×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
H1

Hírlevél 2021. szeptember 27.

2021.09.27 - 12:21
Október 15-ig folyósítja a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség az úgynevezett legelő­támogatást, amelynek értéke hektá­ronként 150 és 600 euró között mozog. Bírsággal is sújthatja a Környezet­védelmi Őrség a szag miatt azokat a gazdákat, akik a trágyát terítenek szét vagy halmoznak fel a tulajdo­nukban lévő mező­gazdasági területen. A mezőgazdasági vállalkozók szerint erősen eltúlzottak a minisztérium adatai az idei termés mennyiségét illetően. A Green Report jelentése szerint a begyűjtők minden évben nagy mennyiségű erdei gyümölcstől fosztják meg a vadál­latokat. 

 

Támogatások
 

  • Október 15-ig folyósítja a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség az úgynevezett legelő­támogatást, amelynek értéke hektá­ronként 150 és 600 euró között mozog. Az APIA felhívja a figyelmet arra, hogy ahhoz, hogy legelőt jelentsen be egy gazda, egy hektár legelőre a gazdasá­gában kell szerepeljen leg­kevesebb két juh vagy két kecske (egy juh vagy kecske = 0,15 UVM), tehát 2×0,15 = 0,30 UVM. Ez jelenti azt, hogy a legelő le van fedve a minimális állatlét­számmal. Egy tehén (1 UVM) lefed egy három hektár nagyságú legelő­területet. Amennyiben a számí­tások után nem jön ki a minimális egyedszám, a 0,30 UVM, ahhoz, hogy hivatalosan karban­tartottnak lehessen nyilvánítani a területet, a kérések letevésekor be kell jelenteni, hogy legeltetni és kaszálni is fogják az illető területet, ezáltal garantálva a terület gondo­zottságát. Ha a gazdának nincs a legelő nagyságának függvé­nyében megszabott számú állat a birtokában, ahhoz, hogy a terület gondozott legyen, legalább egyszer le kell kaszálni. Ha egyáltalán nincs állat, akkor a tulajdonos nem jelentheti be legelőnek, csakis kaszálónak. Részletek
  • Októbertől 1 millió euróra pályáz­hatnak a hazai önkor­mányzatok a 4.3-as intézkedés keretében a vidéki infrastruk­túra fejlesztésére, mező­gazdasági utak létesítésére és korszerű­sítésére. Az intéz­kedés célja elősegíteni a mező­gazdasági területekhez való bejárást, növelve ezáltal a terme­lékeny­séget valamint a boltok és ezáltal a fogyasztók ellátott­ságát. A 100 száza­lékban vissza nem térítendő támogatás keretében elkülönítik az öntöző­rendszerek, mező­gazdasági és erdő­kitermelő utak kiépítésére vonatkozó pályázatokat. A 4.3-as intézkedésre egyaránt pályáz­hatnak jogi személyek és egyéni gazdálkodók is. Részletek
  • A Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség értesíti az érdekel­teket, hogy szeptember 15-től megnyi­tották azt a hatodik időszakot, amikor benyújt­hatóak az erdősítési támogatások kérelmei. A 2021/6-os időszakra elkülönített összeg 6 537 930 euró. A támo­gatási kérelmeket az APIA megyei székhelyein lehet letenni azt követően, hogy az Erdészeti Őrség (Garda Forestieră) jóváhagyta az erdősítési tervet. A további szükséges iratok listája megtalálható a Pályázati Útmutatóban. Az intéz­kedés fő célja az ország erdővel borított területének, illetve az erdők környezet­védelmi, közjóléti és gazdasági szerepének növelése, a felszíni vizek védelme, valamint az erdészeti szektor fejlesz­tésével a vidéki foglalkoz­tatottság arányának feljavítása. Támogatást lehet igényelni a már meglévő ültetvények kiegészítési és karban­tartási munká­lataira, avagy terület­ápolási költségekre is. A támo­gatást igénylő lehet mező­gazdasági területtel rendelkező magán­személy, ezek egyesületei, valamint a mező­gazdasági területtel rendelkező tanácsok vagy ezek egyesületei. Feltétel, hogy a pályázó leg­kevesebb két éve terület­alapú támogatást tett le a kifizetési ügynök­séghez. A 2021/6-os időszak, 8.1-es alintéz­kedésre (Împăduriri și crearea de suprafeţe împădurite) vonatkozó támogatási kérelmek leadási határideje 2022. február 28-a. Részletek

Sajtószemle • Aktuális
 

  • Magánszemélyek esetében 7 500-15 000, jogi személyek esetében pedig 50 000-100 000 lejes bírsággal is sújthatja a Környezet­védelmi Őrség a szag miatt azokat a gazdákat, akik a trágyát terítenek szét vagy halmoznak fel a tulajdo­nukban lévő mező­gazdasági területen. A mező­gazdasági gyakorlat kódexe szerint október 1-jétől tilos a folyékony szerves trágyák és ásványi trágyák alkalmazása. november 1-jétől pedig tilos a szilárd műtrágya alkalmazása a szántó­földeken és a legelőkön A parlament tavaly elfogadta azt a jogszabályt, amely a 2005/195-ös kormány­rendeletet egészíti ki. Ez egyér­telmű szabályo­zásokat tartalmaz a bűz mérésére, a monito­rozásra, valamint a bűz megszün­tetésére vagy csökken­tésére vonatkozóan. A levegő minősé­gének ellen­őrzését a 2011/104-es törvény szabályozza európai irányelv alapján, a jog­szabályban pedig egyér­telműen leszögezik a határ­értékeket, melyek túllépése esetén a levegő szennye­zettsége káros az egészségre. Részletek
  • A mezőgazdasági vállalkozók szerint erősen eltúlzottak a minisztérium adatai az idei termés mennyiségét illetően. Ștefan Gheorghiță, a Triagroexim mező­gazdasági vállalat vezér­igazgatója a Ziarul Financiar című gazdasági napilapnak azt mondta, az idei termés jó volt, de semmiképp sem kiemel­kedő. Mint mondta, a mező­gazdasági miniszté­riumnak nincs egy pontra tett rendszere, amelyen keresztül begyűjtené az adatokat a piacról és prognó­zisokat állítana fel. Magya­rázata szerint a mező­gazdaságot illetően megbízható informá­ciókkal csak az Országos Statisztikai Intézet rendelkezik, amelynek évente kétszer jelentünk, ősszel-télen és tavasszal. A mező­gazdasági minisztérium a mező­gazdasági igazgató­ságoktól származó informá­ciókkal dolgozik, melyek felhívnak egy-két gazdát, megkérdezik őket, milyen a termés, lesz egy elképzelésük, amit aztán továbbítanak. Úgy véli, az idei búza­termés 10 millió tonna alatt lesz, meglátását a lap által megszólal­tatott többi, mező­gazdaságban érintett szakember is osztja. A Mező­gazdasági ás Vidék­fejlesztési Minisztérium augusztus közepén jelentette be, hogy az idei búzatermés, megdöntve minden korábbi rekordot, 11,33 millió tonna és a többi gabona­féléből is rekord­mennyiségeket takarítanak be. Részletek
  • A Green Report jelentése szerint a begyűjtők minden évben nagy mennyiségű erdei gyümölcstől fosztják meg a vadál­latokat. Silviu Chiriac, a Vrancea Megyei Környezet­védelmi Ügynökség biológiai sokféleséggel foglalkozó szakértője szerint óriási nyomás nehezedik azokra a régiókra, ahol ezeket a gyümöl­csöket szüretelik, mert a cégek nem tartják be az engedé­lyekben szereplő kritéri­umokat: többet szüre­telnek, és nem ott, ahol arra engedélyt kaptak. Ezek a cégek többnyire tevékeny­ségüket más megyékben és az engedélye­zettnél jóval nagyobb területeken végzik. A környezet­védelmi őrség azonban létszám­hiánnyal küzd, így gyakorlatilag lehetetlen a rendszeres ellenőrzés. A környezet­védők szerint a begyűjtők nagy mértékben zavarják a vadvilágot, ugyanakkor meg is fosztják egyik fő élelem­forrásuktól őket. Állításuk szerint a medvéknek sem jut erdei gyümölcs, így a lakott területekre kényszerülnek. Részletek
  • A mezőgazdasági szövetkezetek stabilitást, követ­keze­tességet biztosítanak a gazdáknak, akiknek el kell fogadniuk, hogy rövid időn belül megszűnik az egyéni, kis területeken történő gazdálkodás, a hatékony termelés érdekében pedig termelői szövetkezetek jönnek létre – fogalmaz a Friss újságnak adott interjúban Kovács Ottó falugazdász. Meglátása szerint a mező­gazdasági szövet­kezetek kulcs­fontosságú szerepet játszanak a vidéki gazdaságban. Kovács Ottó falugazdász, a Boviterra New Age Szövetkezet létrehozója a Friss újságnak adott interjúban hang­súlyozza: „a termelők szövetsége talán az egyetlen módja annak, hogy a gazdák növeljék termelékeny­ségüket és verseny­képességüket egy olyan világban, amelyet a nagy­termelők és a nagy kereskedelmi láncok uralnak”. Meglátása szerint a mező­gazdasági szövet­kezetek kulcs­fontosságú szerepet játszanak a vidéki gazdaságban. „Ők támogatják a gazdál­kodókat abban, hogy termékeik jobb forgalomba hozatala által kedvezőbb árakat érjenek el számukra, előmozdítva a gazdasági növekedést, és új munka­helyeket teremtve, amelyek a jelenlegi gazdasági körülmények összefüg­gésében nélkülözhe­tetlenek” – fogalmaz Kovács Ottó. Részletek
  • Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közös nyilatko­zatot írt alá, amely hivatalosan is kinyilvá­nította szeptember 23-át az EU Ökológiai Gazdálkodás Napjának. Az uniós ökológiai nap a bio­gazdál­kodás iránti elköte­lezett­séget hang­súlyozza, amelyet az EU a „termelőtől a fogyasztóig” straté­giában és a biológiai sokféle­séggel kapcsolatos straté­giákban fogalmazott meg, és törekedni fog arra, hogy felhívja az érdekelt felek és a nagy­közönség figyelmét arra, hogy az ökológiai termelés milyen előnyökkel jár a környezetre, az éghajlatra, a biológiai sokféle­ségre és az állatjólétre nézve. Az ökológiai gazdál­kodás olyan mező­gazdasági módszer, amelynek célja, hogy természetes anyagok és eljárások felhasz­nálá­sával állítson elő élelmi­szereket. Ahhoz, hogy a mező­gazdasági termelők profitál­hassanak az ökológiai termelési módsze­rekből, a fogyasz­tóknak bízniuk kell abban, hogy az ökológiai termelésre vonatkozó szabályokat betartják. Az EU ezért szigorú ellenőrzési és végre­hajtási rendszert működtet annak biztosítása érdekében, hogy az ökológiai termékekre vonatkozó szabályokat és előírásokat megfelelően betartsák. Részletek
  • Földünk népesség­növekedé­sével az állat­tenyész­tésnek is tartania kell a lépést: ki kell szolgálnia a meg­növe­kedett igényeket a húsáruk iránt úgy, hogy közben az állat­jólléttel, a környezeti fenn­tartható­sággal és a köz­egészség­üggyel kapcsolatos aggályokat is figyelembe veszi. Az előre­jelzések szerint 2050-re a világ népessége meg­haladja a 9 milliárdot, ami az ENSZ adatai szerint körülbelül 2 milliárddal több, mint a jelenlegi népesség. Ez a népesség­növekedés elsősorban az elmaradott országokban, különösen a Szaharától délre fekvő afrikai országokban következik be. A népesség­növekedés és a fokozott fejlődés eredmé­nyeként ezekben az országokban megnő az állati termékek iránti kereslet. Az állat­tenyésztés a fejlődő országokban stabil élelmiszer­forrást, munka­helyeket és a jövedelem­növekedés lehetőségét biztosítja. Az állati termékek iránti kereslet nagy részét ezekben az országokban a helyi termelés elégíti majd ki. Szakértők szerint az állat­tenyésztés digitali­zálása számos sürgető probléma megoldására alkalmas – lehetővé teszi például a gazdák számára, hogy nagy állat­populációk egészségét és jóllétét is figyelhessék és időben észleljék az egyes állatokkal kapcsolatos problémákat, sőt, a korábbi adatok alapján még azok bekövet­kezése előtt előre jelezzék azokat. Részletek
  • Az Európai Mezőgazdasági Gép­gyártók Szövetsége havi rend­szeres­séggel méri a tagszövet­ségein keresztül, a mezőgépek európai piacának változásait a megren­delések és az értéke­sítések alakulásán keresztül. A mezőgép piaci klíma alakulását, egy -100 és +100 pont közötti skálán havonta prezentálják. A CEMA legutóbbi ülésein Brüsszelben ismertették, az ez évi aktuális üzleti klíma­mutatókat. A mérések azt mutatják, hogy 2008 óta nem volt ilyen magas szinten az üzleti klíma, ugyanis +72 ponton mérték a +100-as skálán. Ennek közelében csak 2011-ben és 2017-ben volt 65 és 59 ponttal, a legutóbbi negatív csúcsot pedig 2020-ban mérték -70%-ban. Ez év májusában a traktor és mezőgép­gyártók 25%-a igen jónak, 47%-a pedig jónak ítélte az üzletmenet alakulását és 27%-uk pedig kielégítőnek minősítette. A várható árbevételre vonatkozó prognózisokat az első félévi eredményeik alapján, a gépgyártók 74%-a növekvőnek ítélte és 24%-uk pedig stabilnak minősítette. Részletek
  • Világszerte egyre nagyobb problémát jelent az inváziós növények terjedése. A folyók árterein az őshonos növények kipusztítása mellett a víz lefolyását is lassítják az invazív fajok. Kutatók szerint azonban az erdei legeltetés hatékony fegyver lehet ellenük. Egy kutatásban azt vizsgálták, hogy a nemes­nyarasok területén folyó szarvas­marha-legeltetés hogyan hat az inváziós fásszárú fajok mennyi­ségére, a gyepszint fajgazdag­ságára, valamint a legelhető füvek mennyi­ségére. A folyók árterein számos tájidegen fásszárú faj nagyon hatékonyan telepszik meg és terjed, gyakran sűrű, szinte áthatol­hatatlan állomá­nyokat alkot. A sűrű, zárt állományok alatt pedig kipusztul a honos növény­fajok zöme, nem marad legelhető gyep sem, ezenfelül áradáskor a víz csak nagyon lassan folyik a benőtt területen, ami jelentősen növeli az árvíz­kockázatot is. A Kárpát-medence ártereinek többsé­gében is súlyosan veszélyez­tetik a biodiverzitás fenn­maradását ezek a gyorsan terjedő, tájidegen növények. Részletek
Hírlevél 2021. november 22.
November 26-ig kérhetik a méhészek a de minimis támogatást, amellyel a kedve­zőtlen időjárás miatt elszen­vedett veszte­sége­iket kompen­zálja az állam. A mezőgazdasági minisztérium tervei szerint 2023 és 2027 között kiemelt támoga­tásban részesülnek az állat­tenyész­téssel foglalkozó kis- és közepes családi farmok. Ezentúl hektáron­kénti 38,36 eurós támoga­tásban részesül­hetnek a fiatal gazdák, 100 hektár a földterület felső határa. Nyílt levélben kérik a természetvédők az államfőtől, hogy ne hirdesse ki a módosított vadászati törvényt.
Hírlevél 2021. november 1.
Jóváhagyta két, a Napra­forgó-perono­szpóra elleni szer használatát a mezőgazdasági minisztérium. Az APIA kilenc nap alatt 745 290 000 eurót utalt át 546 158 gazdának, a jogosultak 70,89%-a kapta meg a támogatás előlegét. Egy SWOT-elemzés szerint az egységes terület­alapú támogatás egyen­lőtlen eloszlása jelenti a hazai mező­gazdaság egyik gyenge pontját. Összesen 105 millió eurós támo­gatást hív­hatnak le a helyi önkor­mányzatok és gazdák az AFIR révén az Országos Vidék­fejlesztési Alapból a mezei utak korszerű­sítésére. Még több újdonság a heti hírlevelünkben.
Hírlevél 2021. október 25.
2021. október 25-e és 2022. január 25-e között lehet benyújtani a 4.1-es alintéz­kedésre vonatkozó igénylési dokumentumokat. 2021. október 29-e és 2022. január 31-e között zajlik a 6.2-es alintézkedésre irányuló kérések benyújtá­sának az első időszaka. Az idei pénzügyi évben az AFIR 582 millió eurót fizetett ki a gazdáknak, feldolgo­zóknak, vállalko­zóknak és helyi hatósá­goknak. Rekordmagas a repce ára, 70 százalékos a növekedés az előző esztendő azonos időszakához képest – abszolút számokban 698,25 eurós árat jegyeztek a párizsi tőzsdén.
Cookie