Őrizzük meg eleink gyümölcseit!

Itt-ott találni még olyan gyümölcsfákat, amelyek hatvan-hetven éve teremnek. Méghozzá úgy, hogy az utóbbi évtizedekben gyakorlatilag egyáltalán nem permetezték őket. Ezen fák génállományának megőrzése sok szempontból is lényeges:egyrészt ezekből idővel olyan gyümölcsösöket lehetne létrehozni, amelyek vegyszerek nélkül is terméssel szolgálnak, ugyanakkor fontos tudni azt is, hogy ebben a tekintetben a 24. órában vagyunk. Gyümölcsöseink biológiai sajátosságait vagy most mentjük meg, vagy végképp eltűnnek.Az önállóbb, ám kisebb termésátlagú fajtákat szeretnénk megóvni Szatmár megyében is. Egyfajta tündérkerteket létrehozása a célunk, amelyek révén a biokultúrában való gondolkodáshoz is hozzászoktatnák az ifjakat.

Terjeszkedő tündérkertek

A falugazdászok kötelező feladatai közé tartozik a Kárpát-medence különböző tájegységein még fellelhető hagyományos, tájba illő mezőgazdálkodási kultúrák és az azokhoz tartozó genetikai értékek, génforrások, őshonos vagy régen honosult növény- és állatfajok feltérképezése és dokumentálása. A helyi kultúrnövény- és haszonállat-fajták lelőhelyeinek, a gazdák és helyszínek elérhetőségeink írásban való rögzítése, termesztői, tenyésztői (és esetleg nemesítői, fajtafenntartói) jegyzékek összeállítása, térképes dokumentálása.

Jelenleg a Kárpát-medencében mintegy 150 tündérkert található, miközben több száz közösség, önkormányzat, iskola és plébánia állt a mozgalom mellé az őshonos gyümölcsfák megőrzése érdekében. Például a Pilisi Parkerdő Zrt. 2011-ben csatlakozott a Kovács Gyula erdész-pomológus által életre hívott országos Tündérkert-mozgalomhoz, és kezdte meg a Budakeszi Erdészetnél található gyümölcsöskert, a Budakeszi Tündérkert létesítését. Jelenleg 888 gyümölcsfa él, azaz a biológiai sajátosságok megmaradását biztosítja.

Előnevelnék a beoltott gyümölcsfákat

A Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület a Falugazdász programon keresztül szeretne egy hasonlót, azaz „tündérkertet” létrehozni Szatmár megyében. Első lépés lenne a fajták beazonosítása feltérképezése, azoknál a gazdáknál, akiknél ilyen régi őshonos gyümölcsfa van.

Persze ez hosszabb távú elképzelés. Előbb elkészíteni az összesítést, majd a feltérképezett tudásanyag birtokában akár faiskolák keretében, de magánkezdeményezésként, hobbikertészekkel egyeztetni, akik a facsemetéket előnevelnék. Ezekben pedig tavasz elején, tél végén a már adatbázisba vett helyekről oltóágakat vinnénk. Olyan három év múlva már megtörténhetne az ültetés. Addig lesz idő arra, hogy optimális helyszínre leljünk, olyanra, ahol a gyümölcsfák otthon érzik magukat. Ezeken a területeken a továbbiakban akár biotermesztésben lehetne gazdálkodni, hasznosnak tűnik az is, hogy gyerekek előtt megnyissuk ezeket a területeket, mintegy hozzászoktassuk őket az őshonos fajták megbecsüléséhez, szeretetéhez, a biokultúrában való gondolkodáshoz.

„Vegyszermentesen is teremnek”

Mifelénk, azaz a szatmári tájegységben őshonos gyümölcsfák foltokban maradtak meg. Almák, körték, szilvák, a hagyományos, magról szaporítható őszibarackok, a kajszibarack (igaz, ez már lényegesen kisebb számban, de még mindig találni régi, 50–60–70 éves fákat is!). Ugyanakkor van még faeper, berkenye, naspolya stb.

Az államosítás miatt errefelé is új fajták jelentek meg, kiszorították a régi, nagyobb ellenálló-képességgel, ám kisebb terméshozammal rendelkező fajtákat. Azonban mára már az államosítás után létrehozott nagy gyümölcsösök fajtáit is sokadjára keverik, hibridizálják.

A vegyszermentességük okán is szerencsés lenne megőrizni a régi, ellenálló fajtákat. Ami pedig igen lényeges tényező lehet napjainkban, hiszen a biotermékek iránt megnőtt az érdeklődés, egyre nagyobb az igény rájuk. Vannak olyan 70–80 éves almafák, amelyek még mindig teremnek, holott az utóbbi évtizedekben gyakorlatilag parlagon találhatók, nem voltak vegyszerrel kezelve.

Ugyanakkor azért is fontos a megőrzésük, hogy egész egyszerűen megmaradhassanak az utókornak. Van erre, a megőrzésre, talán 10 évünk, utána eltűnnek.

Az adatbázis összeállítását elkezdtük már, így bárki, akinek van vagy ismer olyan személyt, akinél találhatunk ilyen őshonos fákat, az kérem jelezze falugazdászainknál.

A program mentora Kovács Szabolcs, őt a 0733926673 telefonszámon vagy a [email protected] email címen lehet elérni.