Kulcsszerepe van a szövetkezeteknek a vidéki gazdaságban

Kovács Ottó falugazdász, a Boviterra New Age Szövetkezet létrehozója a Friss újságnak adott interjúban hangsúlyozza: „a termelők szövetsége talán az egyetlen módja annak, hogy a gazdák növeljék termelékenységüket és versenyképességüket egy olyan világban, amelyet a nagytermelők és a nagy kereskedelmi láncok uralnak”. Meglátása szerint a mezőgazdasági szövetkezetek kulcsfontosságú szerepet játszanak a vidéki gazdaságban. „Ők támogatják a gazdálkodókat abban, hogy termékeik jobb forgalomba hozatala által kedvezőbb árakat érjenek el számukra, előmozdítva a gazdasági növekedést, és új munkahelyeket teremtve, amelyek a jelenlegi gazdasági körülmények összefüggésében nélkülözhetetlenek” – fogalmaz Kovács Ottó. Arra is figyelmeztet ugyanakkor, hogy a gazdáknak szigorúan tiszteletben kell tartaniuk azt az elvet is, hogy „a szövetkezetek a tagjaik által jóváhagyott politikák révén hozzájárulnak a közösségek fenntartható fejlődéséhez”. Mint mondja, a mezőgazdasági termelőknek a gazdálkodó szövetkezethez való csatlakozása a mezőgazdasági üzem jövedelmezőségét biztosítja, méretre való tekintet nélkül.

Kovács Ottó szerint a Partiumban több típusú szövetkezet is működhetne, hisz egy gazda több szövetkezetnek is tagja lehet. „Része lehet egy beszerző szövetkezetnek, ahol több gazda egységesen több alapanyagot (vetőmagvak, műtrágyák, tenyészállatok, takarmány, gépek stb.) szerezhet be, ezáltal alacsonyabb árat elérve a kereskedőnél. Tagja lehet több értékesítő szövetkezetnek, például az egyikben a kukoricát, másikban a tejet, a harmadikban hízómarhát vagy sertést ad el” – magyarázza. Példaként a 2016 ban alakult csanálosi Schöntal Innovative Szövetkezetet említi, illetve a 2019-ben alakult Boviterra New Age Szövetkezetet, amely a kis- és közepes gazdák összefogását tűzte ki célul, úgy az állattenyésztőkét, mint a nagykultúrával és zöldségtermesztéssel foglalkozókét is.

Tapasztalata szerint a fiatalokban sincs nagyobb hajlam az összefogásra, mint az idősekben, és „alig látszik a magasabban iskolázott gazdák szövetkezési kedve jobbnak a kevesebb papírral rendelkezőkhöz képest”. Rámutatott arra, hogy míg Franciaországban, Lengyelországban, Németországban vagy Hollandiában a gazdák nyitottak az együttműködésre, a szövetkezésre, „nálunk az emberek ódzkodnak ettől, mert a gazdák számára a szövetkezés vagy társulás kifejezés a régi téesz, kollektív, kolhoz, az erőszakos beszervezést, a politikai befolyást, a paraszti életforma tönkretételét jelenti”.

A teljes interjú itt olvasható.