- A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség arra figyelmezteti a növénytermesztő és állattenyésztő gazdákat, hogy a támogatási összeg 5 százaléktól akár 100 százalékos megvonását is kockáztatják abban az esetben, ha engedély nélkül égetik el a száraz növényeket, illetve azok maradványait a szántóföldeken valamint a legelőkön. Mindazok, akik szántóföldi gazdálkodással foglalkoznak, beleértve az ideiglenes réteken való gazdálkodást is, nem szabad, hogy elégessék a tarlót és/vagy a kultúrák betakarítása után található növényi maradékokat (gabonafélék szalmáját, a krumpli és más növények szárát, kukoricacsutkát, napraforgó vagy repce szárát stb.), valamint az ideiglenes réteken a kaszálás után maradt füvet. (GAEC 5 – Szántóterületek esetében tarlóégetés, illetve más növényi típusú maradékok égetése nem megengedett.) Ugyancsak tilos az állandó réteken a növényzet és a kaszálás után maradt fű elégetése. (GAEC 8 – Gyepterületek felégetése nem megengedett.) A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az erdőállományt, a talaj minőségét veszélyeztetik és a környezetet is szennyezik azok, akik az udvarukon, kertjükben és a lakóépületek közelében lévő telkeken elégetik a száraz növényzetet. Az ellenőrizetlenül hagyott lángokat ugyanis könnyen terjeszti a szél, és jelentős anyagi károk is keletkezhetnek. Részletek
- 2500 lejes bírságot kockáztatnak azok, akik a szántóföldön vagy a legelőn rakják le a szemetet. A szabálysértők azonosítása a helyi rendőrségek feladata, de a környezetvédelmi őrség is kiszabhatja a bírságokat. Az elmúlt időszakban országszerte átfogó kampány zajlott annak érdekében, hogy a mezőgazdasági területeken tárolt hulladékhegyek gazdáit azonosítsák. Az érintetteket a büntetés befizetése mellett arra is kötelezik, hogy a lehető legrövidebb időn belül megtisztítsák a területet a szeméttől. Részletek
- Január 1-én kezdheti meg működését a Mezőgazdasági Termékek Minőség és Marketing Ügynöksége (ACMPA). A tervek szerint ennek az intézménynek a feladata a Romániában előállított mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, azon belül is elsősorban a hagyományos-, illetve a biotermékek népszerűsítése lesz, idehaza és külföldön egyaránt. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumnak alárendelt ügynökség létrehozásáról szóló törvény még 2019-ben született meg, eszerint az ACMPA-nak már tavaly januártól működnie kellett volna, a Ludovic Orban vezette kormány azonban sürgősségi rendelettel felfüggesztette a megalapítást előíró jogszabályt. Marian Cioceanu, a Bio Románia Egyesület elnöke azt nyilatkozta, hogy ha nem fog működni, nincs esély arra, hogy 2030-ra környezetbarát technológiával történjen a mezőgazdasági területek 25 százalékának a művelése, ahogy azt az Európai Unió elvárja. Romániában jelenleg 10 ezer körüli a biogazdaságok száma. Ezek 470 ezer hektáron gazdálkodnak, ami a teljes termőterület 3 százaléka. Részletek
- A Román Nemzeti Bank (BNR) adatai alapján ebben az időszakban 22,2 milliárd lejnyi (4,48 milliárd euró) kölcsönt nyújtottak a kereskedelmi bankok a mezőgazdasági vállalkozásoknak, ami az előző esztendő január–júniusához képest közel 17 százalékos növekedést jelent. A teljes hitelállomány tekintetében az agrárium részesedése változatlanul az ötszázalékos vonal alatt marad, pontosabban 4,6 százaléka az első hat hónapban kihelyezett 477 milliárd lejes (96,5 milliárd euró) összvolumennek. A Ziarul Financiar című gazdasági újság elemzése szerint több mint tízezer mezőgazdasági vállalkozást jegyeztek be az idei első negyedévben, ötször annyit, mint a múlt esztendő azonos periódusában. Ez elsősorban azért meglepetés, mert a 2020-as az utóbbi évtizedek egyik legnehezebb éve volt az ágazatnak. A befektetők érdeklődését elsősorban az keltette fel, hogy a területalapú támogatás, az európai alapokhoz való aránylag könnyű hozzáférés, a gabonafélék történelmi magas ára és a várható rekordtermés okán az agrárium nyereséges szektornak számít. Részletek
- Az energiaárak növekedése és más tényezők átlagban 10-12 százalékos élelmiszer-dráguláshoz vezethetnek a következő hónapokban, és a sertéshús, a tejtermékek és a kenyér drágulása ennél is nagyobb mértékű lehet – nyilatkozta a Sindalimenta Élelmiszeripari Szakszervezeti Szövetség elnöke. Dragoş Frumosu emlékeztetett arra, hogy a villamos energia közel száz százalékkal drágult, a földgáz és az üzemanyagok ára is emelkedett, ráadásul tavaly aszályos év volt és kitört a világjárvány is. Elképzelhetőnek nevezte a sertéshús akár 25 százalékos, és a tejtermékek 15 százalékos drágulását. Kifejtette, hogy a kenyér drágulását is elkerülhetetlennek tartja az energiaárak emelkedése miatt, a pékségek nagy többsége ugyanis villamos árammal fűti a kemencéit. Szerinte a sütőipari termékek mintegy 25 százalékkal drágulhatnak. A szakszervezeti vezető kitért arra is, hogy az élelmiszerárak emelése az eladások csökkenéséhez és elbocsátásokhoz vezethet az ágazatban. Részletek
- 2020-ban a kenyér és a gabonafélék ára EU-szerte körülbelül 2,5-szeres különbséget mutatott az adatok szerint, azaz ennyivel volt magasabb a legdrágább tagállamban az átlagár, mint a legolcsóbban – derült ki az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat adataiból. Ha az uniós átlagot 100 százaléknak vesszük, akkor Dániában 153 százalékos aránnyal számít a legdrágábbnak, míg 56 százalékkal Romániában a legolcsóbbnak a kenyér. Ausztria 135 százalékkal a második. Ezután három ország állhatott még fel a képzeletbeli dobogó harmadik fokára, Luxemburg, Finnország és Svédország. Utóbbiak közül mindegyikben 127 százalékos átlagárat mutattak a helyi adatsorok. Átlag feletti volt még Ciprus, Málta, Olaszország, Írország, Belgium, Franciaország, Görögország, Spanyolország, Szlovénia, Németország és Horvátország átlagos kenyér ára. Éppen az Európai Uniós átlag alatti szintet érte el Észtország, majd Portugália, Szlovákia, Hollandia és Lettország következett a sorban. Nyolcvan százalék feletti érték szerepel Litvánia, de Csehországban már ez alatt a szint alatt kapható a kenyér. Magyarországon is nyolcvan százalék alatti ez az érték. Lengyelországban 70 százalékos, Bulgáriában 67 százalékos, míg Románia a már említett 56 százalékos ez az árszintindex. Részletek
- Az uniós parlamenti képviselők szigorúbb szabályokat akarnak bevezetni az antibiotikumok állatokon történő alkalmazására vonatkozóan. A hírek szerint az EU parlamenti képviselői szigorúbb szabályokat tartanak optimálisnak az antibiotikumok állatgyógyászati alkalmazására vonatkozóan. Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága felkérte az Európai Bizottságot, hogy hivatalosan öt antibiotikum-csoportot soroljon úgynevezett tartalék antibiotikumok közé. Ez azt jelentené, hogy ezeket már nem lehet használni. A tartalék antibiotikumok olyan gyógyszerek, amelyeket fertőző betegségek kezelésére használnak, amikor a normál antibiotikumok már nem működnek. A cél az, hogy ezeket a szereket a lehető legszigorúbban használják, hogy az antibiotikum-rezisztencia kialakulása révén ne veszélyeztessék hatékonyságukat az emberekben. Egyes vélemények szerint van egy másik módja is annak, hogy tovább csökkentsük az antibiotikumok használatát az állatgyógyászatban. Jelentősen javítani kellene a tartási körülményeken, különösen a baromfitenyésztésben. Részletek
|
|
