Szatmárnémetibe látogatott dr. Nagy István magyarországi agrárminiszter!

Kevés olyan ágazat van, amelyben olyan gyorsan kell alkalmazkodni a fogyasztói szokásokhoz, mint a mezőgazdaságban, s aki az igényeket kiszolgálandó gyorsan tud váltani, az nagy nyereséget is tud elkönyvelni, fogalmazott dr. Nagy István agrárminiszter.

A Partiumi Falugazdászok meghívására kedden kora este Szatmárnémetibe látogatott dr. Nagy István magyarországi agrárminiszter, aki az Iparosotthonban találkozott a megyebeli gazdálkodókkal és települések vezetőivel. A találkozó apropóját a közös agrárpolitika szükségessége adta, hiszen ugyanazokkal a kihívásokkal és gondokkal szembesülnek a gazdálkodók a határ mindkét oldalán, s annak érdekében, hogy versenyképes és folyamatos mezőgazdasággal rendelkezzen a szatmári térség összefogásra, ugyanakkor támogatásra van szükség. „Fontosak ezek a találkozók, hiszen közösek az érdekeink: mindannyian ugyanarra a világpiacra termelünk a határ innenső és túlsó oldalán is — közös célunk pedig a versenyképesség javítása, hogy ugyanazon startvonalhoz állhasson fel mindenki a nyugat-európai gazdákkal való versenyben” — fogalmazott az agrárminiszter, majd röviden vázolta a jelenlegi gazdálkodói helyzetképet.

Mint hangsúlyozta, kevés olyan ágazat van, amelyben olyan gyorsan kell alkalmazkodni a fogyasztói szokásokhoz és igényekhez, mint a mezőgazdaságban — elég csak a gluténérzékenységet vagy a tejintoleranciát említeni — , s aki az igényeket kiszolgálandó gyorsan tud váltani, az nagy nyereséget is tud elkönyvelni, míg a lassabban mozdulók sajnos lemaradnak a termékeladásban és a nyereségességben is. „Nekünk, azaz gazdálkodóknak, mindig alkalmazkodnunk és fejlődnünk kell — és bármennyire túlzónak is vélik egyesek, szaktanácsok nélkül ma már nem lehet gazdálkodni! A régi, hagyományos kereskedelmi dogmák megszűntek, össze kell fogni, termékalapot létrehozni, kapcsolatokat keresni, hogy a határ egyik oldalán megtermelt zöldség, gyümölcs stb. megtalálja vevőjét a határ másik oldalán” — mondta, nyomatékosítva azt is: ezért van szükség a falugazdász-hálózatra is, amelynek egyik legfőbb célja, hogy a gazdálkodók szaktanácsot és segítséget kapjanak a versenyképes termelés érdekében.

Mint kifejtette, egy-egy termelési ciklus végi mérlegvonás eredménye értelemszerűen nagyban befolyásolja, hogy a következőkben milyen kedvvel fog gazdálkodni az illető, illetve hogy a fiatalok akarnak-e majd örökébe lépni, folytatni a gazdálkodást. A generációváltás, örökségátadás gondja mellett — hiszen mint mondta, a magyarországi gazdák zöme 65 év feletti és hiányzik az utánpótlás — a másik komoly gond, amivel szembesülni kényszerülnek, az a fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges anyagi források megtalálása, illetve a pályázati lehetőségek lehívása. Elsősorban azonban olyan pályázati lehetőségeket kell nyújtani, amelyekre valóban igény van: „A Partiumban jelenleg az igényfelmérés zajlik, hiszen fontos, hogy olyan pályázati források és keretek legyenek majd meghirdetve, amelyek valóban az itt élők igényeit szolgálják — ezt pedig csak úgy lehet megvalósítani, ha megkérdezünk minden gazdát. A begyűjtött információkat összesítve aztán majd kirajzolódik egy olyan két, amelyet ha pályázati formában meghirdetünk a gazdák számára, akkor az valóban hasznos és életszerű lesz, és valóban a gazdaság fejlesztését és fejlődését fogja szolgálni” — magyarázta, kiemelve a közös agrárpolitika fontosságát. Mint rámutatott, az eddigi javaslatokat a 27 tagországból senki nem fogadta el, ráadásul óriási nyomás nehezedik a gazdálkodókra a fenntartható mezőgazdaság és a környezet állapotának javítása kapcsán is — a szélsőséges időjárási jelenségeket, a minőségi problémákat és új növény-egészségügyi kockázatok megjelenését már közvetlenül tapasztalni is lehet, ehhez társulnak közvetetten az ingadozó világpiaci árak és gazdálkodói jövedelmek, s mint hangsúlyozta, a gazdákat védeni és támogatni kell ahhoz, hogy az éghajlatváltozás kihívásaira megfelelő válaszokat tudjanak adni. „Nem kérhetik a gazdákat, hogy a társadalmi elvárásoknak megfelelően járuljanak hozzá az éghajlatváltozás mérsékléséhez, ha nem adnak nekik ehhez megfelelő támogatást!” — summázta, hozzátéve: elsődleges célkitűzéssé vált, hogy a közös agrárpolitika forrásai ne csökkenjenek, így a gazdáknak támogatást nyújthatnak olyan technológiai fejlesztésekhez és agrotechnikai eljárásokhoz, amelyek a szénmegkötést segítik.

Forrás:www.frissujsag.ro