Olyan száraz a talaj a Partiumban, hogy már a gépeket is megviseli – nehéz körülmények között zajlanak az őszi vetések

A kialakult helyzetről a Kolozsvári Rádió is beszámolt, amelynek munkatársa a Partiumi Falugazdász Hálózatot kérdezte az őszi vetések állásáról, a gazdák nehézségeiről és az idei mezőgazdasági év tapasztalatairól.

Az interjú itt hallgatható meg: Olyan száraz a föld a Partiumban, hogy a gépeket is rongálja – Kolozsvári Rádió

Száraz, kemény talaj nehezíti az őszi munkálatokat

2026 októberének második felében a partiumi mezőgazdasági munkák középpontjában az őszi búza, árpa, tritikálé és helyenként a rozs vetése, valamint a talaj-előkészítés áll. Egyes térségekben kisebb mennyiségben zabot is vetnek, míg az állattartó gazdák közül többen őszi bükkönyt vetettek rozzsal társítva. Ezzel párhuzamosan még zajlik a kukorica betakarítása is. Az idei ősz legnagyobb kihívását a nyári aszály következtében kialakult súlyos talajnedvesség-hiány jelenti. A föld több helyen annyira kiszáradt és megkeményedett, hogy a hagyományos szántás szinte lehetetlenné vált. A gazdák ezért gyakran tárcsázással vagy talajlazítással próbálják előkészíteni a vetőágyat, de még ezek a munkálatok is komolyan megterhelik a mezőgazdasági gépeket. Az elmúlt hetekben lehullott kisebb mennyiségű csapadék ugyan helyenként javított a felszíni talajállapoton, de a mélyebb rétegek továbbra is rendkívül szárazak. Sok gazda kénytelen szinte porba vetni, abban reménykedve, hogy a következő hetek esőzései biztosítják majd a csírázáshoz szükséges nedvességet.

Szatmár megyében is egyenetlenül kelnek a repceállományok

Szatmárnémeti és környékén jelenleg az őszi búza vetése, a sikertelen repcevetések újravetése, valamint a kukorica betakarítása zajlik. A térségben a talaj nedvességtartalma továbbra sem megfelelő az egyenletes keléshez és a fiatal növények fejlődéséhez. Szatmár körzetében az eddig lehullott 23,8 milliméter csapadék kevésnek bizonyult a megfelelő magágy-előkészítéshez. A repceállományok egyenetlenül keltek, több helyen ki kellett tárcsázni őket, és más őszi kultúrákkal helyettesíteni. A búza, az árpa és a tritikálé vetése továbbra is folyamatban van. Nagykároly környékén szintén a búzavetés a meghatározó, miközben a korábban elvetett repce több helyen nem indult megfelelő fejlődésnek. A gazdák a kisebb esőzések ellenére továbbra is rendkívül száraz és kemény talajjal szembesülnek. 

Bihar megyében több helyen újra kellett tervezni a vetésszerkezetet

Bihar megyében szinte valamennyi falugazdász hasonló nehézségekről számolt be. Nagyvárad, Székelyhíd, Margitta, Érmihályfalva és Nagyszalonta térségében a talaj szárazsága jelentősen megnehezíti a vetési munkálatokat.

Nagyvárad környékén a gazdák egy része a szántást is elhagyta, helyette tárcsázással vagy talajlazítással próbálják előkészíteni a földet. A kemény talaj miatt gyakoriak a gépek szakítócsavarjainak törései, ami további költségeket és időveszteséget jelent.

Székelyhíd és Érolaszi környékén a korábban lehullott 15 milliméter csapadék valamelyest javított a talaj állapotán, de a repcevetések jelentős károkat szenvedtek. Olyan gazdaságról is érkezett beszámoló, ahol a 200 hektáron elvetett repcéből mindössze 60 hektáron volt megfelelő kelés. A sikertelen állományok helyére több gazda búzát vagy tritikálét vetett.

Margitta térségében szintén több parcellán ki kellett tárcsázni a repcét, mert a kikelt növények egy része a vízhiány miatt elpusztult. Érköbölkút környékén a talaj mindössze körülbelül 10 centiméter mélységig nedvesedett át, így a szántás továbbra sem végezhető megfelelő körülmények között. A gazdák helyzetét tovább nehezíti, hogy a kukorica és a napraforgó termesztése is veszteségesnek bizonyult.

Nagyszalonta környékén eltérő eredményeket mutatnak a repcevetések. Erdőgyarakon például egy 17 hektáros vetés egyáltalán nem kelt ki, míg Nagyszalonta térségében a közelmúltban lehullott 19–20 milliméter csapadék hatására egyes állományok kelésnek indultak. Több gazda azonban a nagy kockázat miatt eleve lemondott a repcevetésről.

Érmihályfalva környékén a talaj vízhiánya már a kertészeti gazdaságokat is komolyan érinti. Több termelő újabb kutak fúrását tervezi, annak ellenére, hogy egyes gazdaságokban már jelenleg is két-három kút biztosítja az öntözővizet. A fóliasátrakban eközben zajlik az őszi termesztés, frissen vetettek spenótot, salátát és retket.

A csapadékhiány nemcsak az őszi vetéseket nehezíti, hanem a nyári növénykultúrák terméseredményeiben is megmutatkozik.

A Sebes-Körös menti települések térségében a kukorica hektáronkénti termése a beszámolók szerint mindössze 1000–3500 kilogramm között alakult, és a napraforgó terméseredményei is gyengék voltak. A gazdák attól tartanak, hogy amennyiben a téli hónapokban sem érkezik elegendő csapadék, az a következő évi termést is veszélyeztetheti.

Máramaros megyében ugyanakkor valamivel kedvezőbb helyzetről számoltak be. Az esőzések után a talaj könnyebben megmunkálhatóvá vált, így a gazdák igyekeznek mielőbb elvégezni a vetést. A kukorica betakarítása itt is zajlik, a helyi beszámolók szerint egyes körzetekben hektáronként 7–8 tonna körüli átlagterméssel.

A magas üzemanyagárak tovább növelik a gazdák terheit

A tartós szárazság mellett a magas üzemanyagárak is komoly kihívást jelentenek a gazdálkodók számára. A kiszáradt, rendkívül kemény talaj megmunkálása nagyobb erőfeszítést igényel, ami fokozott üzemanyag-felhasználással, a mezőgazdasági gépek nagyobb igénybevételével és gyakori meghibásodásokkal járhat. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a sikertelen repcevetések miatt több gazda kénytelen újra elvégezni a talaj-előkészítést és más növénykultúrával bevetni a területet. Mindez jelentős többletköltséget jelent, különösen egy olyan gazdasági év után, amikor a nyári aszály miatt a kukorica és a napraforgó terméseredményei is több térségben elmaradtak a várakozásoktól, komoly anyagi veszteséget okozva a termelőknek.

A következő hetek csapadéka meghatározó lehet

Az idei ősz legnagyobb kihívását a súlyos talajnedvesség-hiány, a bizonytalan kelés, a magas termelési költségek és a nyári terméskiesések együttesen jelentik. A korábban elvetett repce több helyen nem fejlődik megfelelően, miközben a késői kalászosvetések esetében is fennáll a veszélye annak, hogy a növények nem tudnak kellően megerősödni a tél beállta előtt. A gazdák jelenleg leginkább a kiadós, tartós csapadékban bíznak. A megfelelő mennyiségű őszi és téli eső, illetve hó elengedhetetlen lenne a talaj vízkészletének pótlásához és a következő évi termés megalapozásához.

Az idei év tapasztalatai ismét rámutatnak arra, hogy a szélsőséges időjáráshoz való alkalmazkodás, a talajnedvesség megőrzése és a termelési költségek tudatos kezelése egyre fontosabb szerepet kap a partiumi mezőgazdaságban.