×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
H1

Hírlevél 2021. szeptember 20.

2021.09.20 - 13:09
Közvitán az a kormány­határo­zat, amely a méhészeti ágazat de minimis támoga­tásáról rendelkezik. Közzétették a egységes terület­alapú támogatás, a redisztributív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás tervezett értékét. Szeptember 15-től meg­nyitották azt a hatodik időszakot, amikor benyújt­hatók az erdősítési támoga­tások kérelmei. Az APIA elkezdte a szarvas­marha­tenyésztőknek szánt, úgynevezett Covid-támogatás folyósítását.

Támogatások
                                                                                                      

  • Közvitára bocsátották a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium honlapján azt a kormány­határo­zatot, amely a méhészeti ágazat de minimis támoga­tásáról rendelkezik, a március-május közötti kedvezőtlen időjárás miatt. Az említett doku­mentum itt tanulmá­nyozható. A kor­mány­határozat értelmében méh­családon­ként 23 lej 70 banis támogatást kapnak a méhészek, a tervek szerint országos szinten 2 246 866 méhcsalád után jár kompen­záció. A támo­gatásra 53 250 724 lejt szánnak az állami költség­vetésből, az érintet­teknek a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynök­ségen kell benyúj­taniuk igény­lésüket. A méhé­szeknek 30 nap áll a rendelke­zésükre, hogy iktassák a támogatási kérést és az előírt dokumen­tumokat, ez a kormány­határozat életbe lépésétől számított öt munkanapon belül kezdődik. A ki­fizetések határideje december 31-e. Részletek
  • Közzétette a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisz­térium azt a kormány­határozat-tervezetet, amely az egységes terület­alapú támogatás, a redisztributív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás értékét határozza meg. Ugyanez a dokumentum rendel­kezik a juh- és kecske­tenyész­tőknek járó támogatás értékéről is. A terve­zetet, amelynek szövege itt tanul­mányoz­hatóa kormánynak jóvá kell hagynia, hogy az APIA október 18-tól megkezd­hesse a támogatások első részletének a folyósítását. A kormány­határozat-tervezet szerint a támogatás 2021-re 95,47 euró lesz hektá­ronként, szemben a tavalyi 98,73 euró/ha támoga­tással. A re­disztributív támogatás 1-5 hektár esetében 5 euró/ha, 5 és 30 hektár esetében 48,14 euró/ha. A zöldítési támogatás hektá­ronként 57,89 euró, a fiatal gazdál­kodók 40,45 euró hektáronként. A juh- és kecske­tenyésztők legtöbb 71 300 eurós támogatást kapnak az idei évre, a birto­kukban lévő állatok számának függvé­nyében. A kormány­határozat tervezetben meg­határozott összeg állatonként 16,55 euró. Az APIA-előleg kifizetése október 18-án kezdődik, ettől az időponttól utalják a gazdálko­dóknak az össze­geknek a 70 százalékát, amelyeket a kormánynak még jóvá kell hagynia. Részletek
  • Közvitára bocsátotta a Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisztérium a fólia­sátrakban és üveg­házakban termesztő gazdák támoga­tásáról szóló 651/2021-es, valamint a fűszer­növények termesz­tőinek szánt támoga­tásról rendelkező 652/2021-es kormány­határozat módosítását. A doku­mentum itt tanulmá­nyhozható. A zöldség­termesztőknek szánt 150 millió lejes keretet nem használják ki teljes egészében – július 20-ig 14 271 termelő jelentkezett a programba, de ugyanígy gyenge volt az érdeklődés a fűszer­növények termesztői részéről is – az előzőleg jóvá­hagyott 6 millió lejből csupán 2,27 millió lejt utalnak ki támoga­tásként. A fenn­maradó összeget a zöldség­termesztők között osztják szét, akik így a korábban meg­hatá­rozott 2000 euró/1000 négyzet­méter helyett 2210 eurós támoga­tásban részesülnek. Egy termesztő legfeljebb 20 000 eurós támoga­tásban részesülhet. Részletek
  • A Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség értesíti az érdekel­teket, hogy szeptember 15-től meg­nyitották azt a hatodik időszakot, amikor benyújt­hatóak az erdősítési támoga­tások kérelmei. A 2021/6-os időszakra elkülönített összeg 6 537 930 euró. A támo­gatási kérelmeket az APIA megyei székhelyein lehet letenni azt követően, hogy az Erdészeti Őrség (Garda Forestieră) jóvá­hagyta az erdősítési tervet. A további szükséges iratok listája megtalál­ható a Pályázati Út­mutatóban. Az intéz­kedés fő célja az ország erdővel borított terüle­tének, illetve az erdők környezet­védelmi, közjóléti és gazdasági szerepének növelése, a felszíni vizek védelme, valamint az erdészeti szektor fejlesz­tésével a vidéki foglalkoz­tatottság arányának feljavítása. Támogatást lehet igényelni a már meglévő ültetvények kiegészítési és karban­tartási munká­lataira, avagy terület­ápolási költségekre is. A támo­gatást igénylő lehet mező­gazdasági területtel rendelkező magán­személy, ezek egyesületei, valamint a mező­gazdasági területtel rendelkező tanácsok vagy ezek egyesületei. Feltétel, hogy a pályázó legkevesebb két éve terület­alapú támogatást tett le a kifizetési ügynök­séghez. A 2021/6-os időszak, 8.1-es alintéz­kedésre (Împăduriri și crearea de suprafeţe împădurite) vonatkozó támogatási kérelmek leadási határideje 2022. február 28-a. Részletek
  • Októbertől 1 millió euróra pályáz­hatnak a hazai önkor­mányzatok a 4.3-as intézkedés keretében a vidéki infrastruk­túra fejlesz­tésére, mező­gazdasági utak létesítésére és korszerű­sítésére. Az intéz­kedés célja elősegíteni a mező­gazdasági terüle­tekhez való bejárást, növelve ezáltal a terme­lékeny­séget, valamint a boltok és ezáltal a fogyasztók ellátot­tságát. A 100 százalékban vissza nem térítendő támogatás keretében elkülönítik az öntöző­rendszerek, mező­gazdasági és erdő­kitermelő utak kiépítésére vonatkozó pályá­zatokat. A 4.3-as intéz­kedésre egyaránt pályáz­hatnak jogi személyek és egyéni gazdálkodók is. Részletek
  • A Mező­gazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség szeptember 15-én elkezdte a szarvas­marha­tenyésztőknek szánt, úgynevezett Covid-támogatás folyósítását. Az érintett gazdák összesen 225 529 364 lejt kapnak – ebből 182 700 117 lejt a hús­marhák tenyésztői, 42 829 246 lejt pedig a tej­termelők. Egy állat után 140 lejes támogatás jár, a tejhasznú szarvas­marhák tenyésztői  541 lej/ tonna tej támogatást kapnak. A hazai gazdák 93 618 igénylést adtak le, ebből 93 005 bizonyult támogat­hatónak – 1 301 561 szarvas­marha és 79 039 708 tonna tej után fizetnek támogatást. Az egyszeri alkalomra szóló Covid-támogatást azok a szarvas­marha­tartók igényel­hették, akiknek 2021. január 31-én legkevesebb három, 16 hónapos kort betöltött szarvas­marhájuk volt. Ha ez a korosztályos feltétel nem teljesült, a támogatásra jogosult állományba azokat a növen­dékeket is be lehetett sorolni, amelyek 2021. január 31-én legalább hét hónaposak voltak. A tej­termelésre vonatkozó támogatást a gazdák 2021. január folyamán értékesített tej­mennyiségére számolták ki. A pénzt az országos átmeneti támogatásra (ANT) szánt keretből fizetik ki, amelyből egyébként idén szimbolikus 1 eurót kaptak a gazdák. A minisz­térium szándéka ezzel az volt, hogy kiessenek azok az állatok, amelyek már nem léteznek a gazdasá­gokban, de eddig azért kaphattak utánuk támogatást, mert a 2013-as referencia-időpontban a gazdaságban voltak. Részletek

Sajtószemle • Aktuális                                                                                       
 

  • Lejtmenetbe fog kapcsolni az elkövetkező években a cukor világpiaci ára, túlkínálat jelentkezik majd – ez a konklúziója annak a tanul­mánynak amit a világ egyik vezető cukor­keres­kedő­jének számító Alvean korábbi igazgatója, Soren Jensen készített. A szak­ember szerint ennek az oka a nemzetközi autóipar és autópiac radikális átalakulása, az elektromos meghajtású járművek gyors térnyerése. Ennek követ­keztében csökkenni fog a bioetanol iránti kereslet, márpedig a globális termelés tekintélyes részének a cukornád és a cukorrépa az alapanyaga. A bio­etanolt a gépkocsiik üzem­anyagaként haszno­sítják. Egy sor európai országban forgal­mazzák az E10 nevű üzem­anyagot, amely 90 százalékban kőolaj­származék, egytizedét pedig bioetanol alkotja. Az Európai Unióban előállított környezet­barát üzemanyag főleg kukori­cából, repcéből és cukor­répából készül. Mivel a természeti adottsá­gokból fakadóan a brazil cukornád­termesztők nemigen tudnak átállni más haszon­növényre, a cukornádat valószínűleg az élelmiszer­iparban fogják haszno­sítani, olcsó cukorral árasztva el a világ­piacot. Ez súlyosan fogja érinteni más országok termelőit, főleg, hogy az egészséges táplálkozás terjedésével a cukor­fogyasztás már most is vissza­szorulóban van, arról nem is beszélve, hogy Brazíliában a termelési költségek alacso­nyabbak, mint egy sor más országban, főleg az EU-ban. Részletek
  • A hústermelés közben világszerte 28-szor annyi üveg­ház­hatású gáz kerül a légkörbe, mint a növény­termesztés közben, ráadásul a legtöbb gabonát a vágóállatok etetésére termesztik – mutatott rá az Illinois-i Egyetem tudósainak tanulmánya. A globális élelmiszer-termelés az emberi tevékenység okozta üvegház­hatásúgáz-kibocsátás egyharma­dáért felel. Az új, nagy­szabású tanulmány szerint az állatok húsának hasznosítása kétszer nagyobb környezet­szennyezést okoz, mint a növényi eredetű élelmi­szerek előállítása. A tehenek, sertések és más állatok élelmezési célú felhasz­nálása, valamint a takarmá­nyozás az élelmi­szer­termelésből származó összes kibocsátás 57 százalékáért felelős, míg 29 százaléka származik a növényi eredetű élelmi­szerek termesz­téséből. A fenn­maradó rész a termőföld egyéb felhasz­nálásából származik, például a gyapot vagy a gumi termesz­téséből. A marhahús önmagában az élelmiszer­termelés során keletkező üvegház­hatású gázok kibocsá­tásának negyedéért felelős. A tudósok kiszámolták, hogy egy kilogramm gabona előállítása 2,5 kilogramm üvegház­hatású gáz­kibocsá­tással jár, míg ugyan­ennyi marhahús 70 kilogramm üvegház­hatású gázt küld a légkörbe. A kutatók szerint a társada­lomnak tudatában kell lennie ennek a jelentős különb­ségnek az éghajlati válság kezeléséhez. Részletek
  • Engedélyezték egy génszer­kesztett búzafajta szabad­földi vizsgálatát az Egyesült Királyságban. A Hertfordshire megyében végzett vizsgálat az első a maga nemében Európában. A szabad­földi kísérletbe bevont búza genomját egy, a búza által egyébként termelt aminosav, az aszparagin mennyi­ségének csökkentése érdekében módosí­tották. Az aszparagin ugyanis a rákkeltő akrilamiddá alakul át a búzából készülő kenyér pirításakor vagy sütésekor. A kutatás vezetője szerint az aszparagin mennyiségét lényegesen csökkenteni lehet anélkül, hogy befolyá­solnák a búza minőségét. Labora­tóriumi kísérle­tekben a kutatók ki tudták kapcsolni a TaASN2 nevű aszparagin-szintetáz gént, és ezáltal jelentős mértékben, 90 százalékkal csökkent a gén­szerkesztett növény magvaiban az aszparagin koncentrá­ciója a kontroll búzáéhoz képest. Részletek
  • Életbe lépett az Európai Bizottság új irányelve, amely enge­délyezi a baromfik és a sertések takar­mányozá­sában a rovar­fehérjék felhaszná­lását, valamint az úgy­nevezett keresztetetést, vagyis a más állati fehérje-alapú takarmányt. Ez jó hír a hazai állat­tartóknak is, mivel hosszabb távon a jelentősen megdrágult gabona és az importszója kiváltása is lehetsé­gessé válik. Ez azt jelenti, hogy például a sertéseknek adott takar­mányban fel lehet használni az elhullott baromfikból készült húslisztet is. Ez eddig nem volt engedé­lyezett a haszon­állat­tartásban, de más területeken, például a kutyaeledel-gyártásban régóta gyakorlat. Az ágazat szereplői azt állítják, hogy nem jár sem élelmiszer-biztonsági, sem állat­egészség­ügyi kockázattal ezeknek az alternatív takarmá­nyoknak az alkalmazása. Ennek az az oka, hogy a baromfi­félék alapvetően rovarevők, míg a sertés mindenevő. Az alap­anyagok előállítása pedig ellenőrzött körül­mények között, szabályo­zottan történhet. Ez jó hír a hazai állat­tartóknak is, mivel hosszabb távon a jelentősen megdrágult gabona és az importszója kiváltása is lehetsé­gessé válik. A fogyasztók pedig a fenn­tarthatóbb módon készült alapanyag mellett a sokszor gén­módosított eljárással termesztett importszója kiváltását díjazhatják. Részletek
A mezőgazdaságot érintő döntéseket hozott a kormány
Több, a mezőgazdaságot érintő döntést hozott hétvégi ülésén a kormány. Elfogadták az egységes terület­alapú támogatás, a redisztri­butív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás értékéről rendelkező határozatot. Meg­hosszab­bították az állattartói támogatás­igénylési program érvényes­ségét valamint kiegészítették a gázolaj árának részbeni támogatására szánt keretösszeget.
Hírlevél 2021. október 4.
Elfogadta a kormány azt a határo­zatot, amely az egységes terület­alapú támo­gatás, a redisztri­butív támogatás, illetve a zöldítési és a fiatal gazdáknak járó támogatás értékét határozza meg. 2022. december 31-ig meg­hosszab­bították az Országos Állattartói Ügynökség jóvá­hagyásával rendelkező állattartói támogatás­igénylési program érvényes­ségét. A Mező­gazdasági és Vidék­fejlesztési Minisztérium által megrendelt tanulmány szerint 2030-ban a városi lakosság 92,4 százaléka kizárólag áruház­láncokból fogja beszerezni az élelmiszert.
Hírlevél 2021. szeptember 27.
Október 15-ig folyósítja a Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség az úgynevezett legelő­támogatást, amelynek értéke hektá­ronként 150 és 600 euró között mozog. Bírsággal is sújthatja a Környezet­védelmi Őrség a szag miatt azokat a gazdákat, akik a trágyát terítenek szét vagy halmoznak fel a tulajdo­nukban lévő mező­gazdasági területen. A mezőgazdasági vállalkozók szerint erősen eltúlzottak a minisztérium adatai az idei termés mennyiségét illetően. A Green Report jelentése szerint a begyűjtők minden évben nagy mennyiségű erdei gyümölcstől fosztják meg a vadál­latokat. 
Cookie