Kiskérődzők pestise – súlyos gazdasági veszély a juh- és kecsketartók számára

A betegség tünetei közé tartozik a magas láz, az orr- és szemváladékozás, a szájnyálkahártya gyulladása, valamint súlyosabb esetekben hasmenés és tüdőgyulladás. A fertőzött állományokban az elhullási arány akár a 80–100%-ot is elérheti, ezért a PPR világszerte az egyik legnagyobb gazdasági jelentőségű állatbetegségnek számít.

A betegség története

A kiskérődzők pestisét először 1942-ben írta le két francia állatorvos, Gargadennec és Lalanne Elefántcsontparton, miután pusztító járványt figyeltek meg a juh- és kecskeállományokban. Kezdetben a betegséget a marhavészhez hasonlónak vélték, azonban 1979-ben a kutatók biokémiai és fizikokémiai vizsgálatok alapján igazolták, hogy önálló vírusról van szó, amelyet a Morbillivirus nemzetségbe soroltak. Az ezt követő évtizedekben a vírus Afrika számos országában, majd a Közel-Keleten és Ázsiában is elterjedt. Európában először 2018-ban, Bulgáriában jelent meg, ezt követően pedig 2024–2025-ben Görögországban és Romániában is súlyos járványokat okozott.

Ismét megjelent Romániában

Romániában 2026. június 5-én ismét igazolták a kiskérődzők pestisét. A járvány Maros megyében, Aranyosegerbegy (Viișoara) település közelében ütötte fel a fejét egy közel 900 egyedet számláló juhállományban. A fertőzés ezt követően Brassó megyében is megjelent. A járvány miatt az Európai Bizottság a 2026/1387 számú végrehajtási határozatában úgy rendelkezett, hogy 2026. december 31-ig tilos Románia területéről juhokat és kecskéket más uniós tagállamokba, valamint harmadik országokba szállítani. Az intézkedés célja a vírus további terjedésének megakadályozása, ugyanakkor komoly gazdasági nehézségeket okoz a romániai juh- és kecsketartóknak.

Mi a helyzet Bihar megyében?

A jelenlegi helyzetről dr. Szabó Róbert, Székelyhíd körzeti állatorvosa számolt be. Elmondása szerint a Bihar Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) munkatársai eddig több mint 70 gazdaságban végeztek ellenőrzéseket. A laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján Bihar megyében egyelőre nem mutattak ki fertőzött állatot. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kedvező helyzet megőrzéséhez elengedhetetlen az állategészségügyi előírások szigorú betartása. Kiemelten fontos a szállítási szabályok betartása, az állatok mozgatásának ellenőrzése, a legeltetés megfelelő szervezése, valamint a járványvédelmi intézkedések következetes alkalmazása. Véleménye szerint csak a hatóságok és az állattartók együttműködésével lehet megakadályozni a betegség továbbterjedését.

Az exporttilalom nagyobb gondot jelent, mint maga a betegség

A témában felkerestük a Bihar megyei Tankó családot is, akik hosszú évek óta foglalkoznak juhtenyésztéssel. Elmondásuk szerint állományukban eddig semmilyen, a betegségre utaló tünetet nem tapasztaltak.

Számukra jelenleg nem a fertőzés jelenti a legnagyobb problémát, hanem az export leállítása. A gazdaságban számos növendék bárány vár értékesítésre, azonban az exportkorlátozások miatt ezek értékesítése bizonytalanná vált. A helyzetet tovább súlyosbítja az idei rendkívüli aszály. A legelők kiszáradása és a takarmányhiány egyre nagyobb kihívás elé állítja a juh- és kecsketartókat, akik attól tartanak, hogy megfelelő csapadék hiányában a következő hónapokban az állatok takarmányozása is veszélybe kerülhet.

Biztató fejlemény, hogy az Európai Unió illetékes szakhatóságai engedélyezték a kiskérődzők pestise elleni vakcina alkalmazását. Az oltási program elsőként Konstanca megyében indul el, majd a tervek szerint fokozatosan Románia többi térségére is kiterjesztik.

A szakemberek bíznak abban, hogy a vakcinázás, valamint a járványvédelmi intézkedések együttes alkalmazása hozzájárul a betegség megfékezéséhez, és lehetővé teszi a juh- és kecsketartás mielőbbi normalizálódását.

Gődér Imre, falugazdász beszámolója