Még nem késő lemeszelni a gyümölcsfák törzsét

Télen, a nagy hőmérséklet különbségek hatására, a fák törzsének szövetei hol kitágulnak, hol összehúzódnak és ez függőleges irányú, hosszanti fagyrepedéseket okoz, amely nyílt kapu a kórokozók és a kártevők számára is. A fagyra legérzékenyebbek a víz- és tápanyagszállítást végző edénynyalábok, amelyek ha fagykártól károsodnak, a nedvkeringés beindulásakor nem tudnak elegendő vizet és tápanyagot szállítani. Ettől a hiányosan táplált hajtások gyengén fejlődnek, a virágok egy része már bimbó korában elhal vagy gyengén kötődik és a megkötött gyümölcsök is aprók maradnak. Eleink ezt azzal védték ki, hogy fehérre meszelték a gyümölcsfák törzsét, megakadályozva ezzel azt, hogy télen a napsütéses, déli órákban felmelegedjen a fák törzse, elindítva ezzel a korai nedvkeringést és a szállítóedények megszakadását.

Gyakorlatból tudom, hogy az őszi és a kajszibarack fák a legérzékenyebbek a szélsőséges időjárásra, ezért kiskertemben minden ősszel, az őszi lemosó permetezést követően, mésztejjel lemeszelem a gyümölcsfák törzsét, de arra is volt már példa, hogy lepermeteztem az egész fát. Ez a művelet azon kívül, hogy a napfény visszaverésével késlelteti a tavaszi nedvkeringés elindulását, megvéd a késői fagyok által okozott virágelfagyástól, elősegíti a rovarok és a gombák pusztulását, visszaszorítja a fa kérgén megtelepedett mohák túlzott elszaporodását. A mésztej sebgyógyító hatása sem elhanyagolható, de a talajra lehullott mész is jót tesz azzal, hogy közömbösíti annak kémhatását.



A meszezéshez 5-8 %-os mésztejet kell használni, amit úgy készítünk el, hogy egy rész mészhez nyolc rész vizet adunk, majd a mésztejet 2-3 órát pihentetjük, mivel ha túl sokáig hagyjuk, mésztej helyett mészvizet kapunk. Érdemes csak annyit készíteni belőle, amit aznap fel is használunk.

A fák lemeszeléséhez csapadékmentes napot válasszunk, hogy a mészlé rászáradhasson a fák törzsére. A meszelés előtt érdemes erős sörtéjű gyökérkefével megszabadítani az idősebb fák törzsét a leváló kérgektől is, megszüntetve ezzel a kórokozók búvóhelyét. A fák lemeszelését érdemes a nagyobb elágazásokig végezni, de az egész fa lepermetezése is a fa előnyére szolgál.

Mivel a lemeszelt fák tavasszal később melegednek fel, 4-8 nappal késleltetjük a nedvkeringés beindulását, így kevésbé vannak kitéve a tavaszi fagyok károsító hatásának. A téli fagyok által megszakadt szállítóedények akár a fa teljes pusztulásához vezethetnek.
Véleményem szerint érdemes kipróbálni ezt az elfeledett módszert, bár nem hallgathatom el azt sem, hogy ma már a kereskedelemben is kapható fagyvédelemre készült termék FRIGOCUR néven, amely a fagykár megelőzésére és regenerálására is alkalmas termésnövelő és kondíciójavító készítmény.

Forrásmunkák:
www. agraroldal.hu
www.proaktivdirekt.hu
www. edenkert.hu
www. balintgazda.hu

Fodor István
agrármérnök, falugazdász