- A szenátus megszavazta a rövid ellátási láncra vonatkozó történyt, amelynek célja, hogy a gazdák elsőbbséget élvezzenek a hústermékek, tojás, gyümölcs és zöldség, tej és tejtermékek, valamint pékáruk forgalmazásában a többi élelmiszer-beszállítóval szemben. Ennek értelmében az iskolai étkezdék, katonai egységek, kórházi étkezdék, bentlakásos iskolák, hatóságok és intézmények étkezdéi, nemzeti vállalatok étkezdéi elsősorban helyi alapanyagokat kell megvásároljanak termékük előállításához. A rövid ellátási lánc lényege, hogy a termelő közvetlenül vagy legtöbb egy közvetítő segítségével értékesít a fogyasztónak. Részletek
-
Petre Daea mezőgazdasági miniszter abban reménykedik, hogy a bárányhús ára nem fog emelkedni húsvét közeledtével, és szerinte az élelmiszeráraknak mérséklődniük kellene, mivel a kormány csökkentette a villamosenergia és a gáz árát.Iaşi-ban tartott pénteki sajtótájékoztatóján a tárcavezetőt a bárányhús várható áráról kérdezték az újságírók. Az élelmiszerárak folyamatos emelkedését felvető újságíróknak a mezőgazdasági miniszter azt válaszolta, hogy ő „nem látja ezt a növekedést”. Részletek
-
Világszinten, de itthon is fogynak a hagymatartalékok. Bár nálunk még nem fenyeget az a veszély, hogy eltűnik a hagyma a zöldségpiacokról, a nagyáruházak polcairól, viszont az idei termés júniusban esedékes betakarításáig arra számíthatunk, hogy folyamatosan emelkedik majd az ára. A hagymatermesztők tavaly ősszel még 2 lejért értékesítették a hagyma kilogrammját, most már 4,50–5 lejt is kínálnak a felvásárlók, de már alig van, amit eladni, mondta el a Maszol megkeresésére Könczei Csaba, az RMDSZ agrárpolitikusa. Részletek
-
Évente mintegy 3 milliárd eurót kap a romániai mezőgazdasági ágazat az Európai Unió költségvetéséből - jelentette ki csütörtökön Botoşani-ban Petre Daea. A mezőgazdasági miniszter a 2023-2027-es időszakra szóló országos stratégiai terv keretében elérhető finanszírozási lehetőségeket ismertette az észak-romániai városban. Mint mondta, az uniós alapokra nagy szükség van, mert meghatározó módon hozzájárulnak a gazdák pénzügyi szükségleteinek fedezéséhez – írta az Agerpres. Részletek
- Támogatást ígért az Azomureș kombinátnak Nicolae Ciucă miniszterelnök, azt követően, hogy Marcel Ciolacu társaságában találkozott Marosvásárhelyen a vállalat vezetőivel. „A kormány támogatni fogja az Azomureș kombinátot az érvényesülésben. (…) A műtrágyagyártás újraindítása prioritás országunk mezőgazdasága és élelmiszerbiztonsága számára, főleg a jelenlegi, az ukrajnai háború generálta gazdasági és társadalmi helyzetben” – olvasható a kormány hivatalos Facebook-oldalán. Részletek
-
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy a madárinfluenza-járvány leküzdése érdekében az állatok vakcinázására vonatkozó új szabályokat fogad el, amelyek a tervek szerint március 12-én lépnek hatályba. A vakcinázás felülvizsgálatát az Európában jelenleg megfigyelhető legnagyobb madárinfluenza-járvány teszi szükségessé, amely 2022 októbere óta rohamos ütemben terjed. (Az EFSA legutóbbi jelentése szerint 2021 októbere és 2022 szeptembere között több mint 50 millió madarat kellett elpusztítani a madárinfluenza miatt) A vírus előretörése súlyos veszteségeket okozott a baromfiágazatnak a tömeges leölések és a harmadik országok által bevezetett importkorlátozások miatt, ezért a járvány elleni hathatósabb fellépés prioritás a Bizottság és az Elnökség számára is. Stratégiai megközelítést kell alkalmazni a vakcinák fejlesztésére, amely kiegészítő eszközként segíthet a betegség terjedése elleni küzdelemben és a jövőbeli járványkitörések megfékezésében. A Bizottság szerint a madárinfluenza elleni védekezés vagy megelőzés érdekében alkalmazott vakcinázásra vonatkozóan különleges szabályokat vezetnek be, amelyek lehetővé teszik az állatok és termékek biztonságos szállítását azokból a létesítményekből és övezetekből, ahol a vakcinázást elvégezték.
-
Az állatjólét kapcsán a héten az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) is közreadott két különálló jelentést a brojler csirkékről és a tojótyúkokról. A csonkítás és a ketrecek használatának teljes elkerülését/megszüntetését ajánlotta. Javasolja a növekedési ütem legfeljebb 50 g/napra való korlátozását a brojlerek esetében, a legfeljebb 11 kg/m2 állománysűrűséget és a hímek arányának 1:10 alá való csökkentését. A Bizottság jogalkotási javaslata az állatjóléti rendeletek felülvizsgálatáról 2023 második felében várható (szeptember/október). A Haszonállattenyésztők Európai Fóruma (EFFAB), az Európai Baromfifeldolgozók és Baromfikereskedők Szövetsége (AVEC), valamint a Copa & Cogeca február 21-én kiadott nyilatkozatában arra figyelmeztet, hogy ezek az intézkedések az ágazat nagy részének elvesztéséhez vezetnének Európában, mivel a hagyományos baromfitenyésztőktől jelentős gazdaságon belüli beruházásokat kérne, miközben az állománysűrűséget 72%-kal csökkentené az istállókban. Ez a mértékű termeléskorlátozás növekvő költségek mellett veszteségessé tenné ezt az állattartási formát.
- A világon elsőként a Debreceni Egyetem MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológia Központjának kutatói alkalmaznak DNS chip-technológiát a házi galamb genetikai vizsgálata során, az új analitikai módszer jelentősen segíti a faj genetikai feltérkepézését. A kutatás eredményeit a Saudi Journal of Biological Sciences című folyóiratban publikálták nemrég. Részletek
-
Az áfonyatermesztők számos kihívással néznek szembe. Az ágazat vezetői ezekről fognak beszélni a 11. Nemzetközi Áfonya Konferencián Lengyelországban, melyet 2023. március 9-10. között tartanak. Az áfonyaágazatban nehéz túlélni, bár a fogyasztás az utóbbi években drámaian megnőtt e bogyós gyümölcs egészségügyi előnyei miatt, de a termelési költségek és a növekvő verseny állandó kihívást jelentenek a termelők számára világszerte. A költségnövekedés a bekövetkezett inflációnak köszönhető, drágult az üzemanyag, az energia, a munkaerő, a műtrágya és a növényvédőszerek. E tényezők miatt az áfonyatermesztés költségei nagyon magasak. Németországban 1 kg gyümölcs termesztése 3,6-4 euró, Hollandiában 4 euró, Lengyelországban 3 euró, Ukrajnában pedig 1,7-2 euró költséggel jár. Részletek
|
|
