Hogyan válasszunk sorközművelőt?

A piacon számos fajta sorközművelő gép közül válogathatunk, kezdve a kis sortávúaktól a nagy sortávúakig, a 2 sorosoktól a 24 soros kivitelekig.

A sorközművelést itt az érmelléken húzatásnak is hívjuk, mivel ez terjedt el a köznyelvben. A sorközművelő kultuvátorok egy hasonló módszerrel készülnek, de a részletekben jelentős eltérések vannak. Egy valamiben azonban biztosak lehetünk, a sorközművelés gépei ugyanazt a célt szolgálják.

A kapásnövények termesztésében egyik fontos munkafolyamat a sorközök megművelése. Ezzel a folyamattal a sorközök optimális kulturállapotát lehet fenntartani, ide tartozik a gyomosodás visszaszorítása, a talaj szellőztetése (frissítése), vízbefogadó képességének valamint bioaktivitásának a növelése. A sorközműveléssel együtt a fejtrágyázás is megoldható, egyes kiviteleken a műtrágya kijuttató adapterek is megtalálhatóak.

A sorközművelő kultivátor fő részegységei közé tartozik a gerendely, amely a művelőtagokat hordozza, a rajta kiépített csatlakozókkal kapcsolható a kultivátor a traktorra. Leggyakrabban a munkagép 3 pontos felfüggesztésére kapcsolódik. A gerendely lehet merev, vagy  hidraulikusan csukható kivitelű, az utóbbi a szélesebb munkaeszközök esetén alkalmazott. A sorközművelő kultivátorok legfontosabb egységei a művelőelemek, védőelemek és a  mélységhatároló kereket magába foglaló művelőtagok. A szerszámok vízszintes mozgását lehetővé tevő paralelogrammás felfüggesztésű művelő tagok a gerendelyhez oldható kötéssel csatlakoznak, annak érdekében, hogy elhelyezésük a különféle sortávolságú növényekhez egyaránt illeszthetõ legyen.

A legelterjedtebbek a két vágóéllel rendelkező lúdtalpkapák, a nyílhegyű kapák, illetve a- jobbos és balos saraboló kapák. A kapák merev egyenes, vagy S alakú rugós kapaszárral készülhetnek. A merev kapaszárral rendelkező művelőtagok mélyebben képesek a talajt megművelni, viszont túlterhelés esetén eldeformálódhatnak, eltörhetnek.  A rugós kivitel jól követi a talaj és a talajfelszín változásait, a rugózás segítheti a porhanyítást, a gyomkivágást. Ugyanakkor keményebb talajrészhez érve függőlegesen vagy oldalirányban kitérhet, veszélyeztetve ezáltal a mélységtartást, illetve magát a kultúrnövényt. 

A kapákról is ejtsünk pár szót:

• Vannak egyoldalas, másnéven saraboló kapák (jobbos és balos). Ezek a kapák egy sekélyebb egyenletesebb talajfelszínt hagynak maguk után, lehetnek hajlítottak ívben, vagy derékszögben.
• kétoldalas, lúdtalp, vagy szárnyas kapák: kétszárnyú kivitekben készülnek, jó lazító hatással rendelkeznek, alacsony szögállástól a meredek szögállásig megtalálható.
• ékalakú, ívelt formájú kapák: jellegzetességük a lándzsa forma, fordítható kivitelben készülnek. A gyomírtó képessége nem túl nagy, csak a gyenge kis gyomokat viszi ki. A talajfelszín nyitott marad a munkája után.
• Gyakoriak a talajhajtású forgó és csillagkapák is: jobbos, vagy balos vágásra vannak kialakítva és mivel a haladási iránnyal szöget zárnak be, oldalirányba mozgatják a talajt. A talajmozgatás a beállítástól függően lehet sorra hordó, vagy sortól távolító. A gyomokat igen jól kiírtja.
• Külön csoportot képeznek a TLT működtetésű  rotációs művelőtagok. 

Itt látható egy elterjedt típusú művelőtag, elől középen egy merev szárral ellátott lúdtalp kapa, hátul egy jobbos és egy balos saraboló kapa

Kiegészítő szerszámokként ide tartoznak még a védőtárcsák, illetve védőlemezek, a szilárd műtrágya levezető csövek és a csoroszlyák. A kultúrnövény károsodásának megelőzése érdekében a kultivátorokon sorvédõ berendezéseket alkalmaznak, amelyek védőlemezek, védőburkolatok, illetve forgó mozgású védőtárcsák lehetnek.

A sorközművelő kultivátorok általában 4-24 sorosak, illetve 25 és 90 cm közötti sortávolsággal készülnek. A keskeny sortávolságú (25-50 cm) kertészeti (zöldség) és szántóföldi (cukorrépa, szója) kultúrákban az alacsonyabb gerendely magasságú, keskenyebb és könnyebb kialakítású művelőtagokkal szerelt 6-24 soros kivitelű kultivátorokat alkalmazzák. A nagyobb sortávolságú (60-90 cm) szántóföldi kultúrákban (kukorica, napraforgó) a nagyobb gerendely magasságú, szélesebb és nehezebb művelőtagokkal szerelt, többnyire 4-16 soros kialakítású kultivátorok jutnak szerephez.

A sorközművelő kultivátorok méretének igazodnia kell a vetőgépéhez, ami azt jeleni, hogy a kultivátor által művelt sorok számának meg kell egyeznie a vetőgépen alkalmazott vetőelemek számával. A művelőtagokat a kúltúra sorközéhez kell igazítani. Továbbá fontos olyan traktorral húzni a sorközművelőt, amelynek a keréktávja megegyezik a művelni kívánt kltúra sortávjával. Még előnyösnek számít vékonyabb kerekek használata, mivel így kisebb az esélye hogy a kerék eléri a növényt és károkat okoz.

A kultúrnövény sérülését elkerülve a csatlakozó sorokban ne használjunk teljes kapacsoportot, hanem oda-vissza menetben csökkentett szélességű kapacsoporttal dolgozzunk (vagyis a kapacsoportok száma eggyel több, mint a művelt sorok száma).

A mai modern kultivátorok már automata kormányberendezéssel is kaphatóak. Ezek lézersugárral vagy videókamerával követik a növényi sorokat és ennek megfelelően vezérlik a sorközben a művelőtagokat, a függesztőszerkezethez képest hidraulikusan mozgatható gerendely segítségével (Carre Precicam, Garford Robocrop, Kongskilde Intelli, Gaspardo Intelligente, Omikron OVK, Busa Leaser stb.).  Ezeknél a típusoknál előnyösebb, hogy nagyobb munkasebességgel képesek dolgozni ellentétben a régi társaiktól.

Nagy Sándor ottományi gazda közel 100 kektár földön gazdálkodik és így vélekedik a sorközművelésről: ,,Mi a gazdaságban a húzatást a növények fejlettségi szintjéhez szoktuk igazítani. Általában június első két hetére esik ez a munka. A talajok felfrissülnek és azokat a gyomokat amelyeket a gyomírtó nem vitt ki, még a kapák kiviszik. A napraforgóban töltögető kapát használunk, a tengeriben pedig rugós lúdtalp kapákat. Mindkét módszer bevált és jó eredményeket érünk el.”

A gazda azt is elmondta, hogy a jövőben tervez beruházni egy újabb sorközművelőre a pontosabb és gyorsabb munkavégzés miatt.  

Pál Imre-István, falugazdász

0775 106 549/e-mail: [email protected]