- Magánszemélyek esetében 7 500-15 000, jogi személyek esetében pedig 50 000-100 000 lejes bírsággal is sújthatja a Környezetvédelmi Őrség a szag miatt azokat a gazdákat, akik a trágyát terítenek szét vagy halmoznak fel a tulajdonukban lévő mezőgazdasági területen. A mezőgazdasági gyakorlat kódexe szerint október 1-jétől tilos a folyékony szerves trágyák és ásványi trágyák alkalmazása. november 1-jétől pedig tilos a szilárd műtrágya alkalmazása a szántóföldeken és a legelőkön A parlament tavaly elfogadta azt a jogszabályt, amely a 2005/195-ös kormányrendeletet egészíti ki. Ez egyértelmű szabályozásokat tartalmaz a bűz mérésére, a monitorozásra, valamint a bűz megszüntetésére vagy csökkentésére vonatkozóan. A levegő minőségének ellenőrzését a 2011/104-es törvény szabályozza európai irányelv alapján, a jogszabályban pedig egyértelműen leszögezik a határértékeket, melyek túllépése esetén a levegő szennyezettsége káros az egészségre. Részletek
- A mezőgazdasági vállalkozók szerint erősen eltúlzottak a minisztérium adatai az idei termés mennyiségét illetően. Ștefan Gheorghiță, a Triagroexim mezőgazdasági vállalat vezérigazgatója a Ziarul Financiar című gazdasági napilapnak azt mondta, az idei termés jó volt, de semmiképp sem kiemelkedő. Mint mondta, a mezőgazdasági minisztériumnak nincs egy pontra tett rendszere, amelyen keresztül begyűjtené az adatokat a piacról és prognózisokat állítana fel. Magyarázata szerint a mezőgazdaságot illetően megbízható információkkal csak az Országos Statisztikai Intézet rendelkezik, amelynek évente kétszer jelentünk, ősszel-télen és tavasszal. A mezőgazdasági minisztérium a mezőgazdasági igazgatóságoktól származó információkkal dolgozik, melyek felhívnak egy-két gazdát, megkérdezik őket, milyen a termés, lesz egy elképzelésük, amit aztán továbbítanak. Úgy véli, az idei búzatermés 10 millió tonna alatt lesz, meglátását a lap által megszólaltatott többi, mezőgazdaságban érintett szakember is osztja. A Mezőgazdasági ás Vidékfejlesztési Minisztérium augusztus közepén jelentette be, hogy az idei búzatermés, megdöntve minden korábbi rekordot, 11,33 millió tonna és a többi gabonaféléből is rekordmennyiségeket takarítanak be. Részletek
- A Green Report jelentése szerint a begyűjtők minden évben nagy mennyiségű erdei gyümölcstől fosztják meg a vadállatokat. Silviu Chiriac, a Vrancea Megyei Környezetvédelmi Ügynökség biológiai sokféleséggel foglalkozó szakértője szerint óriási nyomás nehezedik azokra a régiókra, ahol ezeket a gyümölcsöket szüretelik, mert a cégek nem tartják be az engedélyekben szereplő kritériumokat: többet szüretelnek, és nem ott, ahol arra engedélyt kaptak. Ezek a cégek többnyire tevékenységüket más megyékben és az engedélyezettnél jóval nagyobb területeken végzik. A környezetvédelmi őrség azonban létszámhiánnyal küzd, így gyakorlatilag lehetetlen a rendszeres ellenőrzés. A környezetvédők szerint a begyűjtők nagy mértékben zavarják a vadvilágot, ugyanakkor meg is fosztják egyik fő élelemforrásuktól őket. Állításuk szerint a medvéknek sem jut erdei gyümölcs, így a lakott területekre kényszerülnek. Részletek
- A mezőgazdasági szövetkezetek stabilitást, következetességet biztosítanak a gazdáknak, akiknek el kell fogadniuk, hogy rövid időn belül megszűnik az egyéni, kis területeken történő gazdálkodás, a hatékony termelés érdekében pedig termelői szövetkezetek jönnek létre – fogalmaz a Friss újságnak adott interjúban Kovács Ottó falugazdász. Meglátása szerint a mezőgazdasági szövetkezetek kulcsfontosságú szerepet játszanak a vidéki gazdaságban. Kovács Ottó falugazdász, a Boviterra New Age Szövetkezet létrehozója a Friss újságnak adott interjúban hangsúlyozza: „a termelők szövetsége talán az egyetlen módja annak, hogy a gazdák növeljék termelékenységüket és versenyképességüket egy olyan világban, amelyet a nagytermelők és a nagy kereskedelmi láncok uralnak”. Meglátása szerint a mezőgazdasági szövetkezetek kulcsfontosságú szerepet játszanak a vidéki gazdaságban. „Ők támogatják a gazdálkodókat abban, hogy termékeik jobb forgalomba hozatala által kedvezőbb árakat érjenek el számukra, előmozdítva a gazdasági növekedést, és új munkahelyeket teremtve, amelyek a jelenlegi gazdasági körülmények összefüggésében nélkülözhetetlenek” – fogalmaz Kovács Ottó. Részletek
- Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közös nyilatkozatot írt alá, amely hivatalosan is kinyilvánította szeptember 23-át az EU Ökológiai Gazdálkodás Napjának. Az uniós ökológiai nap a biogazdálkodás iránti elkötelezettséget hangsúlyozza, amelyet az EU a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiákban fogalmazott meg, és törekedni fog arra, hogy felhívja az érdekelt felek és a nagyközönség figyelmét arra, hogy az ökológiai termelés milyen előnyökkel jár a környezetre, az éghajlatra, a biológiai sokféleségre és az állatjólétre nézve. Az ökológiai gazdálkodás olyan mezőgazdasági módszer, amelynek célja, hogy természetes anyagok és eljárások felhasználásával állítson elő élelmiszereket. Ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők profitálhassanak az ökológiai termelési módszerekből, a fogyasztóknak bízniuk kell abban, hogy az ökológiai termelésre vonatkozó szabályokat betartják. Az EU ezért szigorú ellenőrzési és végrehajtási rendszert működtet annak biztosítása érdekében, hogy az ökológiai termékekre vonatkozó szabályokat és előírásokat megfelelően betartsák. Részletek
- Földünk népességnövekedésével az állattenyésztésnek is tartania kell a lépést: ki kell szolgálnia a megnövekedett igényeket a húsáruk iránt úgy, hogy közben az állatjólléttel, a környezeti fenntarthatósággal és a közegészségüggyel kapcsolatos aggályokat is figyelembe veszi. Az előrejelzések szerint 2050-re a világ népessége meghaladja a 9 milliárdot, ami az ENSZ adatai szerint körülbelül 2 milliárddal több, mint a jelenlegi népesség. Ez a népességnövekedés elsősorban az elmaradott országokban, különösen a Szaharától délre fekvő afrikai országokban következik be. A népességnövekedés és a fokozott fejlődés eredményeként ezekben az országokban megnő az állati termékek iránti kereslet. Az állattenyésztés a fejlődő országokban stabil élelmiszerforrást, munkahelyeket és a jövedelemnövekedés lehetőségét biztosítja. Az állati termékek iránti kereslet nagy részét ezekben az országokban a helyi termelés elégíti majd ki. Szakértők szerint az állattenyésztés digitalizálása számos sürgető probléma megoldására alkalmas – lehetővé teszi például a gazdák számára, hogy nagy állatpopulációk egészségét és jóllétét is figyelhessék és időben észleljék az egyes állatokkal kapcsolatos problémákat, sőt, a korábbi adatok alapján még azok bekövetkezése előtt előre jelezzék azokat. Részletek
- Az Európai Mezőgazdasági Gépgyártók Szövetsége havi rendszerességgel méri a tagszövetségein keresztül, a mezőgépek európai piacának változásait a megrendelések és az értékesítések alakulásán keresztül. A mezőgép piaci klíma alakulását, egy -100 és +100 pont közötti skálán havonta prezentálják. A CEMA legutóbbi ülésein Brüsszelben ismertették, az ez évi aktuális üzleti klímamutatókat. A mérések azt mutatják, hogy 2008 óta nem volt ilyen magas szinten az üzleti klíma, ugyanis +72 ponton mérték a +100-as skálán. Ennek közelében csak 2011-ben és 2017-ben volt 65 és 59 ponttal, a legutóbbi negatív csúcsot pedig 2020-ban mérték -70%-ban. Ez év májusában a traktor és mezőgépgyártók 25%-a igen jónak, 47%-a pedig jónak ítélte az üzletmenet alakulását és 27%-uk pedig kielégítőnek minősítette. A várható árbevételre vonatkozó prognózisokat az első félévi eredményeik alapján, a gépgyártók 74%-a növekvőnek ítélte és 24%-uk pedig stabilnak minősítette. Részletek
- Világszerte egyre nagyobb problémát jelent az inváziós növények terjedése. A folyók árterein az őshonos növények kipusztítása mellett a víz lefolyását is lassítják az invazív fajok. Kutatók szerint azonban az erdei legeltetés hatékony fegyver lehet ellenük. Egy kutatásban azt vizsgálták, hogy a nemesnyarasok területén folyó szarvasmarha-legeltetés hogyan hat az inváziós fásszárú fajok mennyiségére, a gyepszint fajgazdagságára, valamint a legelhető füvek mennyiségére. A folyók árterein számos tájidegen fásszárú faj nagyon hatékonyan telepszik meg és terjed, gyakran sűrű, szinte áthatolhatatlan állományokat alkot. A sűrű, zárt állományok alatt pedig kipusztul a honos növényfajok zöme, nem marad legelhető gyep sem, ezenfelül áradáskor a víz csak nagyon lassan folyik a benőtt területen, ami jelentősen növeli az árvízkockázatot is. A Kárpát-medence ártereinek többségében is súlyosan veszélyeztetik a biodiverzitás fennmaradását ezek a gyorsan terjedő, tájidegen növények. Részletek
|
|
