Őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda) a Kárpát-medencében – Új inváziós kártevő a mezőgazdaságban

Romániában az első hivatalosan igazolt előfordulását 2024-ben jelentették. Az idei megfigyelések alapján a Partiumban, Szilágy megyében már sikerült egyedeket kimutatni feromoncsapdák segítségével, ami azt jelzi, hogy a faj elérte térségünket is. A kártevő kárpát-medencei terjedésének nyomon követése érdekében a Debreceni Egyetem és a Partiumi Falugazdász Hálózat közös kutatási programot indított. Ennek keretében a falugazdászok több partiumi helyszínen feromoncsapdákat helyeztek ki, amelyeket rendszeresen ellenőriznek. A cél a faj esetleges megtelepedésének mielőbbi felismerése, valamint a terjedésének feltérképezése.

Mi az őszi sereghernyó?

Az őszi sereghernyó a bagolylepkefélék (Noctuidae) családjába tartozó lepkefaj. A kifejlett lepke 32–40 mm szárnyfesztávolságú, első szárnyai barnásszürke mintázatúak, hátsó szárnyai világosabbak. Erős repülő, a légáramlatok segítségével akár több száz kilométert is képes megtenni.

A gazdasági károkat azonban nem a lepke, hanem a lárva okozza. A hernyó fejlődése során zöldes, barnás vagy csaknem fekete színű is lehet. Jellemző ismertetőjegye a fején található fordított „Y” alakú világos rajzolat, valamint a test utolsó szelvényén trapéz alakban elhelyezkedő négy sötét pont.

Őszi sereghernyó imágó (Forrás: CABI)

Milyen növényeket károsít?

Az őszi sereghernyó rendkívül sok tápnövénnyel rendelkezik, világszerte több mint 350 növényfajt képes károsítani. Legfontosabb gazdanövényei közé tartozik a kukorica, a cirok, a rizs, a búza, a cukornád, a gyapot, a szója, valamint számos zöldség- és kertészeti kultúra. A legjelentősebb károkat a kukoricában okozza, de megfelelő körülmények között más szántóföldi és kertészeti növényekben is komoly veszteséget eredményezhet.

Milyen tünetek utalhatnak a jelenlétére?

A fiatal lárvák kezdetben a levelek felszínét hámozgatják, amelynek következtében úgynevezett „ablakos” rágás alakul ki. Ahogy fejlődnek, szabálytalan lyukakat rágnak a levelekbe, majd a levélörvénybe, később pedig a csőbe vagy a termésbe is berágják magukat. Jellegzetes tünet a levélörvényben felhalmozódó nagy mennyiségű rágcsálék, amely gyakran már messziről felhívja a figyelmet a kártevő jelenlétére.

Hogyan történik a megfigyelés és a faj azonosítása?

A monitoring feromoncsapdák segítségével történik, amelyek a hím lepkéket csalogatják be. A kihelyezett csapdákat rendszeresen ellenőrzik, a befogott egyedeket pedig szakemberek vizsgálják meg. Az elsődleges fajazonosítás a külső morfológiai bélyegek alapján történik, szükség esetén pedig laboratóriumi, molekuláris vizsgálatokkal is megerősítik az eredményt. Ez azért fontos, mert több hazai bagolylepkefaj is hasonló megjelenésű, ezért a biztos azonosítás szakmai vizsgálatot igényel.

Mit tegyenek a gazdálkodók?

A korai felismerés kulcsfontosságú. Javasolt a kukorica- és egyéb veszélyeztetett kultúrák rendszeres szemlézése, különösen a levélörvény, a fiatal levelek és a fejlődő csövek vizsgálata. Amennyiben a gazdálkodók gyanús hernyót, jellegzetes rágásnyomokat vagy a kártevő jelenlétére utaló tüneteket észlelnek, célszerű fényképet készíteni a hernyóról és a károsított növényről, valamint – amennyiben lehetséges – a mintát is megőrizni.

Kérjük, hogy ilyen esetben haladéktalanul értesítsék a Partiumi Falugazdász Hálózat munkatársait, vagy forduljanak az illetékes megyei Oficiul Fitosanitar (Növényegészségügyi Hivatal) szakembereihez. A gyors bejelentések jelentősen hozzájárulnak a kártevő terjedésének nyomon követéséhez és a szükséges növényvédelmi intézkedések időben történő meghozatalához.

A cikk elkészítéséhez felhasznált szakmai források: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), EPPO (https://gd.eppo.int/taxon/LAPHFR/distribution), CABI  (https://www.cabidigitallibrary.org/doi/full/10.1079/cabicompendium.29810), NAK / Fodor Attila valamint a Debreceni Egyetem monitoringprogramjának szakmai információi.