×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
H1

Minél nagyobb hozzáadott értékkel a túlélésért

2021.12.12 - 15:20
Míg a növénytermesztők dolgát idén főként az input árak növekedése, addig az állattartókét a különböző fertőző betegségek kiújulása és a piaci értékesítési lehetőségek beszűkülése nehezítette. A kormány berkeiben viszont formálódik a műtrágya-vásárlási, sőt, a tenyészállat-beszerzési támogatás is. Évértékelő beszélgetés Magyar Lóránd parlamenti képviselővel, az alsóház mezőgazdasági bizottságának alelnökével, a Partiumi Falugazdász Hálózat koordinátorával.

– Képviselő úr, idén sem volt könnyű esztendeje a gazdáknak, hiszen a nyersanyag árak emelkedése a termelőket év közben is komoly többletkiadásokra kényszerítette. Ön hogy látja, milyen évet zárnak a gazdák?

– Ami a növénytermesztést és a terméshozamokat illeti, véleményem szerint jó évet zárnak a Szatmár megyei, illetve a partiumi gazdák, akár a zöldségről, gyümölcsről, akár a szántóföldi nagykultúrákról legyen szó. Tudom, hogy voltak aszálykárok, de nem hiszem, hogy a Partiumban ez döntően befolyásolta volna a terméshozamokat. Egyre nagyobb aggodalomra ad okot viszont az input árak emelkedése. Ezt több tényező befolyásolja. Egyrészt a világpiac, mivel az energiaárak robbanásszerűen nőttek. Ide sorolom az üzemanyagot is, ami rányomja bélyegét a termelési költségek növekedésére. A kormányprogram kidolgozásakor is szóba került egy olyan szociáldemokrata elképzelés, hogy a gázolajár-támogatáshoz hasonlóan a műtrágya árát is szubvencionálja a mezőgazdasági minisztériumon keresztül az állam. Én is úgy vélem, hogy a műtrágyaárak növekedését állami segítséggel kellene kezelni. Erre van hajlandóság a következő mezőgazdasági évben. Bízom abban, hogy ez sikerülni is fog.

– Sürgetőbbé teszi a kormányzati beavatkozás szükségességét, hogy a marosvásárhelyi műtrágyagyár december 7-én bejelentette, a magas földgázárak miatt más európai termelőkhöz hasonlóan ideiglenes leállítja a termelését?

– Az Azomureș leállása az egész hazai mezőgazdaságot befolyásolja, hiszen a marosvásárhelyi gyár Románia műtrágyaszükségletének az 50 százalékát biztosítja. Jelenleg érvényben van egy tiltás, aminek értelmében Romániába nem lehet külföldi műtrágyát behozni. Tehát ha ez így marad, az feje tetejére állítja az egész mezőgazdaságot. Első lépésben a tiltást kell feloldani és be kell engedni a külföldi műtrágyát, második lépésben pedig az állami támogatásban kell részesíteni a műtrágyát vásárló gazdákat. Az Azomureș leállása és a gyár hivatalosan kiadott közleménye alapján úgy tűnik, mintha egy európai műtrágya-kartellel állnánk szemben, hiszen két hete jelentette be leállását Magyarország legnagyobb műtrágyagyártója is. Ez csak feltételezés, de nagyon úgy tűnik, mintha az európai piacot egy kartell igazgatná, amelynek tagjai mesterségesen akarják a műtrágya árat szabályozni.

– Beszéltünk a növénytermesztésről. Mi a helyzet az állattenyésztési ágazattal?

– Ami az állattenyésztési ágazatot illeti, három-négy komoly problémával szembesülünk, amikre az elkövetkezőkben megoldást kell találni. Az egyik az afrikai sertéspestis további burjánzása az országban. Sajnos azt gondolom, ez a következő évtizedben is nagy probléma marad. Pontosan ezért nyújtott be az RMDSZ egy olyan törvény-kezdeményezést, amivel megakadályozzuk azokat az ötleteket, amivel az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság előrukkolt. Nekünk az a határozott álláspontunk, hogy a falusi gazdaságokban, a kistermelőknél ne legyen állatszám-korlátozás, tarthassanak annyi sertést, amennyit akarnak, tarthassanak kocákat is, kereskedhessenek vele. De ahhoz, hogy ezt el tudjuk érni, bizonyos kompromisszumokra is szükség van. Ez csak akkor lehetséges, ha a gazdák a minimális bioszekuritási követelményeket betartják. Gondolok itt arra, hogy azzal a gumicsizmával, amivel az istállóban jár, nem jár az udvaron. Azt a salapétát, amivel a disznók között dolgozik, nem viseli a gazdaság más részein. Ezekre a szabályokra azért van szükség, hogy a sertéstartó kisgazdaságokat megmentsük.
Az állattenyésztési ágazaton belül másik nagy probléma a madárinfluenza, ami tavasszal jelent meg a hazai szárnyas-állományban. Romániából perpillanat eltűnt, de nem dőlhetünk hátra, mert Magyarországon jelen van a betegség. Erre vonatkozóan is dolgozunk egy olyan törvény-kezdeményezésen, ami a madárinfluenzás, illetve az afrikai sertéspestises gazdaságok jövedelem-kiesését pótolná. Van egy olyan támogatás, ami a kényszerből leölt állatok után illeti a gazdát, de ez csak az állat aktuális piaci értékét fedi, nem pedig azt a jövedelmet, amitől a gazda az állat kényszervágása miatt elesik. Azt szeretnénk, hogy kompenzáljuk a gazdálkodókat azért a jövedelem-kiesésért is, amit a madárinfluenza vagy a sertéspestis okoz.
Jól tudjuk, nincsenek rendben az árak. A sertés esetében ez világpiaci probléma, ami jórészt annak köszönhető, hogy Németországban megjelent a sertéspestis, emiatt Kína lezárta a határait a német sertéshús előtt. Így Európában nagymennyiségű sertés halmozódott fel, ami az árak mélyrepüléséhez vezetett. A kilónkénti 10-11 lejes ár sem a disznónál, sem a szarvasmarhánál nincs rendben, főleg a jelenlegi terményárak mellett. A megoldás ismét csak az lenne, amit sulykolunk, és amin a falugazdászokkal dolgozunk, hogy a gazdák próbáljanak szövetkezetbe tömörülni, próbáljanak egy kicsit a feldolgozás felé haladni, hogy minél nagyobb hozzáadott értéket produkáljanak. Ha nem ezt teszik, akkor a nyolc-tíz szarvasmarha vagy sertés után – amivel a gazdaságban dolgoznak – mindig csak a mindenkori minimum-árat fogják megkapni.

Magyar

– A szarvasmarhatartók év elején komolyan felhördültek, miután kiderül, hogy a hazai kiegészítő támogatásként (ANT) állatonként csupán pár lejt kapnak. Azután csend lett. Miért?

– A szarvasmarha-ágazatban ez egy pozitív történet. Az év elején ugyan valóban állatonként 1 eurós támogatást kaptak az APIA-tól, de a támogatás többi részét később COVID-támogatás formájában kapták meg a gazdák. Ezzel azt a referencia-évet, amit mindig megszab nekünk az Európai Unió, sikerült eltolni és az idéntől a reális szarvasmarha-állomány után kapták a támogatást az állattartók. Nekem az a véleményem, hogy ezt a gyakorlatot az elkövetkező években is folytatnunk kell, hiszen nagyon nagy butaság volt, hogy az elmúlt hét évben – 2014 és 2020 között – a 2013-as referencia dátum szerinti állomány után kapták meg a gazdák a támogatást, akkor is ha növelték, akkor is ha felszámolták az állományt. A COVID-támogatás révén most már csakis azok a gazdák jutnak érdemi támogatáshoz és akkora szarvasmarha-állomány után, amivel valóban rendelkeznek. Folytatni kell a COVID-támogatást a sertés- és a szárnyas-tenyésztőknél is, míg a szarvasmarha- és a juhtenyésztők esetében – a sertés- és a szárnyas-tartókhoz hasonlóan – be kell vezetni az állatjóléti támogatásokat. Erről is volt már egyeztetés. Bízom abban, hogy az előttünk álló időszakban ezt is meg tudjuk oldani.

– Idén megnyíltak a pályázati lehetőségek az új Vidékfejlesztési Stratégia keretében az új Közös Agrárpolitika költségvetéséből, de még a régi szabályai szerint. Mit jelent ez a gazdák szempontjából? Új forrásokat a régi bürokratikus megkötésekkel?

– Részben a COVID-járványnak is köszönhető, hogy az új költségvetésből a régi szabályok szerint írtak ki pályázatokat. Én ezt pozitívumként értékelem. Ha ragaszkodtunk volna az új szabályokhoz, akkor 2022 második felénél hamarább nem pályázhattak volna uniós farmfejlesztési forrásra a gazdák. Így 2021 és 2022 átmeneti esztendőnek számít és a régi szabályok szerint zajlanak a pályázati kiírások, tehát van mire pályázzanak és van miből fejlesszenek a gazdák. Ami a bürokráciát illeti, az a véleményem, hogy aki mezőgazdasági beruházásához 50-70, vagy akár 80-90 százalékos támogatást szeretne, annak a pályázati bürokráciát is vállalnia kell. Létezik a jelenség, de egy felkészült, megbízható pályázatíróval a szóban forgó támogatásokhoz szükséges dokumentációkat a gazdák össze tudják állítani.

– A Partiumi Falugazdász Hálózat koordinátoraként hogy látja, min kellene változtatni vagy erősíteni ahhoz, hogy a falugazdászok a termelőknek jövőre is hasznos támaszai legyenek?

– Annak ellenére, hogy COVID nagyon sok megszorításra kényszerített bennünket, úgy gondolom viszonylag jó évet zárunk. Amin javítani lehet, az a gazdáknak nyújtott segítség, abban, hogy eligazodjanak a különböző állami szervek bürokratikus eljárásaiban. Gondolok itt a területalapú támogatások igénylésére vagy a pályázati tanácsadásra. Ezért is vezettük be a rendszeres fogadóórákat a polgármesteri hivatalokban. Összességében a rendezvényeink – a Magyarok kenyere, a Vidék a városban – és a szociális akcióink megvalósultak. A falugazdász-hálózat finanszírozási szándéka a magyar kormány részéről továbbra is megvan. Kérjük a gazdákat, ha még nem tették, regisztráljanak és a tavasszal szavazzanak a nemzeti kormányra. Hisz ennek a hálózatnak a megléte a nemzeti kormány meglététől is függ.

Domján Levente

Cookie