyeztessék az őshonos rovarfajokat. A szamurájdarázs lehetséges bevetésére számos európai országban folyik kutatás. Romániában egyelőre nem alkalmaznak biológiai irtást, és a védekezés főként a megelőzésre és a lakossági praktikákra korlátozódik, ha egyáltalán van ilyen. A szakemberek a nyílászárók tömítését, a rovarhálók használatát és az őszi permetezést ajánlják a lehetséges búvóhelyeken. A rendszeres megfigyelés, kézi gyűjtés, valamint a házi készítésű csapdák is segíthetik az állomány gyérítését. A poloska elleni küzdelem jelenleg mindenhol összetett, és csak többféle módszer együttes alkalmazásával lehetne eredményt elérni.

Poloskák helyett darazsak?

A márványpoloska legígéretesebb természetes ellensége a szamurájdarázs. Ugyanakkor térségünkben nem hangzik túl jól egy másik darázsfaj elterjesztése abban a kontextusban, amikor nyaranta egyre gyakrabban tapasztalhattuk meg a „darázsinváziót” is, és az általuk előidézett kárt az édes gyümölcsökben. A szamurájdarázs is Ázsiából származó parazitoid rovar, amely természetes ellensége a márványpoloskának. Nem a kifejlett poloskákat támadja meg, hanem azok petéit: a darázs nősténye petéit a poloskapetébe rakja, így azokból nem poloska, hanem újabb darázs kel ki. Ez jelentősen csökkenti a poloskapopuláció utánpótlását.

Az Egyesült Államokban 2020 óta alkalmazzák a szamurájdarazsat védekezési célból, de kizárólag szigorúan ellenőrzött körülmények között. Ez azt jelenti, hogy a darazsat csak engedéllyel rendelkező kutatóintézetek és mezőgazdasági hatóságok telepíthetik ki, jól behatárolt területekre. A cél, hogy a beavatkozás ne veszélyeztesse az őshonos rovarfajokat, mivel a darázs más, nem célzott poloskapetéket is megtámadhat. Ezért minden kibocsátást ökológiai kockázatfelmérés előz meg, és a darázs terjedését folyamatosan nyomon követik.

Forrás: https://agroforum.hu/szakcikkek/novenyvedelem-szakcikkek/az-azsiai-marvanyospoloska/ / Fotók: Király G., T. Leskey

Forrás: Bihari Napló, Szolár Éva