Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Hírlevél
Hírlevél 2022. február 22.
2021.02.22 - 14:09
- Tíz napos közvitára bocsátották a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján azt a miniszteri rendeletet, amely a sertéstenyészetek típusainak a méretét szabályozza. A dokumentum itt tanulmányozható. A tervezet szerint az előírt módosítások idén szeptember 1-jétől lépnének érvénybe és két nagy kategóriába sorolják a hazai sertéstenyészeteket. Az első csoportba a háztáji gazdaságok tartoznak, amelyek esetében a család fogyasztási igényeinek kielégítésére legtöbb öt sertés tartható. Ezek tekintetében lényeges változás nem következik be, így például az állattartó vagy családi gazdaság mentesül a birtokában levő sertések és azok húsából származó jövedelem megadózása alól. A sertéstartás feltételei is megszokottak maradnak. A második nagy csoportba a kereskedelmi tenyészeteket sorolják. Esetükben a sertések értékesítése a cél, a tenyészeteknek viszont teljesíteni kell a minimális állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági normákat, olyanképpen, hogy a telepről származó sertések mozgása pontosan nyomon követhető és ellenőrizhető legyen a vágáson keresztül egészen a fogyasztó asztaláig. Részeletek
-
Az RMDSZ szakpolitikusai a napokban egyeztettek a mezőgazdasági miniszterrel a sertéstartást szabályozó rendelettervezet kapcsán. Adrian Orosz ígéretet tett arra, hogy minden érintett számára elfogadhatóvá alakítják a jogszabály végső formáját. „A romániai gazdák számára igazi katasztrófa lenne ennek a bevezetése, hiszen most a legtöbb gazdálkodó, a családi gazdaságok mintegy 70 százaléka háztáji sertéstartással is foglalkozik. Nem csak maguknak tartanak állatot, hanem el is adnak belőlük, amikor erre van lehetőség. Most egy olyan rendeletre van szükség, amely nem tesz keresztbe a sertéstartóknak, hanem megoldást nyújt a sertéspestis okozta károkra, ugyanakkor rendezi a jelenlegi rendeletben előírt tiltásokat olyan formában, hogy a szaporítást és az eladást egyaránt lehetővé tegye a háztáji gazdaságoknak” – mondja Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a képviselőház Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának az alelnöke. A Szatmár megyei parlamenti képviselő szerint a sertéspestis kezelése érdekében fontos lenne különbséget tenni a háztáji sertéstartók és az ipari sertéstartás között, de nem ilyen formában. Részletek -
Tájékoztató kampányt indít a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség hogy felkészítse a gazdákat arra, hogy miként kell támogatásért fordulniuk. Idén kizárólag elektronikus módon lehet támogatást igényelni. A március 1-jén megnyíló és május 15-ig tartó pályázási időszak alatt a mezőgazdászoknak nem is szabad bemenniük az APIA székhelyére. A farmereknek aktualizálniuk kell a termőterületeiket (az ökogazdálkodásban érintetteket is), majd az IPA ONLINE alkalmazáson keresztül kell feltölteni az adatokat. A farmereknek ezzel párhuzamosan, a földterületeiket adminisztráló polgármesteri hivatalokkal együtt kell ellenőrizniük a Mezőgazdasági regiszterben történő nyilvántartást. A farmerek birtokolta területekre vonatkozó adatoknak az egyszeri támogatásigénylés előttieknek kell lenniük. A helyesen kitöltött adatokat az APIA megyei központjaihoz kell eljuttatni. Az elküldött adatok helyességének a felelőssége az egyszeri támogatást igénylő farmereket, illetve azokat a hivatalos szerveket terheli, amelyek kiállították a szükséges dokumentumokat. Abban az esetben, ha az Egyszeri kifizetés állatokra is vonatkozik, a farmerek kötelezettsége az adatoknak az aktualizálása az Országos Állattartói Nyilvántartóban (Registrul Național al Exploatațiilor – RNE), illetve a megyei kirendeltségeknél történő láttamoztatása is. Az elektronikus úton beérkezett pályázatok elbírálásáról, az adatok ellenőrzéséről, illetve a záródokumentum aláírásának az időpontjáról az APIA szakemberei értesíteni fogják a támogatásban érintett farmereket. Részletek -
Mentesülnek az állattartó gazdálkodók azon földterületek adójának befizetése alól, amelyen takarmányt termesztenek. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium közvitára bocsátotta az adóügyi törvénykönyvvel kapcsolatos, 227/2015-ös törvény alkalmazási normáit. A sertés- és madárfajok tulajdonosai esetében, akik kombinált takarmánnyal etetik ezen állatokat, a kombinált takarmány szerkezetének részét képező fajokat termesztő saját / tulajdonukban lévő földterületek számítanak olyan területnek, amelyek nem termelnek adóköteles jövedelmet. A kombinált takarmány a földjeiken termesztett növényfajtákból áll, ez a sertések esetében 80 százalék, a szárnyasok esetében 70 százalék, a fennmaradó rész, azaz a sertések esetében 20 százalék, a szárnyasok esetében 30 százalék pedig ipari koncentrátumokat tesz ki. Az állatok tulajdonosai határozzák meg az állati takarmánynak szánt növényi fajtákkal megművelt területeket, amelyek nem hoznak adóköteles jövedelmet a tartott felnőtt állatok és fajok függvényében. Részletek -
Lazítottak a juhállományra kínált, termeléshez kötött uniós állattenyésztési támogatás odaítélési feltételein: idéntől a kosok származási igazolása már nem lesz kötelező a prémiumnak is nevezett uniós állattenyésztési támogatás kifizetéséhez. Könnyítés az is, hogy az eddig 150 fős állományküszöbhöz képest támogatásra jogosultak azok a gazdák is, akik legalább 100 anyajuhval rendelkeznek, de ezzel egy időben 500-ról 650-re növelik a támogatásra jelölhető állomány felső határát is. Jelenleg a termeléstől függő állattenyésztési támogatást legalább 150 és legfeljebb 500 fős állományra nyújtják a tenyésztőknek. A hegyvidéki gazdaságok esetében a SCZ-t 60 állat feletti állományra fizetik, legfeljebb 500 főig. A juhtenyésztőknek eddig – 35 nőstényre 1 berbécset kalkulálva – megfelelő származási bizonyítvánnyal rendelkező kost is tartaniuk kellett. A kiemelt, tavaly 17 euró 92 centre rúgó támogatás azokra az állatokra járt, amelyek betöltötték az egy évet, de a berbécsek a támogatás benyújtásának határidejéig nem lehettek idősebbek hat évnél, az anyajuhok pedig nyolc esztendőnél. Részletek -
24,4 százalékkal több tejet importált Románia tavaly, mint 2019-ben – ez abszolút számokban 26 400 tonnás növekedést jelent, 108 492 tonnáról 134 918 tonnára. Ez gazdasági elemzők szerint azt jelenti, hogy a tejpiaci szereplők nem az ellátási láncok lerövidítését és a hazai feldolgozó ipar kapacitásnövelését tartották szem előtt, hanem a költséghatékonyságot. Az import tej zöme Magyarországról, Csehországból és Lengyelországból érkezett. A hazai termelőktől felvásárolt tej mennyisége mindössze 1,1 százalékkal nőtt. Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság adatai szerint az országban jelenleg 158 tejfeldolgozó üzem működik, azonban vannak lefedetlen területek. Hat megyében, köztük két erdélyiben, Szilágyban és Krassó-Szörényben tejipar nem létezik. A Ziarul Financaiar című gazdasági szaklap összesítése szerint a tejipar éves forgalma megközelíti a 6 milliárd lejt. Az ágazatot a multinacionális vállalatok dominálják, a meghatározó piaci szereplők között egyetlen belföldi sincs. Részletek -
Romániában az elmúlt harminc évben nem készítettek országos burgonyastratégiát, ezért is mostohagyermeke a hazai mezőgazdaságnak: hol a zöldségekhez, hol a gyümölcsökhöz sorolják be, holott az uniós törvénykezésben külön szegmensként szerepel. A Burgonyatermesztők Országos Szövetsége nemrégiben átadta Kézdivásárhelyen a mezőgazdasági miniszternek A burgonya országos stratégiai terve című dokumentumot. Eszerint évi 11 százalékos termelési növekedéssel el lehet érni azt, hogy az ország ne szoruljon importra. A finanszírozási időszak első évében 1021 raktárt kellene építeni országszerte, de ezt követően már évről évre egyre kevesebbet. Meglátása szerint összesen 2000 raktárhelyiség oldaná meg a következő hét évben a tárolási problémát. Az építkezések összértéke 763 836 926 euró lenne, és ennek körülbelül 15-20 százalékát a termelőknek kellene állniuk. Románia évente mintegy 64 millió eurót költ importburgonyára, noha meg tudná termelni az országban is – nyilatkozta egy online vitán Adrian Oros mezőgazdasági miniszter. A tárcavezető rámutatott, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség adatai szerint 28 ezer hektáron terem krumpli Romániában. Az egy főre jutó éves burgonyafogyasztás csaknem 100 kilogrammra tehető. Részletek -
A Copa-Cogeca, európai mezőgazdasági termelőket tömörítő érdekvédelmi szervezet szerint az Európai Unió által megfogalmazott követelmények veszélyeztetik az élelmiszer-ellátást és óriási élelmiszerár-emelkedést okozhatnak. A szervezet szerint a környezeti problémákra és a biztonságos élelmiszer-előállításra a digitalizáció és a mesterséges intelligencia jelenthetne gyógyírt, de ehhez az Európai Bizottság nem nyújt elegendő ösztönzést és pénzügyi támogatást. A Copa-Cogeca szervezet kiemelte, hogy a Farm to Fork (Termőföldtől az Asztalig) stratégia a klímavédelmi szempontokra hivatkozva az EU-s tagállamok részére drasztikus előírásokat léptetne érvénybe. A stratégia többek között előírja az antibiotikumok és a növényvédő szerek használatának 50%-os csökkentését, és a műtrágya-felhasználás 20%-os csökkentését, ami egyes kutatások szerint az európai élelmiszerárak növekedését fogja eredményezni. A szervezet szerint alapvetően a mezőgazdasági folyamatok digitalizálására való áttérés, a mesterséges intelligencia elterjedése, a mezőgazdaság 4.0 előmozdítása lenne a megoldás, hiszen már most is van technológia arra, hogy csökkenjen a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátása. A szervezet arra is rámutat, hogy a kulcsfontosságú uniós kezdeményezések és stratégiák összekeverik az erdőkkel kapcsolatos globális kérdéseket az uniós erdők tényleges helyzetével, és figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a nemzeti erdőállomány-adatok szerint a fenntartható erdőgazdálkodás sikeresen zajlik az EU-ban. Részletek
Gázolaj-támogatást igényelhetnek a gazdák, de aszálybiztosítás is segítheti a gazdákat. Vertikálisan "ültetett" eperfarmokkal kísérleteznek a nagyvilágban, az olasz bor pedig egyre nagyobb teret hódít. Pedig a Kárpát-Medence borai kitűnőek, erről bárki megbizonyosodhat a Bor a kastélyban rendezvényen, Nagykárolyban, július 27-28-án.
Támogatást kaphatnak az erdőtulajdonosok. Nagyon alacsony a paradicsom nagybani ára, nem is érdemes betakarítani. Úgy tűnik jó lesz a mezőgazdasági év Romániában, még a várható aszálykárok ellenére is.
Május 11-én a Szatmár megyei avasi borvidék borait népszerűsítő eseményt szervezünk. Lassan emelkedik a búza ára, a romániai nagy üzletláncok pedig a helyi termelők felé fordulnak.