Szakmai továbbképzőn és csapatépítőn a falugazdászok

Első ízben szervezett a Kárpát-medencében tevékenykedő falugazdászok számára az ismerkedést, a szakmai és baráti kapcsolatok ápolását egyaránt szolgáló csapatépítő és szakmai továbbképző találkozót az Agrárminisztérium programot irányító Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya. A találkozó – amin hat ország több mint 110 falugazdásza volt jelen – kedden a Kárpát-medence különböző térségeiben tevékenykedő falugazdász-szervezetek képviselőinek rövid bemutatkozásával kezdődött.

A szaktárca munkatársainak felkérésére a partiumi falugazdászok 15 fős küldöttségéből Somogyi Zalán a szilágysági, Huszár Antal a Bihar megyei, Tar Bálint pedig a máramarosi szórványmagyar gazdaközösség körében végzett szaktanácsadási és közösség-szervezési munkájáról, személyes élményeiről és tapasztalatairól beszélt.

A rövid bemutatkozókat követően Magyarország egyik legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari cégcsoportjának, a Bonafarm-csopornak a tevékenységét és vertikális integrált működését ismerhették meg a falugazdászok. A cégcsoportban 5 mezőgazdasági és 5 élelmiszeripari nagyvállalat működik szorosan együtt, lefedve ezáltal a szántóföldi növénytermesztés, a takarmányelőállítás, a szőlészet-borászat, az állattenyésztés, illetve a tej- és húsfeldolgozás teljes vertikumát. Termékportfóliójukban olyan ismert márkák szerepelnek, mint a Mizo vagy a Pick. A 8400 alkalmazottat foglalkoztató, 2021-ben 456 milliárd forintos (több mint 100 milliárd eurós) árbevételt felmutató cégcsoport mezőgazdasági üzletágában zajló munkába, termelőtevékenységekbe a Bonafarm Mezőgazdaság növénytermesztési, műszaki és szarvasmarhatenyésztési ágazatvezetői nyújtottak betekintést a falugazdászoknak. Az előadásokban vázolt eljárásokról, technológiákról szerda délelőtt Csípőtelekre látogatva, a Bonafarm csoporthoz tartozó Bóly Zrt. tejtermelő tehenészeti telepén a saját szemükkel is meggyőződhettek a falugazdászok. A korszerű, robottechnológiáját használó telepen 3 ezer, törzskönyvezett holstein-fríz tehenet tartanak: beszédes adat, hogy a tejelő egyedek napi termelési átlaga 40 liter fölött van. A falugazdászok vendéglátóik kíséretében megtekintették az istállókat, a fejőházat, közben a tartástechnológiáról, takarmányozásról, trágyahasznosításról, állategészségügyi protokollokról és az állomány minőségjavítását szolgáló genetikáról és selejtezési szempontokról folyt a diskurzus.

A Bóly Zrt szarvasmarha-telepén tett látogatás után Harkányban, a találkozó „főhadiszállásának” választott Dráva Hotel konferenciatermében folytatódott a szakmai munka. Itt már Dr. Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Falugazdász Programját irányító helyettes államtitkára köszöntötte az egybegyülteket. Az államtitkár köszönetét és büszkeségét fejezte ki a falugazdászoknak azért az értékes és sokrétű munkáért, amivel az anyaországon kívüli magyar gazdatársadalom tájékoztatását, fejlődését, felzárkóztatását és magmaradását segítik. Mivel a határon túli magyarság 70 százaléka vidéken él és jórészt a mezőgazdaságból tartja fenn magát, Ökrös Oszkár a falugazdászokat a legfontosabb építőkockának nevezte a magyar kormány nemzetpolitikájában. Az államtitkár után Cseh-Tibor András, a MAGOSz főtitkára, valamint Horváth Vivien, a NAK „Magyarok kenyere” programjának főszervezője szólt a falugazdászokhoz. A Magyarok kenyere program idén is folytatódik, amiben természetesen a bihari, szatmári, szilágysági és máramarosi termelők búza, liszt és pénzadományainak közvetítésével a Partiumi Falugazdász Hálózat továbbra is részt vesz. Újdonság – jelentette be Horváth Vivien – hogy a malmokkal és az élelmiszeripar képviselőivel összefogva az adományok szétosztásakor idéntől a glutén-érzékeny fogyasztókra is gondolnak.

A délután hátralévő részében nivós szakmai előadásokat hallhattak a falugazdászok. Dr. Vásáry Miklós, az Agrárminisztérium agárpolitikai referense az unió új Közös Agrárpolitikáját és a hozzá illeszkedő magyar agrárfejlesztési statégiát ismertette, majd Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója a martonvásári kutatóállomás innovatív fejlesztési eredményeit mutatta be, többek közt olyan búzafajtákat, amiket az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között is eredményesen, jövedelmezően termeszthetnek a gazdák. Kiderült, a cég szószerint űrtechnológiákban gondolkozik: 150 búzafajta közül ugyanis először sikerült olyan búzafajtát előállítaniuk, ami extrém alacsony szármagasságával és felgyorsított termésképzési erényeivel már az emberiség űrkörülmények közötti táplálására terveztek.

A konferencián szó volt a szántóföldi növények, a zöldségek és gyümölcsök biotermesztéséről is: az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetben zajló munkába és az On-farm kutatási eredményeibe Allacherné Szépkuthy Katalin engedett bepillantást a falugazdászoknak, amit – szövetkezeti jó példák gyanánt – két mezőgazdasági értékesítési szövetkezet bemutatása követett. A délalföldi kertészeket, üveg- és fóliasátras zöldségtermesztőket szövetkezetbe tömörítő Dél Kertész Szentes tevékenységét, csomagolási, logisztikai, értékesítési, piackeresési tapasztalatait Nagypéter Sándor, a szövetkezet ügyvezető elnöke, az Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Mezőgazdasági Szövetkezet működését, piaci kihívásait pedig Marczin Zsolt ügyvezető igazgató mutatta be.

A falugazdász csapatépítő program szervezői persze a tömör szakmai információk mellett a Kárpát-medencéből összesereglett falugazdászok kikapcsolódására is gondoltak: ez utóbbit a Madách Színház és az Operettszínház művészeinek énekes-táncos operett műsora, valamint a villányi Bock Pincészetbe szervezett, borkóstolóval egybekötött pincelátogatás szolgálta.