Idén is ösztöndíjban részesíti a Partiumi Falugazdász Hálózatot működtető Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület azokat a fiatal, leendő agrárszakembereket, akik felsőfokú tanulmányaikat a debreceni egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának Nagyváradra kihelyezett, Partiumi Keresztény Egyetemen zajló mezőgazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök képzési programjának keretében végzik. A tíz hónapos időszakra szóló, havi 400 lejes támogatásra azok a partiumi fiatal, 30. életévüket nem betöltött másod- és harmadéves agrárszakos egyetemisták jogosultak, akik kiemelkedő tanulmányi eredményeket értek el.
A támogatás odaítélésénél ugyanakkor a hallgatók szociális hátterét is figyelembe vették.
Kovács Szabolcs, a Partiumi Falugazdász Hálózat vezetője a november 11-i nagykárolyi találkozón örömmel jelentette be, hogy a magyarországi agrárminisztérium finanszírozását élvező ösztöndíj-programon keresztül a szervezet a tavalyi hárommal szemben idén néggyel több, azaz immár hét leendő agrárszakember képzési-költségeihez járulhat hozzá. Leszögezte, az ösztöndíjban részesülő agrárszakos hallgatókkal szeretnék szorosabbra fűzni a kapcsolatot. Az egyesület aktív tagjaiként számítanak jelenlétükre, segítségükre a szervezet rendezvényein, szakmai találkozóin, tanulmányaik befejeztével pedig az elhelyezkedésben is segíteni kívánják, akár a négy – Szatmár, Szilágy, Bihar és Máramaros – megyére kiterjedő falugazdász-hálózat, akár a térség agrárvállalkozásainak erősítésében – hangsúlyozta a nagykárolyi Károlyi-kastély lovagtermében tartott ösztöndíj-átadó ünnepségen Kovács Szabolcs.
Az ösztöndíjban részesülő hallgatókat – bár bukaresti elfoglaltságai miatt személyesen nem lehetett jelen – Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a Partiumi Falugazdász Hálózat koordinátora is köszöntötte. A mezőgazdasági bizottság alelnökének üzenetét, jókívánságait Kovács Szabolcs tolmácsolta a jelenlévőknek. „Öröm az, hogy a magyar kormány az Agrárminisztérium által újabb ösztöndíjat biztosít a Partiumban mezőgazdaságot tanuló hallgatók számára. Öröm az, hogy az eddigi három helyett immár hét ösztöndíjat oszthatunk ki. Szükség van erre az ösztöndíjra, szükség van arra, hogy bátorítsuk azokat a diákokat, akik agrárképzésben vesznek részt. Én csak így tudom elképzelni az agrártársadalom megújulását. Elengedhetetlen, hogy olyan szakemberek kerüljenek ki az iskola padjaiból, akik új ötletekkel, új lendülettel tudják továbbvinni és megújítani ezt a szakmát” – fogalmazott Magyar Lóránd.
Az ünnepségen kiderült, az ösztöndíjban részesülő leendő agrármérnökök szüleiknek, nagyszüleiknek besegítve már otthon, a családi gazdaságban megszerették, megismerték a mezőgazdasági tevékenységeket. Szakmai tanulmányaik révén nem csak a családi farm, hanem a térség agráriumának fejlesztéséhez is szeretnének hozzájárulni. Az ösztöndíjban részesülő hallgatók közül a Szilágy megyei Somogyi Zalán számára a mezőgazdaság nem csupán szakma, hanem életforma is.
Az agrármérnöki diploma megszerzése után szülei szilágyzoványi gazdaságát kívánja tovább vinni, szakmailag és üzletileg is erősebb alapokra helyezni. A térség adottságai nyomán különösen a növénytermesztésben, a szántóföldi nagykultúrákban lát jövőt: a megtermelt takarmány-gabona értékét azonban az állattartás révén is kamatoztatná.
Fülep Izabella a Szatmár megyei Mikolából jelentkezett a debreceni egyetem Nagyváradra kihelyezett agrármérnök-képzésére. Komoly lehetőséget lát a mezőgazdaságban: tudásával ezt szeretné jobban kiaknázni. A gazdálkodás iránti szeretet Izabella esetében is családból gyökerekből táplálkozik: a biztos alapot a szántóföldi növénytermesztés jelenti, amit a fiatal agrármérnök-jelölt gyümölcstermesztéssel is szeretne bővíteni.
Összetett, több lábon álló gazdaság kialakítására törekszik Kígyósi Dávid is. A agrármérnök-hallgató szüleivel közösen a Bihar megyei Biharpüspökiben gazdálkodik: édesanyja mellett a fóliasátras, üvegházas zöldségtermesztés, édesapja jobbján pedig mintegy 150 hektárt művelve, a szántóföldi nagykultúrák – búza, árpa, kukorica, napraforgó – termesztését ismerhette meg. Az egyetemen szerzett tudással, az új technológiák megismerésével szintet kívánnak lépni: a tevékenységüket még hatékonyabbá és ezen keresztül jövedelmezőbbé is tenni.